Előfizetés

Több a bankkártyacsalás

Megnövekedett a bankkártyával való visszaélések száma-az első negyedévben: több mint 160 millió forint értékben történtek csalások. A legtöbb külföldre irányuló műveletekkel függ össze. 

Csaknem 24 százalékkal, 161,9 millió forintra emelkedett az egy évvel korábbihoz képest az első negyedévben a bankkártyával végrehajtott visszaélések értéke Magyarországon, a műveletek száma ötezer közelébe nőtt - írta keddi számában a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozva. A legtöbb csalás a külföldre irányuló műveletekkel függ össze, a csalások értékének 88 százaléka ezekhez kapcsolódik. Az MNB adatai szerint jelentősen emelkedett az internetes tranzakciókhoz kapcsolódó visszaélések aránya is, így már az összes csalás 70,1 százaléka és a teljes kár 63,2 százaléka ezekből a visszaélésekből származik.

A fő veszélyt a távoli tranzakciók jelentik: az internetes, telefonos és postai megrendeléseknél végrehajtott fizetések majdnem 3500 esetben vezettek visszaéléshez csak az első negyedévben, bő 102 millió forint értékben, miközben egy évvel korábban még csak 2374 esetet és 63,7 milliós kárt regisztráltak. A klasszikusnak számító, elveszett vagy ellopott kártyákkal végrehajtott csalások körében 730 eset történt, szemben az egy évvel korábbi 560-nal, miközben a visszaélésekkel okozott kár 30 százalékkal, 17 millió forintra emelkedett.

Károk Millió Ft
Pénzügyi szolgáltatók 110
Ügyfelek 18,7
Kereskedők 37,3


Bár a csalások legnagyobb része külföldi műveletekhez kapcsolódik, a magyarországi kártyaforgalomban is vannak még bőven próbálkozások. A közelmúltban több bank is felhívta a figyelmet egy meglehetősen primitív elven működő csalássorozatra, amely így is többtucatnyi káresetet okozott. A csalók mobiltelefon-társaságok hivatalos ügyintézőinek adták ki magukat, és egy „nyereményjáték” 100 ezer forintot meghaladó, sikeres nyerteseként arra kérték az ügyfelet, hogy töltsön fel egy megadott számhoz tartozó telefonkártyára elektronikusan 10 ezer forint körüli összeget.

Kártyaforgalom 2015. I. félév
Vásárlás 98,04 millió alkalommal 675,14 milliárd forint
Készpénzfelvételek száma 2,75 millió tranzakció 1711,3 milliárd forint



Új fizetési módszer a MasterCardnál

Új fizetési rendszer válhat elérhetővé a jövőben a MasterCard ügyfelei részére. A cég elképzelése szerint jelszó helyett szelfivel, vagy - szintén okostelefon segítségével - ujjlenyomattal azonosíthatnák magukat a vásárlók. Ezzel nem kellene emlékezniük bankkártyájuk jelszavára, ez már úgysem megy mindenkinek. Legalábbis egy 10 ezer fő bevonásával készült felmérés ezt bizonyítja. Eszerint az emberek 53 százaléka hetente legalább egyszer elfelejti az éppen aktuális azonosító számát. Az új rendszerrel a jelszavaknak 3-5 éven belül vége lehet - jelentette ki Ajay Bhalla, a MasterCard egyik vezetője.

A nemzetközi cég ötlete nem új, a teszteket már nyáron elkezdték. Ekkor 500 felhasználót vontak be a kísérletekbe, akiknek csak le kellett tölteniük mobil eszközükre az alkalmazást, majd el kellett dönteniük, hogy ujjlenyomatukkal vagy az arcukkal kívánják azonosítani magukat. Az alternatív fizetési rendszer használata az előzetes tervek szerint nem lesz bonyolult. Igaz, az ujjlenyomat használatához szükség lesz egy megfelelő szenzorra az okostelefonban, de a szelfi-alapú eljárásnak nem lesznek technikai követelményei. Ebben az esetben csak arcukat kell lefotózniuk a vásárlóknak úgy, hogy a kép készítésekor pislogniuk kell. A rendszer ugyanis így szűri ki az esetleges átverési kísérleteket.

