VW-botrány - Vizsgálatot indított a párizsi ügyészség

Súlyos csalás gyanúja miatt vizsgálatot indított a párizsi ügyészség a Volkswagen emissziós botránya miatt - közölte pénteken a vádhatóság.

A német autógyárat azzal gyanúsítják, hogy csalásra lehetőséget adó szoftverrel üzemelő dízelmotorral látta el világszerte a járműveit. A párizsi ügyészség a Franciaországban eladott gépkocsik ügyében indított eljárást. A francia vizsgálatot egy párizsi önkormányzati képviselő feljelentése nyomán indították el.

A legnagyobb európai autógyártó korábban elismerte, hogy mintegy 11 millió, EA 189 típusú motorral üzemelő autóba telepítettek olyan szoftvert, amely csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban azonban nem. Ebből közel egymilliót Franciaországban adtak el.

A francia nyomozás az egészségre vélhetően veszélyes termékkel elkövetett súlyos csalás ügyében indult, miután az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a dízelmotorok kipufogógázait 2012-ben rákkeltőnek nyilvánította.

Ségolene Royal francia környezetvédelmi miniszter a múlt héten jelentette be, hogy véletlenszerű teszteléseket végeznek a Franciaországban forgalmazott valamennyi márkájú gépkocsiból mintegy százon, hogy ellenőrizzék, betartják-e a környezetvédelmi előírásokat. A tárcavezető "az állam és az adófizetők meglopásáról" beszélt annak kapcsán, hogy kiderült, a Volkswagen autógyár csalt bizonyos modelljei károsanyag-kibocsátását illetően, s jelezte: a minisztérium már vizsgálja, hogyan tudná visszafizettetni a VW csoporttal az állami támogatást, amelyet az alacsony károsanyag-kibocsátású járművek vásárlásához nyújtott a vásárlóknak.

A párizsi ügyészségen indult vizsgálattal egyidőben egy környezetvédő egyesület, valamint Volkswagen gépjármű-tulajdonosok és a Volkswagen csoport francia részvényesei országszerte több feljelentést is tettek.

Szerző

Új Selyemutat vizionál Orbán

Publikálás dátuma
2015.10.02. 14:18
MTI FOTÓ: Koszticsák Szilárd
Magyarország képes arra, hogy Közép-Európa növekedési központja legyen - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Bank of China magyarországi RMB klíring központjának pénteki megnyitó ünnepségén.

"Higgyünk a kínaiaknak (...), ha Budapestet választották regionális központnak, akkor ebben az országban van fantázia, szufla, jövő és lehetőség (...). Képesek vagyunk arra, hogy még a mostani gazdasági teljesítményünket is növeljük, hogy Magyarországon teljes foglalkoztatottságot teremtsünk", és hogy nagy nemzetközi magyar vállalatokat építsünk, mint például a Mol és az OTP - fogalmazott a kormányfő.

Szerinte a most megnyitott központ egy olyan szövetséget erősít meg, amelynek minden résztvevője nyertes lesz, és létrejöhet "egy új Selyemút" Kína és Magyarország, illetve az európai gazdasági növekedés leendő központja, Közép-Európa között.
"Egy migrációs válság kellős közepén is létrejött ez a találkozó, ami annak bizonyítéka, hogy van erőnk töretlenül folytatni (...) Magyarország fejlesztését" - mondta a miniszterelnök.

A 2010 utáni időszakot felidézve kifejtette: az akkor kidolgozott, "testreszabott" magyar válságkezelés idején "kevesen voltak mellettünk", Kína azonban akkor is támogatta Magyarországot. "Amikor nemzetközi pénzügyi hátterünket kellett bizonyítani a világ előtt, aligha sikerülhetett volna, ha már 2010-ben nem támogatott volna bennünket" Kína - jelentette ki, minden korábbinál jobbnak nevezve az elmúlt évek magyar-kínai kapcsolatait.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy hosszú évtizedekre visszamenőleg dicsérni kell a magyar politikai elit előrelátását abból a szempontból, hogy még az előző rendszerben is tudták: meg kell becsülni Kínát, és jó kapcsolatokat kell ápolni vele.
Megjegyezte végül azt is, hogy a magyarokat sokat gúnyolták ázsiai származásuk miatt, mostanra viszont "micsoda kapós dolog lett ez ebben a modern világban". A világgazdaságban megnőtt a keleti világ súlya - hangsúlyozta a kormányfő.

A központmegnyitón Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke emlékeztetett arra, hogy az RMB a világ második legnagyobb kereskedelmi pénzneme és a nemzetközi fizetésekben az ötödik legjelentősebb pénznem. Elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök "bölcs előrelátásának" visszaigazolása, hogy a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokban a kereskedelmi együttműködés rohamosan fejlődött az elmúlt egy év alatt, részben annak köszönhetően, hogy az RMB "internacionalizálása" felgyorsult. Rámutatott: 2014-ben Kína 3,26 milliárd dollár értékben importált különböző árukat Magyarországról, ez 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. Fontos az is, hogy Kína vált Magyarország Európán kívüli legfontosabb kereskedelmi partnerévé.

