Előfizetés

Így fogadták a "Merkel-nagyinterjút"

Németországban a sajtó és a közvélemény vegyesen fogadta Angela Merkel szerda esti televíziós interjúját, amelyben a kancellár egy órán keresztül ismertette és védelmezte a menekültválság ügyében elfoglalt álláspontját.

Az ntv hírtelevízió csütörtöki közönségszavazásának délutáni állása szerint a résztvevők 67 százalék azzal az állítással ért egyet, hogy a kancellár szereplése félresikerült, és csak 33 százalék találta hatásosnak és emberinek Angela Merkel fellépését. A kancellár az ARD országos közszolgálati televízióban sugárzott interjúban mindenekelőtt megerősítette azt a véleményét, hogy Németország sikeresen megbirkózik a menekültválsággal.

A legnagyobb példányszámú német újság, a Bild című bulvárlap hírportálján indított szavazáson 16 óráig bő 190 ezer olvasó voksolt, és közülük mindössze 14 százaléka osztja Angela Merkel véleményét, és 86 százalék szerint Horst Seehofer bajor kormányfőnek van igaza, aki szerint Németország menedékkérő-befogadási kapacitása kimerült, a menekülteket tárt karokkal váró új, nyitott Németország képe pedig csak "ábránd, és nem lesz sokáig tartható". Az ntv és a Bild felmérése sem reprezentatív az ország teljes lakosságára nézve.

A jellemzően magasan képzett internetezők körében népszerű Twitter közösségi portálon többnyire pozitív az ARD Anne Will című politikai vitaműsorának különkiadásában sugárzott interjú. Ez azért figyelemre méltó, mert amikor a Twitteren felkapják a kancellár valamilyen nyilvános megszólalását, akkor általában az éles bírálatok vannak többségben.

Az ARD műsorának online felületén szűk fél nap alatt 1200-nál is több hozzászólás érkezett az interjúhoz. Ezekből főleg a megosztottságot lehet kiolvasni. Többen a műsorvezetőt, Anne Willt bírálják, amiért egy sor témakör kimaradt, nem volt szó például arról, hogy mit lehet tenni az erőszakos bűncselekményekben is megmutatkozó idegenellenességgel, rasszizmussal.

Az első sajtókommentárok is vegyes képet mutatnak. Például a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint a kancellár az ARD stúdiójában tartott "terápiás ülésen" nagyon sok ellentmondásba keveredett, és az interjú tovább rontott a helyzetén. Az interjú fő tanulsága, hogy Angela Merkel a menekültválságban a szíve szerint cselekszik, és ebbe akár bele is bukhat - vélekedett a konzervatív lap kommentátora.

A szintén konzervatív irányultságú Die Welt szerint viszont a nézőkben jó benyomást kelthetett a kancellár, aki statisztikák helyett a protestáns etika alapjaira helyezkedve érvelt, minden eddiginél tisztábban mutatta be a választóknak "porosz-evangélikus" hozzáállását a világ dolgaihoz, és ugyan elismerte, hogy történtek hibák a válság kezelésében, de szilárdan kitartott eddigi irányvonala mellett.

Az Angela Merkeltől szokatlanul közvetlen, egyenes, kertelés nélküli beszédet emelte ki a Spiegel Online hírportál is, amely szerint az ARD-interjú a kancellár "legőszintébb kormánynyilatkozata" (a kormány álláspontját a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban ismertető beszéd) volt. A hírportál kommentátora egyebek között hozzátette: a kancellár ügyes megoldást választott azzal, hogy nem ment bele a menekültválság körüli "számháborúba", hanem inkább elismerte, hogy sok kérdésre nem tudja a választ.

Angela Merkel az interjúban kiemelte, hogy a menekültválság történelmi próbatétel, és az ország 25 évvel ezelőtti újraegyesítése óta a legnagyobb feladat Németország előtt. A munkához pedig csak optimizmussal és azzal a meggyőződéssel lehet hozzáfogni, hogy a feladatot meg lehet oldani.

