Újabb rejtélyek a VW-botrány kapcsán

Publikálás dátuma
2015.10.05. 11:01
Fotó: Sean Gallup/Getty Images Hírek
A Volkswagen egyes mérnökei elismerték a szoftver manipulációját, amellyel hamis adatokat adtak meg a gépkocsi károsanyag kibocsátását illetően.

A wolfsburgi gyár néhány munkatársa elmondta, hogy a csaló programot 2008-ban helyezték működésbe – írta a Bild am Sonntag. Ekkor tervezték az EA 189 típusú dízelmotor tömeges üzembe helyezését. Azért döntöttek a szoftver bevetése mellett, mert a mérnökök nem találtak megoldást arra, hogy lehet egyszerre csökkenteni a költségeket, illetve csökkenteni a károsanyag kibocsátást. A szoftverrel akarták megakadályozni, hogy a motorgyártás ne fulladjon kudarcba.

A szoftver a Boschtól és a Continentaltól származott. Előbbi figyelmeztetett is egy illegális technika használatának következményeire,utóbbi viszont nem látta bizonyítottnak a csalást. Az eddigi vizsgálatok nem bizonyították, hogy a VW a botrányba belebukott elnöke, Martin Winterkorn tudott volna a manipulációkról. Ugyanakkor több mérnök elárulta, hogy a volt fejlesztési vezető, Ulrich Hackenberg be volt avatva.

Szerző

NATO kémelhárítási központ Krakkóban

Kémelhárítási központot hoz létre a NATO Lengyelországban. A Centre of Excellence for Counter Intelligence (CI) az év vége folyamán nyithatja meg kapuit, Krakkóban- adta hírül a Welt am Sonntag.

A központ életre hívása üzenet Moszkva számára. A cél az,hogy több információt gyűjtsenek Oroszországról, s megkönnyítsék a tagállamok közötti információáramlást. A központ létrehozásában tíz NATO-tagállam vesz részt: Magyarország mellett Lengyelország, Szlovákia, Németország, Horvátország, Litvánia, Csehország, Olaszország, Szlovénia és Románia. A központ megnyitását követően várhatóan további országok is csatlakoznak majd. A NATO eddig 23 ilyen kompetenciaközponttal rendelkezik.



Szerző

Sanader visszatér a politikába?

Visszatérhet-e a politikába Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök? Ezt a kérdést boncolgatja a Jutarnji List című horvát napilap. 

A Fimi Media ügyben azzal vádolták, hogy valós és fiktív megrendeléseken keresztül állami cégektől szerzett pénzt, amely nála vagy pártja feketekasszájában kötött ki. A korábbi kormányfőt egy másik összevont perben, a Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében, korábban a zágrábi megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést tavaly jogerősen nyolc és fél évre enyhítette. A volt horvát miniszterelnök ezután eljárásbeli hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért.

A Jutarnji List ezzel kapcsolatban felteszi a kérdést: visszatérhet-e Sanader a politikába? Berto Salajzágrábi politológus professzor szerint pártja, a Horvát Demokratikus Közösség népszerűségét nem befolyásolja szabadlábra helyezése, így a november végén esedékes parlamenti választás előtt sem teremt új viszonyokat a belpolitikában. Ugyanakkor hozzátette, hogy az SDP megpróbálja az ítéletet a maga javára fordítani a kampányban.

Kicsit másként látja a helyzetet Ivan Rimac jogászprofesszor. Szerinte Sanader szabadon bocsátása a HDZ számára adhat nagyobb mozgási lehetőséget a kampányban. Ezt arra alapozza, hogy a HDZ a választási hadjáratban védekezésre kényszerül, „ s minél többet védekezel, annál nagyobb tered lesz”. Mindkét politológus egyetértett ugyanakkor abban, hogy Sanadernek nem lesz lehetősége visszatérni a horvát belpolitikai életbe.

Annak ellenére, hogy a horvát legfelsőbb bíróság múlt csütörtökön megszüntette Ivo Sanader ellen az elsőfokú eljárást a Fimi Media-ügyben, és a vádlott a 12,4 millió kuna (félmilliárd forint) óvadék megfizetését is vállalta, a volt horvát kormányfő még mindig nem hagyhatta el a börtönt, ahol már 3 és fél éve előzetes letartóztatásban van - közölte az Index.hr internetes portál hétfőn.

Szerző
Frissítve: 2015.10.05. 15:19