A kínai-magyar vállalatok, a kínai-magyar kereskedelmi forgalom elszámolásában egyre fontosabb szerepet játszik az RMB, tavaly a Magyarországra történő elszámolásban az RMB-fizetések nagysága meghaladta a 27 milliárd dollárt.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a rendezvényen emlékeztetett, a kínai jegybank és az MNB memorandumot írt alá arról, hogy a Bank of China RMB klíring központot állít fel Budapesten. Felidézte: a budapesti renminbi központ szimbolikus alapkövét a kínai jegybank és a Magyar Nemzeti Bank június 27-én "tette le" az aláírással. A központ ünnepélyes megnyitóján jelen volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is.

Ázsia után Európában is sorra létesülnek az úgynevezett renminbi (RMB) központok - a luxembourgi, a londoni, a frankfurti és a párizsi központ után a budapesti az ötödik -, ezek biztosítják Kínán kívül a renminbiben lebonyolított tranzakciókhoz szükséges elszámolási infrastruktúrát. Emellett a pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb körét nyújtják az ügyfeleknek. A renminbi (népi pénz) a kínai nemzeti deviza hivatalos elnevezése. A budapesti a Bank of China kelet- és közép-európai regionális RMB klíring központja.

Az MNB is kínai állampapírokba fekteti devizatartalékának egy kis részét; az első ilyen befektetés májusban történt meg. A Jegybanki Renminbi Programot 2015. február 19-én hirdette meg a nemzeti bank, akkor jelezte, hogy megvizsgálja egy renminbi devizatartalék-portfólió kialakításának lehetőségét.

A pénteki megnyitón bemutatott tájékoztató filmben elhangzott: a 2014 végi adatok szerint a Bank of China eszközarányos nyeresége 1,22 százalék volt, 29 milliárd dollár nettó profitot ért el, mérlegfőösszege meghaladta a 2500 milliárd dollárt.
A bank 41 országban több mint 600 irodával, illetve képviselettel rendelkezik.

Szerző

Lázár beismerte: leállhat a növekedés

Publikálás dátuma
2015.10.02. 07:24
MTI Fotó Soós Lajos
Az uniós támogatások nélkül nincs se növekedés, se beruházás Magyarországon. Ez jövőre még inkább nyilvánvalóbbá válik, hiszen az ideinél jóval kevesebb pénz érkezhet Brüsszelből. Úgy tűnik, ez meglepetésként érte a kormányt - legalábbis erre lehet következtetni Lázár János tegnapi, a Portfólió gazdasági konferenciáján elhangzott előadásából. 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter beismerte: szinte nincs esélye annak, hogy az ideihez hasonló mennyiségű pénzt juttassanak a gazdaságba. A növekedési kilátásokat emellett számos más tényező is beárnyékolja, a Volkswagen botránytól kezdve a Fed kamatdöntésein keresztül a menekülthullámon át a kínai gazdaság lassulásáig. A váratlan bejelentések sorát Lázár később a Kormányinfón is folytatta.

A 2016-ban jelentősen csökkenő uniós források kifizetését egy állami beruházási-fejlesztési alap felállításával ellensúlyozná a kormány. Lázár jelzése szerint az idén legalább 2200 milliárd forint uniós pénzt fizetnek ki, a következő évben minimum 1500-1600 milliárdot kell elérni, de ahhoz, hogy a növekedés hasonló legyen, mint 2015-ben, legalább 2000 milliárd forintot kell lehívni. Jelentős fejlesztésekre, szimbolikus gigaberuházásokra van szükség Budapesten a gazdasági növekedés érdekében a miniszter szerint.

Azzal is gond van szerinte, hogy az uniós pályázatok kiírói nem ismerik a vállalkozók igényeit. Az önkritika helyénvalónak bizonyult: sokkal több társadalmi egyeztetésre van szükség, és sokkal jobban össze kellett volna fogni a magyar gazdaság szempontjait megfogalmazó véleményeket. A kormány minden uniós pénzt gyorsan akar felhasználni, ezért ebben a pénzügyi ciklusban a lakosság nem számíthat arra, hogy ilyen forrásból pályázhat energiakorszerűsítési munkákra, csak az állami intézményeknek juthat belőle. A Magyar Energiahatékonysági Intézet azonnal tiltakozott Lázár bejelentése miatt, mert szerintük több százmilliárdos kárt okoz azzal a kormány, ha már a betervezett programokra elkülönített forrásokat elvonja.

