Orvosság van a szőlő gyökerében

Publikálás dátuma
2015.10.08. 22:02
FOTÓ: Getty Images
Humán gyógyászatban felhasználható, fontos szerves anyagot találtak a szőlő gyökerében a Pannon Egyetem (PE) Georgikon Kar Kertészeti Tanszékének kutatói - közölte a keszthelyi Georgikon Kar dékánja.

Polgár J. Péter tájékoztatása szerint a tanszék munkatársai a szőlő szerveinek stilbén anyagokat tartalmazó vizsgálata során nemzetközi figyelemre méltó eredmény értek el.

A világon először sikerült a szőlőalanyok gyökeréből kimutatni epszilon-viniferint. Ennek a rezveratrol dimernek különösen fontos gyógyászati felhasználási területei lehetnek az antidepresszáns gyógyszerek készítésében, daganatos májbetegségek kezelésében, de a bőr UV-sugárzás okozta károsodástól való védelmében is.

Németh Gyöngyi, Hegyi Orsolya és Kocsis László a kutatások során feltérképezte az ültetvényben található szőlőnövény szerveinek stilbéntartalmát. Így sikerült kimutatniuk, hogy a Teleki Kober 5BB szőlőalany gyökerében - más természetes forrásokhoz képest - jelentős mennyiségű epszilon-viniferin található. A kutatási eredmény nemzetközi publikációja folyamatban van - közölte a dékán.

Szerző

Balog Zoltán a tudomány területén dolgozóknak is megmondta

Publikálás dátuma
2015.10.08. 14:36
Illusztráció/Thinkstock
A tudományt művelőknek, a kultúrafenntartóknak, -megújítóknak, -teremtő embereknek, közösségeknek kötelessége, hogy gondolkodjanak azon, mire is használjuk a kultúra és a tudomány eszközeit, hiszen jól látszik, hogy a tudást a rossz szolgálatába is lehet állítani - ezt az emberi erőforrások minisztere közölte az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO magyar nemzeti bizottságának csütörtöki budapesti közgyűlésén.

Ha az UNESCO valami többet hozzá tud tenni a tudomány világához, akkor az az, hogy a tudásunkat, a tudomány eredményeit jóra használjuk - jelentette ki Balog Zoltán, hozzátéve, a kutatásnak is van egy olyan belső etikai szabályozó rendszere, amiről érdemes újra és újra beszélni.

Lassan minden "ágazat" megtudhatja Balog minisztertől, hogy mi is a dolga, az írók abban a  kedvező helyzetben vannak, hogy ők már nyáron megvilágosodhattak. "Az íróknak és az írótársadalomnak az a feladata, hogy a művészet és a kultúra nyelvén mondják el nekünk, olvasóknak, hogy kik vagyunk mi és kik lehetnénk" - ezt nem mástól, mint Balog Zoltántól tudhatták meg a 43. Tokaji Írótábor résztvevői.

Szerző

Hárman kapták a kémiai Nobel-díjat

Publikálás dátuma
2015.10.07. 14:24
Fotó: Europress/Getty Images
A DNS-javítás mechanizmusvizsgálataiért Tomas Lindahl svéd, Paul Modrich amerikai és Aziz Sancar török származású amerikai tudós kapja a kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia szerdai bejelentése szerint.

Az akadémia indoklása szerint a három kutatónak sikerült molekuláris szinten feltérképeznie, hogy a sejtek hogyan javítják ki a DNS-károsodásokat és őrzik meg a bennük tárolt genetikai információt. Meghatározó kutatásaik kulcsfontosságú ismereteket szolgáltattak a sejtek működéséről és hozzájárultak többek között új rákkezelési módszerek kidolgozásához is.
Az emberi DNS mindennap károsodik az UV-sugárzás, a szabad gyökök és egyéb rákkeltő anyagok miatt, ám a DNS mindezen külső behatások nélkül is instabil, sérülékeny molekula. Napi szinten több ezer hirtelen változás megy végbe egy sejt genomjában, és akkor is keletkezhetnek sérülések, amikor a DNS lemásolódik sejtosztódáskor, ez a folyamat pedig naponta több milliószor lezajlik az emberi szervezetben.

Örökítő anyagunk kémiai szerkezetében azonban mégsem uralkodik el a káosz, mivel folyamatosan egy seregnyi molekuláris rendszer ellenőrzi és javítja a DNS-t. A kémiai Nobel-díj idei kitüntetettjei úttörő munkát végeztek számos ilyen helyreállító rendszer működésének molekuláris szintű feltérképezésében. Az 1970-es évek elején a kutatók úgy vélték, hogy a DNS rendkívül stabil molekula, ám Tomas Lindahl bebizonyította, hogy a DNS olyan gyorsasággal károsodik, ami elméletileg lehetetlenné tette volna a földi élet kialakulását. Mindez egy olyan molekuláris mechanizmus - a báziskivágó javítás (BER) - felfedezéséhez vezette a szakembert, amely folyamatosan megakadályozza a DNS összeomlását.

A témában az 1980-as évek óta kutató Aziz Sancar nevéhez fűződik a DNS-javító mechanizmusok másik típusának, a nukleotidkivágó javításnak (NER) a feltérképezése. Ezt egyebek közt az UV-sugárzás és a mutagén anyagok okozta DNS-károsodások javítására használják a sejtek. Azoknál, akiknél hibás ez a rendszer, bőrrák alakul ki napfény hatására. Paul Modrich a sejtosztódás előtti DNS-replikációkor fellépő károsodások helyreállítására használt mechanizmust, az össze nem illő párok javítását (MMR) demonstrálta. Ez a folyamat nagyjából ezerszeresen csökkenti a hibák jelentkezését a genetikai anyag megduplázódásakor.

A svéd állampolgárságú Tomas Lindahl 1938-ban született Stockholmban. A Karolinska Intézetben szerezte PhD tudományos fokozatát 1967-ben. A Göteborgi Egyetem orvosi és fiziológiai vegytannal foglalkozó professzora volt 1978 és 1982 között. A brit Francis Crick Intézet nyugalmazott csoportvezetője. Az amerikai állampolgárságú Paul Modrich 1946-ban született. A kaliforniai Stanford Egyetemen szerezte PhD tudományos fokozatát 1973-ban. Jelenleg a marylandi Howard Hughes Medical Institute kutatója és az észak-karolinai Duke Egyetem orvostudományi karának biokémia-professzora.

Az amerikai és török állampolgárságú Aziz Sancar a törökországi Savurban született 1946-ban. A Texasi Egyetemen szerezte PhD tudományos fokozatát 1977-ben. Jelenleg az Észak-karolinai Egyetem orvostudományi karának biokémia- és biofizika-professzora. A kitüntetettek megosztva 8 millió svéd koronával (266,3 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Szerző