Előfizetés

"Válaszútnál Európa" - Követelik a menekültáradat megfékezését

Németországban a menedékkérők beáramlásának korlátozását követeli az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívokkal nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) két meghatározó vezetője, Sigmar Gabriel pártelnök, alkancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter.

A két politikus a Der Spiegel című hírmagazin szombati, digitális formátumban péntek este kiadott számában közölt vendégkommentárban hangsúlyozta, hogy a menekültválság kezelésében erősíteni kell a "realizmust", és nem szabad megfeledkezni a lakosságnak a válságtól függetlenül jelentkező gondjairól.

Az alkancellár és a külügyminiszter kifejtette: társadalmi szakadást idézhet elő, ha mindig csak a médiában erőteljesen megjelenő két álláspont, az Angela Merkel-féle "sikerülni fog" és a menekült- és idegenellenes erők jelszavaként számon tartott "a hajó megtelt" körüli térben zajlik a vita a válságról.

Inkább egy "őszinte vitát" kellene indítani "a folyamatok alakításának valós lehetőségeiről", és a "bizakodás mellett realizmusra" is szükség van. Szembe kell nézni azzal, hogy Németország nem tud tartósan évente egymilliónál is több menekültet befogadni és integrálni, ezért mindent meg kell tenni, hogy "ismét csökkenjen" az országba érkező menedékkérők száma.

"Politikánknak csak akkor lesz tartós támogatottsága, ha nem terheljük túl az emberek segítőkészségét", és ha a menekültválság miatt nem alakul ki az az érzés, hogy a kormány elhanyagolja a német lakosságot és nem veszi komolyan "nagyon is valós igényeit és problémáit" - figyelmeztettek az SPD-s vezetők.

A kormány útnak indította a menekültügyi rendszer mélyreható átalakítását célzó reformokat, de a "nemzetközi, különösen pedig az európai megoldásokon" is kitartóan és határozottan kell dolgozni. Meg kell erősíteni a meggyőződést, hogy a "nemzeti önzés nem jelent kiutat, de a közös cselekvés mindenkinek hasznos". A 120 ezer menekült európai uniós tagállamok közötti elosztásáról hozott döntés "jó, de nem elégséges", ezért tovább kell haladni a tartós elosztási rendszer felé - írta Sigmar Gabriel és Frank-Walter Steinmeier.

Az EU-nak vannak működőképes intézményei, de ezek nincsenek felkészülve a jelenlegi menekültáradat kezelésére. Ezért meg kell erősíteni a Frontexet, az uniós határvédelmi szervet, és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) fejlesztésével ki kell építeni egy "közös menekültügyi hatóságot".

Az uniós megoldások azonban csak akkor lesznek hatásosak, ha sikerül megállapodásra jutni az EU szomszédságában fekvő "kulcsállamokkal", mindenekelőtt Törökországgal. Ebben a törekvésben az Európai Bizottság tevékenységét kétoldalú migrációs párbeszéddel kell kiegészíteni, és támogatni szükséges a menekültek nagy részét befogadó államokat, Törökország mellett Jordániát és Libanont - tették hozzá az SPD vezetői. Hangsúlyozták, hogy a legnagyobb és leghosszabb távú feladat a menekültválságot kiváltó okok kezelése. 

Minden erővel törekedni kell a közép-keleti és észak-afrikai válságok rendezésére, és ehhez Oroszországgal is tárgyalni kell - írta az alkancellár és a külügyminiszter. Hozzátették, hogy meg kell akadályozni a szíriai állami intézményrendszer maradványainak teljes összeomlását, és újabb szíriai menekülthullámok megindulását Németország felé.

Európa "válaszúthoz érkezett". Kialakulhat belőle egy kontinens, amelyen "ismét elválasztják egymástól az embereket a határsorompók, a kerítések és a nemzeti egoizmusok", de egy olyan földrész is, amely szakít az illúziókkal, és közösen birkózik meg a kihívásokkal - írta Sigmar Gabriel és Frank-Walter Steinmeier.

A német szociáldemokraták nehéz helyzetbe kerültek a menekültválság miatt, mert a menedékkérők és menekültek elhelyezése, ellátása elsősorban a tartományok feladata, és az SPD a 16 tartomány közül 14-ben kormányon van, és 9 tartományt szociáldemokrata vezetésű kormány irányít.