- Pest megye helyzete különösen kritikus, Lázár háború sújtotta övezetnek titulálta. A Miniszterelnökségen egy stáb dolgozik azon, hogy miként lehetne az uniós források tekintetében leválasztani Budapesttől, amellyel most egy régiót alkot, és a közös fejlettségi szint miatt nem juthat uniós forráshoz. Akár a megyerendszer átszabásával is keresztülvihetik a leválasztást. Addig is Pest megye egy 130 milliárdos támogatási csomagot "kap" a kormánytól.

- Állami beruházási-fejlesztési alapot hoznának létre a bürokrácián megspórolt pénzből. Ebből jutna forráshoz az a 100 cég, amelyik nem fér bele a kkv fogalmába. Pénz kell az infrastruktúra fejlesztésére is, 2018-ra például 4 millió háztartásban kellene bevezetni az internetet.

- A banki hitelezéssel sem elégedett a kabinet. A kormány arra készül, hogy felülvizsgálja az EBRD-vel februárban kötött szándéknyilatkozatot, annak fényében, hogy a bankszektor hogyan teljesítette vállalását a hitelezés fellendítésében. Mindenképpen fokozni akarják a piaci hitelezést, de nem tudni hogyan. Az állami kézbe került bankokat magánkézbe kell adnia a kormánynak, de a Magyar Fejlesztési Bankot és a takarékszövetkezeti integrációt erősítenék, ezeket használnák az EU-források kiközvetítésére, de a zöldbanki és agrárbanki tevékenységek fellendítésére is.

- Nem tudja még a kormány mit kezdjen a Volkswagen botránnyal: talány, hogyan érinti a gazdaságot, visszakérjük-e a spanyolokhoz, franciákhoz hasonlóan a konszernnek nyújtott támogatásokat.

- A következő fél év kritikus lesz az állami alkalmazottak elbocsátásával is járó bürokráciacsökkentés terén: ha ennyi idő alatt nem lesz radikális változás, ebben a ciklusban a fenntartható növekedésben már nem tud segíteni az állam.

- Tucatnyi eljárási díj eltörlését javasolja Lázár, többek között az okmánycsere, a gépjármű-üzembehelyezés, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásának, továbbá a cégkivonat, az adóigazolás, építésügyi engedélyek, az erkölcsi bizonyítvány, a tulajdoni lap kiadásának és a felsőoktatási felvételi eljárásnak a díját, valamint a környezetvédelmi és műszaki matricákkal kapcsolatos költségeket.

- Beszámolt a paksi atomerőmű-bővítésről a héten Brüsszelben folytatott tárgyalásairól is: tárgyalt Margrethe Vestager versenyjogi ügyekért felelős biztossal, akitől a paksi beruházás versenyjogi vizsgálatának gyors lezárását kérte. Vestager azt vizsgálja majd, hogy van-e tiltott állami támogatás a paksi kapacitásfenntartó beruházás konstrukciójában.

- A Kehi soron kívüli vizsgálatát rendelte el a hazai útépítésekkel kapcsolatban az európai csalás elleni hivatal (OLAF) felvetései nyomán. Mint mondta, az OLAF vizsgálatai alapján kételyek merültek fel, amelyek szinte minden 2007-13 között munkát végző útépítő vállalkozást, így ez a Közgép Zrt. mellett a Swietelskyt és a Strabagot is érinti.

- Sajtóhírek szerint az OLAF összeférhetetlenséget tárt fel Homolya Róbert miniszterelnöki biztos és érdekeltségei körül. Lázár szerint súlyos állításokat fogalmazott meg a szervezet, szeretne az OLAF-fal beszélni arról, hogy ezek helytállóak-e.

Elhalasztották a Közgép-pert
November 26-án folytatódik az a per, amelyet a Közgép Zrt. indított az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Eduvizig) és a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága (KDB) ellen, amiért alkalmatlanságra és hamis adatközlésre hivatkozva idén nyáron kizárták a a Győr-Gönyűi kikötő fejlesztésre kiírt pályázatból. Látszólag egyszerű az ügy, hiszen elsősorban „csak” azt kell eldönteni, hogy a Közgép által bevont szerb cég hajói zárt fedélzetének területe meghaladta-e az 500 négyzetmétert vagy sem. A Népszava információi szerint szerdán az addig egy személyes bírói tanácsot váratlanul három tagúvá bővítették, ami egy lapunknak név nélkül nyilatkozó jogász szerint azt jelzi, jóval bonyolultabb tárgyalás-sorozatra lehet számítani, mint első pillanatban látszott. A tegnapi, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon több mint két óráig tartott a tárgyalás, ám nem jutottak közelebb a vitázó felek. A Közgépet képviselő ügyvéd bejelentette, a következő tárgyalásra tanúként kívánja beidéztetni a szerb cégnek a pályázattal foglalkozó igazgatóját.
B. T.



Szerző