A kancellár kifejtette, hogy a menedékkérők áradatát rövid távon és a német határon nem lehet feltartóztatni. A határok lezárása és a menedékkérők befogadásának tilalma nem megoldás, és nem is lehetne kivitelezni - mondta Angela Merkel a tevékenységét érő bírálatokkal, követelésekkel kapcsolatban. Kiemelte: nem tudja befolyásolni, hogy mennyi menedékkérő érkezik Németországba. "Én sem tudom, hogy holnap hányan jönnek" - jegyezte meg. "Nem vagyok hajlandó részt venni egy olyan versenyben, hogy ki kezeli barátságtalanabbul a menekülteket" abban a reményben, hogy "akkor majd nem jönnek". "Németország barátságosan fogadja a menekülteket. Erre büszke vagyok" - jelentette ki a kancellár.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a válságot csak uniós összefogással, a görög-török és az olasz-líbiai uniós külső határ jobb védelmével és a kiváltó okok kezelésével lehet megoldani. A védelemre nem szoruló menedékkérőknek vissza kell térniük hazájukba, a védelemre szoruló embereket viszont be kell fogadni. A menedékkérőknek, menekülteknek pedig igazodniuk kell a németországi élet szabályaihoz és be kell tartaniuk a törvényeket. Ha a multikulturalizmus azt jelenti, hogy mindenki kedvére tehet bármit, figyelmen kívül hagyva a közösség szabályait, akkor a "multikulti egy élethazugság" - mondta Angela Merkel.

Halálfurgon - Ausztria átadná az ügyet

Ausztria átadná a magyar hatóságoknak az A4-es autópályán történt, 71 migráns halálával járó tragédiát vizsgáló eljárás lefolytatását - közölte a kismartoni (Eisenstadt) ügyészség.

Az ügyészség közleménye szerint azt szeretnék elérni, hogy az egész eljárást a magyar hatóságok végezzék, ezért kérelemmel fordulnak a magyarországi illetékesekhez. Az osztrák fél rávilágított: az ügy átadása az osztrák eljárás átmeneti lezárását jelentené.

Roland Koch, a kismartoni ügyészég szóvivőjének indoklása szerint az Ausztriában lefolytatható bizonyítási eljárás már javarészt lezárult vagy éppen lezárás előtt áll. Kiemelte azt is, hogy a migránsok már a magyar útszakaszon meghaltak, tehát az erőszakos cselekmény elkövetésének helyszíne Magyarország volt.

Az A4-es autópályán augusztus 27-én találták meg azt a hűtőkocsit, amelyben embercsempészek megbízásából 71 menekültet szállítottak összezsúfolva a magyar-szerb határról Magyarországon át Ausztriába. A tragédia áldozatai közül 59 férfi, nyolc nő és négy gyermek volt. Az orvosszakértői vizsgálat eredményei szerint az áldozatoknál oxigénhiányos állapot lépett fel, és már a magyarországi útszakaszon megfulladtak. A menekültek feltehetően Szíriából, Irakból és Afganisztánból indultak Európába. A szakértők már halottak több mint a felét azonosította, a vizsgálat azonban még nem fejeződött be. Eddig hat gyanúsítottat vettek őrizetbe az ügyben.

Kapcsolódó
Halálfurgon - Tíz iraki áldozatot azonosítottak

Norvég Alap - Jogszerűnek ítélték a Kehi ellenőrzését

Az Alkotmánybíróság (Ab) október 6-án közzétett határozatában megállapította, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jogállását és eljárásrendjét szabályozó jogszabályok összhangban vannak az Alaptörvénnyel - közölte a Miniszterelnökség.

A tájékoztatás szerint az Ab döntésével végleg megdőlt az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium azon véleménye, hogy a Kehi jogszerűtlen eljárásban, jogszerűtlenül igényelt iratok alapján alkalmazott szankciót velük szemben.

"Immáron tehát az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve is egyértelművé tette: a Kehi-re vonatkozó jogszabályok és így a Kehi által e jogszabályok alapján lefolytatott ellenőrzések is megfelelnek az alkotmányos követelményeknek" - mutattak rá.

A tájékoztatásban felidézték, hogy a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő és több milliárd forint közpénz sorsáról döntő konzorcium, az Ökotárs Alapítvány és társszervezetei a Kehi 2014-ben lefolytatott ellenőrzése során számos, a vizsgálathoz szükséges dokumentumot nem adtak át a hivatal részére. Emiatt a hivatal az adószámaik felfüggesztését kezdeményezte.

Ezt követően a Norvég Civil Támogatási Alapot működtető civil szervezetek egyike, a Kárpátok Alapítvány - Magyarország által indított perben az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája májusban a Kehi jogállására és eljárásrendjére vonatkozó jogszabályok megsemmisítését kezdeményezte, mert azok megítélése szerinte ellentétesek az Alaptörvénnyel.