A tartományi kormányokban dolgozó SPD-s politikusok körében érezhetően erősödik az aggodalom a menekültválság miatt, és egyre gyakrabban hallani a menedékkérők számának korlátozását sürgető hangokat. Így például az alsó-szászországi tartományi kormány SPD-s belügyminisztere, Boris Pistorius egy pénteki lapinterjúban kiemelte, legfőbb ideje, hogy a szövetségi kormány hozzákezdjen egy "B-terv" kidolgozásához. 

"Legalább elméletben át kellene venni, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a lehetőségek tényleg kimerülnek" - mondta a politikus. Rámutatott: a tartományba naponta majdnem ezer menedékkérő érkezik.     "Nemsokára nem tudjuk majd tartani a lépést az új férőhelyek kialakításában. Az áradatot le kell fékezni és rendezettebbé kell tenni" - mondta az alsó-szászországi belügyminiszter.

Utasítsák el a kvótarendszert! - Prága szövetségeseket keres

A cseh diplomácia megpróbál újabb szövetségeseket szerezni az európai uniós tagállamok között, hogy együtt egy olyan, úgynevezett "blokkoló kisebbséget" alakítsanak, amely képes megakadályozni a tartós migrációs kvóták elfogadását - jelentette ki Bohuslav Sobotka miniszterelnök pénteken Prágában, miután találkozott az Európai Parlament cseh képviselőivel.

"A visegrádi négyek országain kívül megpróbálunk más államokat is meggyőzni, hogy utasítsák el a tartós kvótarendszert" - mondta újságíróknak a cseh kormányfő. Példaként Finnországot és a balti államokat nevezte meg. Az Európai Unió - Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia ellenszavazata mellett - úgy döntött, hogy az EU-területére eddig bevándorolt 120 ezer menekültet egy bizonyos kulcs szerint elossza a tagállamok között.

"A tartós elosztást, a tartós kvótarendszert azonban nemcsak ez a négy ország, hanem több állam is ellenzi" - mutatott rá Sobotka. A cseh kormányfő szerint a tartós kvótarendszert Lengyelország is ellenzi, bár az első menekültcsoport elosztását megszavazta. 

A cseh diplomácia támogatást fog keresni a balti és a skandináv államokban, és Európa déli részén is - mondta. A "blokkoló kisebbség" kialakításához legalább négy uniós tagállam szükséges, amelyekben az uniós összlakosság legalább 35 százaléka él.

A cseh miniszterelnök úgy véli, hogy pillanatnyilag a tartós kvótarendszer kialakítása nincs napirenden. Először le kell szűrni a tapasztalatokat az első menekültcsoport elosztásáról, és a tartós mechanizmussal csak azután lehet foglalkozni. Bohuslav Sobotka hangsúlyozta: Csehország kész nagyobb számú menekültet befogadni, de kizárólag önkéntességi alapon.

Eljárást indítanak a Merkel-kormány ellen?

Publikálás dátuma
2015.10.09. 23:14
Merkel és Seehofer egy korábbi felvételen. FOTÓ: Carsten Koall/Getty Images
Horst Seehofer bajor miniszterelnök pénteken Münchenben bejelentette, hogy Bajorország  bepanaszolja az alkotmánybíróságon a német szövetségi kormányt, és "önvédelmi intézkedéseket" tesz, ha a berlini vezetés nem gondoskodik a menedékkérők hullámának csillapításáról.

Horst Seehofer a bajor kormány rendkívüli ülése után sajtótájékoztatón közölte, hogy Bajorország a tartományok cselekvőképességének veszélyeztetésére hivatkozva fordulhat az alkotmánybírósághoz. A "bevándorlást irányítani és korlátozni kell", és ha Berlin nem teljesíti az erre vonatkozó bajor követeléseket, akkor München saját hatáskörben intézkedik - mondta Seehofer. A kilátásba helyezett lépésekről és azok időzítéséről csupán annyit mondott, hogy oktalanság volna előre elárulni részleteket.

A bajor vezetés elsősorban azt követeli Berlintől, hogy gyorsan és világosan, a világ minden részén érthető módon jelezze, hogy kimerült Németország menedékkérő-befogadási kapacitása. A második követelés az uniós külső határok jobb védelme, ebben az ügyben Berlinnek és az Európai Uniónak is sürgősen lépnie kell - mondta Joachim Herrmann bajor belügyminiszter. 

