Tarlós fejet hajt Göncz emléke előtt

Tarlós István főpolgármester közleményben fejezte ki részvétét Göncz Árpád volt köztársasági elnök elhunyta miatt családjának.

A főpolgármester "egyúttal fejet hajt a rendszerváltozás folyamatában meghatározó szerepet játszott államférfi emléke előtt" - olvasható a közleményben.

Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke életének 94. évében családja körében hunyt el.    Göncz Árpádot 25 éve, 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfője.

Göncz Árpád emberi, írói és politikai kvalitásaiért, a nemzet felemelkedését szolgáló életútjáért a főváros díszpolgára elismerésben részesült a Fővárosi Közgyűlés 2000. november 17-i ünnepi ülésén.

Szerző

Orbán után szabadon - Semjénnek is jól megy az uszítás

Publikálás dátuma
2015.10.06. 19:15
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A magyar-román sorsközösség tudatosítását, a nemzet megmaradását kell segítenie az aradi vértanúk kivégzésére való megemlékezésnek - mondta Semjén Zsolt kedden Aradon, október 6-i ünnepi beszédében. A miniszterelnök-helyettes azonban nem csak az aradi vértanúkról beszélt a megemlékezésen, szóba került a menekültprobléma is, onnantól pedig csak úgy özönlöttek az orbáni mondatok, kezdve a "nem akarjuk másodrangú állampolgároknak érezni magunkat saját hazánkban" című kijelentéssel.

Kiemelte: természetellenesek és kontraproduktívak a politikai villongások, hiába vannak utak a két ország között, ha nincs szellemi nyitottság az autonómia, a nyelvi jogok biztosítása és a szimbólumok tiszteletben tartása iránt. Semjén Zsolt hangsúlyozta: minél több összekötő kapocsra van szükség a 450 kilométeres, magyar-román közös határszakaszon, ezért szorgalmazta, hogy a tíz, már megépült közúti határátkelőt mihamarabb adja át a román fél a forgalomnak.

Emlékeztetett: a magyar-román együttélés 2012-ig bizalmi alapú, gyakorlatias és eredményes volt, az együttműködést azonban az utóbbi években politikai szinten elutasították, az utóbbi hetekben pedig "minősíthetetlen stílusú támadások" érték Magyarországot.     Hangsúlyozta: ennek ellenére Magyarország továbbra is nyitott arra, hogy a két ország minél több szálon legyen összekötve. Ennek egyik jó példája az lenne, ha az osztrák és szlovák határhoz hasonlóan, "minél több határátkelő pont nyitna lehetőséget a mindennapi kapcsolatokra, hiszen csak így képzelhető el gazdasági együttműködés, az emberek között pedig minél szabadabb és szorosabb kapcsolat".     

Semjén Zsolt ünnepi beszédében szólt arról is, hogy a történelmi múlt nem szakítható el a jelentől és a jövő útkeresésétől. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szövetségi elnöke ünnepi beszédében kiemelte: a szabadság nem lehet kizárólagosan egy nemzeté. "Nem lehet egy nép szabad, amíg a vele élő más népek vagy etnikumok nem érzik magukat szabadnak" - fogalmazott. Kifejtette: számukra a szabadság azt jelenti, hogy nemzeti identitásukat, nyelvüket és kultúrájukat szülőföldjükön megőrizhetik. "Nem akarjuk másodrangú állampolgároknak érezni magunkat saját hazánkban" - hangsúlyozta, s hozzátette: a romániai magyarság szabadságától nem lesz kevésbé szabad a többségi nemzet. Az 1848-49-es események arra tanítanak, hogy minden nemzedéknek tudnia kell áldozatokat hozni, megújulni és előre tekinteni - mondta Kelemen Hunor.    

George Falca, Arad polgármestere az ünneplőkhöz szólva emlékeztetett: 15 éve ő volt az első román köztisztviselő, aki koszorút helyezett el a 13 aradi vértanú szobránál. Hiszünk az értékekben, s az egyik legnagyobb érték egymás tisztelete - mondta.     

Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei elnöke szerint a magyarság - különösen Aradon és a szórványban - ideológiai és politikai törésvonalak mentén egyre megosztottabb, a megosztottság pedig gyengíti az erejét. "Szórványban élet-halál kérdése megmutatni, hogy vagyunk, és hogy bele akarunk szólni sorsunk irányításába" - mondta.     Az ünnepi beszédek után közös imádkozás és a koszorúk elhelyezése következett.     

Aradon a megemlékezés délelőtt kezdődött, amikor Urbán Erik csíksomlyói ferences atya, erdélyi érseki helynök celebrálásával szentmisét tartottak a római katolikus templomban. Ezt követően Kelemen Hunor a Szabadság-szobornál helyezett el koszorút a vértanúk emlékére. Százhatvanhat éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtisztjét - tizenkét tábornokot és egy ezredest -, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává

Szerző

Áder: politikai nemzetünk gyászolja Gönczöt

Göncz Árpád történelmi időkben lett államfővé, és illő, hogy emléke történelmi személyiségként maradjon meg emlékezetünkben - olvasható Áder János köztársasági elnöknek Göncz Árpád volt államfőre emlékező nyilatkozatában, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján tettek közzé kedden. 

Az aradi vértanúk nemzeti gyásznapján, 93 esztendős korában eltávozott az élők sorából Göncz Árpád, az 1990-ben ismét szabaddá és függetlenné vált Magyarország első köztársasági elnöke. Személyében olyan honfitársunkat veszítettük el, aki a hazafiság, a demokrácia és az emberiesség európai értékrendjéhez volt hű egész életében. Jogászként az igazságot, hazafiként a szabadság ügyét, íróként a kimondott szó felelősségét, politikusként és államfőként az emberi tisztességet képviselte.

Amikor az első szabadon választott országgyűlés köztársasági elnökké választotta, államfői krédójaként már első beszédében elmondta, hogy nem fél a vitáktól, és nem fogja véka alá rejteni a véleményét, mert bízik az igazság erejében. Göncz Árpád történelmi időkben lett államfővé, és illő, hogy emléke történelmi személyiségként maradjon meg emlékezetünkben. Politikai nemzetünk az 1990-ben újjászületett demokratikus Magyarország első köztársasági elnökét tiszteli és gyászolja Göncz Árpád elnök úr személyében - írta nyilatkozatában a köztársasági elnök.

Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke életének 94. évében családja körében hunyt el. Göncz Árpádot 25 éve, 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfője.

Szerző
Frissítve: 2015.10.06. 19:14