A jelszavak használatát nem csak a MasterCard kerülné meg, számos cég kísérletezik már a biometrikus azonosítással. A fejlesztéseknek köszönhetően pedig vannak egészen meglepő megoldások is. Egy brit újítás szerint például a PIN-kód, vagy jelszó helyett négy érzelmet kifejező ikonnal lehet bejelentkezni az online elérhető felületekre.

Megelőzhető lett volna a vörösiszap-katasztrófa

A kolontári vörösiszap-konferencia ötödik évfordulója alkalmából hétfőn késő este meghallgatást rendezett Strasbourgban a Zöldek frakciója az Európai Parlamentben, a Jávor Benedek és az osztrák Ulrike Lunecek EP-képviselők elnökletével. Jávorék és a többi előadó néhány nappal előbb személyesen is felkeresték a katasztrófa helyszínét.

Ahogy Jávor Benedek hangsúlyozta, az évforduló alkalmából egyszerre kell megemlékezni az áldozatokról, és olyan jogszabályokat, ellenőrzési mechanizmust kialakítani, amely megelőzik hasonló katasztrófák bekövetkezését. Simon Gergely, a Greenpeace szakértője arra emlékeztetett, hogy pár nappal a tragédia előtt tartott helyszíni szemlét a környezetvédelmi felügyelet, mégsem vették észre a nyilvánvaló anomáliákat, ráadásul 2002-től a katasztrófa bekövetkeztéig semmilyen hatóság nem vizsgálta a gátak állékonyságát.

A magyar kormány nevében Bakondi György beszámolt a helyreállításról: Bakondi úgy fogalmazott, hogy minden, anyagi jellegű kárt kifizettek a károsultaknak. De ezt a költségvetés, végeredményben az adófizetők állták, mert a létesítményt működtető cégen nem lehetett behajtani ekkora összeget. A felelősök elleni büntető eljárás jó esetben idén decemberben jut el az első fokú ítéletig. A meghallgatás fő üzenete az volt, hogy a veszélyes hulladékokra és az ipar felelősségére vonatkozó jogszabályokat magyar és uniós szinten is erősíteni kell, a meglevőket pedig az eddiginél szigorúbban kell betartani, betartatni. A meghallgatáson az MSZP és a Jobbik képviselői is megjelentek, de a legnagyobb magyar EP-frakcióval rendelkező Fideszből egyetlen képviselő vagy asszisztens sem érdeklődött a vörösiszap-katasztrófa tanulságai iránt.

Megelőzhető lett volna a vörösiszap-katasztrófa

A kolontári vörösiszap-konferencia ötödik évfordulója alkalmából hétfőn késő este meghallgatást rendezett Strasbourgban a Zöldek frakciója az Európai Parlamentben, a Jávor Benedek és az osztrák Ulrike Lunecek EP-képviselők elnökletével. Jávorék és a többi előadó néhány nappal előbb személyesen is felkeresték a katasztrófa helyszínét.

Ahogy Jávor Benedek hangsúlyozta, az évforduló alkalmából egyszerre kell megemlékezni az áldozatokról, és olyan jogszabályokat, ellenőrzési mechanizmust kialakítani, amely megelőzik hasonló katasztrófák bekövetkezését. Simon Gergely, a Greenpeace szakértője arra emlékeztetett, hogy pár nappal a tragédia előtt tartott helyszíni szemlét a környezetvédelmi felügyelet, mégsem vették észre a nyilvánvaló anomáliákat, ráadásul 2002-től a katasztrófa bekövetkeztéig semmilyen hatóság nem vizsgálta a gátak állékonyságát.

A magyar kormány nevében Bakondi György beszámolt a helyreállításról: Bakondi úgy fogalmazott, hogy minden, anyagi jellegű kárt kifizettek a károsultaknak. De ezt a költségvetés, végeredményben az adófizetők állták, mert a létesítményt működtető cégen nem lehetett behajtani ekkora összeget. A felelősök elleni büntető eljárás jó esetben idén decemberben jut el az első fokú ítéletig. A meghallgatás fő üzenete az volt, hogy a veszélyes hulladékokra és az ipar felelősségére vonatkozó jogszabályokat magyar és uniós szinten is erősíteni kell, a meglevőket pedig az eddiginél szigorúbban kell betartani, betartatni. A meghallgatáson az MSZP és a Jobbik képviselői is megjelentek, de a legnagyobb magyar EP-frakcióval rendelkező Fideszből egyetlen képviselő vagy asszisztens sem érdeklődött a vörösiszap-katasztrófa tanulságai iránt.