A harmadik követelés a német határok szeptember közepén visszaállított ellenőrzésének folytatása, ezt a szövetségi kormánynak a schengeni szabályok alapján be kell jelentenie, és indokolnia is kell az Európai Bizottságnál - mondta a konzervatív CSU politikusa.

A negyedik követelés a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini rendszer előírásainak következetes érvényesítése a közös menekültpolitkában résztvevő valamennyi uniós tagországban. Ennek érdekében szintén fel kell lépnie a berlini vezetésnek. A dublini szabályokat Németországnak is be kell tartania - hangsúlyozta Joachim Herrmann. Egyebek között sürgette, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) hagyjon fel azzal a gyakorlattal, hogy átvállalja más uniós tagállamoktól a szíriai állampolgárok menekültügyi eljárásának lefolytatását.

Azért is vissza kell térni a dublini szabályokhoz, mert azok érvényesítése nélkül értelmét veszti a menekültek elosztására kidolgozott kvótarendszer - vélekedett Joachim Herrmann. Aláhúzta: amennyiben az uniós partnerek nem tanúsítanak szabálykövető magatartást, érvényesíteni kell azt az 1993-ban az alaptörvényben - a politikai menedékjogról szóló 16. paragrafus módosítása során - rögzített előírást, hogy biztonságos országból érkező embereket nem illeti meg a menedékjog. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meg lehet tagadni a belépést mindazon menedékkérőktől, akik biztonságos harmadik országból kívánnak belépni Németországba - mutatott rá a bajor belügyminiszter. Nem lehet a "végtelenségig folytatni, hogy egyedül Németország tartja be a dublini előírásokat", és ha az uniós tagállamok nem térnek vissza a közös menekültpolitika előírásaihoz, akkor Németországnak a saját törvényeinek következetes alkalmazásával kell feltartóztatni a tartományok cselekvőképességét, működőképességét veszélyeztető emberáradatot - mondta Joachim Herrmann.

Horst Seehofer újságírói kérdésekre válaszolva  kiemelte: mindenkinek érdemes abból kiindulnia, hogy a bajor vezetés pontosan tudja, milyen intézkedéseket kell tenni, ha Berlin nem teljesíti a követeléseket. Ugyanakkor a stratégiának az is fontos része, hogy ezekről az intézkedésekről nem közölnek részleteket előre. A CSU elnöke ismét élesen bírálta a testvérpárt CDU elnöke, Angela Merkel kancellár vonalvezetését a menekültválságban. Egyebek között azt mondta: a kapitulációval egyenértékű az a kijelentés, hogy a 3000 kilométeres német határt nem lehet megvédeni. 

A "kapituláció pedig nem része  a bajor kormány eszközrendszerének" - jegyezte meg Horst Seehofer, utalva Angela Merkel minapi televíziós interjújára, amelyben a kancellár úgy vélekedett, hogy a német határok lezárása nem megoldás és nem is kivitelezhető. Horst Seehofer egy pénteki lapinterjúban elmondta, hogy a bajor kormány tervei között szerepel az Ausztriából érkező menedékkérők visszafordítása a határon. Azt is sürgetik, hogy Angela Merkel egyértelműen jelezze, hogy Németország befogadóképessége korlátozott.

A ZDF országos köztelevízió CSU-s forrásai szerint Horst Seehofer tudatosan fokozza az Angela Merkelre kifejtett nyomást, és biztos abban, hogy végül mégis korlátozni kell a befogadandó menedékkérők számát, és így nem a kancellárnak, hanem neki lesz igaza. 

A bajor kormányfőt ösztönzik a kancellár támogatottságának csökkenését, és saját népszerűségének emelkedését jelző közvélemény-kutatási eredmények is, és a CDU/CSU pártszövetségben egyre fokozódó elégedetlenség. "Seehofer a titkos vezére az uniópártokban mind inkább szélesedő tábornak", amely szembehelyezkedik Merkellel - mondta a CSU vezetőségének egy név nélkül nyilatkozó tagja.

A határozott CSU-s üzenetek másik címzettje az osztrák kormány, amely nem csupán nem próbálja feltartóztatni a menedékkérőket, hanem egyenesen a bajor határra szállít mindenkit. A bajor vezetés jelezni kívánja, hogy ezt nem lehet már sokáig folytatni.