Előfizetés

Csökkenhet a lakásáfa

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnapi nyilatkozata szerint a szaktárca már vizsgálja a lakásépítés áfacsökkentés megvalósításának részleteit.

Társaság a Lakásépítésért Egyesület álláspontja szerint az új lakások értékesítésére vonatkozó vételárat terhelő 27 százalékos áfa mértékének 5 százalékra csökkentése egyértelműen és határozottan kilendítené az új lakások építésének piacát a jelenlegi mélypontról. Mindez az építési tevékenységre fehérítő hatást gyakorolna, további költségvetési forrást, bürokrácianövekedést nem igényelne, és emellett a költségvetési egyenlege is pozitív lenne. Az áfacsökkentés következtében az épített lakások száma rövidtávon 20 000 körüli darabszámra emelkedne évente. Célszerű lenne, hogy az új lakások eladása mellett a magánszemélyek által lakásépítésért fizetett vállalkozói díjra és a lakásfelújításokra is alkalmazzák a kedvezőbb áfakulcsot. Indokolja ezt, hogy a családi házak építése jellemzően vállalkozó szerződés jogcímen történik, valamint hogy a lakásfelújítás szintén fontos eleme a lakásállomány minőségi megújításának - javasolta az egyesület. Varga Mihály azt is bejelentette, hogy vizsgálják, milyen körre terjesszék ki az online kasszák használatát a szolgáltató iparban.

Egyre csak romlik a versenyképességünk

A Világgazdasági Fórum (WEF) 2015-ös versenyképességi rangsorában 3 helyet rontva Magyarország a 63. helyet foglalja el, ezzel az EU 24. legversenyképesebb országa - közölte a Kopint-Tárki Zrt., a felmérés magyarországi partnere.

 Az EU-28-ak közül már csak Ciprus, Szlovákia, Horvátország és Görögország van a magyarok mögött. Magyarország négy éve nem tud elmozdulni a 60. hely környékéről, ami nem túl fényes, még ha ez stabil helyet jelent is a világ középmezőnyében.

A hazai viszonyokról árulkodik az a sommás vélemény, hogy a versenyképességi előnyök egy jó része csupán abból fakad, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, de előnynek számít még a lakosság viszonylagosan jó egészségügyi állapota is. Az idén 141 országot összehasonlító WEF versenyképességi sorrend a gazdaság egészét - benne az oktatás, egészségügy, innováció hatékonyságát is - átfogó 12 pillérre kapott pontszámok alapján áll össze. Szintén csak a régiós versenytársakkal összevetve, Magyarország a 12 pillérből egyetlen első helyet sem szerzett, míg négyben az utolsó helyen áll.

A 2003 óta készülő versenyképességi rangsorok összevetéséből kiderül, hogy Magyarországon évek óta gondot okoz a gazdaságpolitikai instabilitás, a korrupció és a túlzott bürokrácia. Gondok vannak a kormányzati transzparenciával és a közpénzek (újra)elosztásának átláthatóságával, ami jelentősen csökkenti a politikába és a gazdaságba vetett bizalmat. Az alap-, közép- és felsőoktatás színvonala messze elmarad a világ élvonalától. Az adóterhek világszintű összehasonlításban is magasak. Az ország nem tudja megtartani a képzett állampolgárokat, és a fejlettséghez képest nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek. Az alacsony kamatok ellenére nagy a nem teljesítő hitelek aránya, így továbbra is nehéz a hitelhez való hozzájutás, kockázati tőke befektetések pedig szinte alig léteznek. A hazai tulajdonú cégek által megtermelt fajlagos hozzáadott-érték jóval elmarad a külföldi cégeké mögött, az ország leginkább munkaerejével vesz részt a globális termelési láncokban - olvasható a Kopint-Tárki értékelésében.

A régiós besorolás szerint Magyarország az átlagnál fejletlenebb és a kevésbé versenyképes országok közé tartozik. A fejletlenebb országok közül a lengyelek és a lettek helyzete a leginkább perspektivikus, összességében pedig a cseh, az észt és a litván gazdaságok állnak a legjobban. A világ legversenyképesebb országa továbbra is Svájc, a második Szingapúr, míg a harmadik az Amerikai Egyesült Államok, ezzel nincs változás a dobogón. A legversenyképesebb uniós országok egy helyet javítva Németország (4.) és három helyet javítva Hollandia (5.).

A WEF felmérése szerint az EU versenyképessége tovább romlott a 2014-es szinthez képest (nagyrészt a máltai, ciprusi és horvát visszaesésnek köszönhetően). Az EU két legfőbb versenytársával szembeni lemaradás továbbra is igen tetemes; a 28 tagállam átlagos pontszáma csak egy pillérben jobb, mint Japáné , és csak kettőben előzi meg az USA-t .

A VW-botrány kiütheti a magyar gazdaságot

Publikálás dátuma
2015.10.01. 07:23
Fotó: Europress/Getty Images
A magyar és cseh gazdaság járhat a legrosszabbul a VW dízelbotránya miatt, mert ezek vannak a legjobban kitéve az autóiparnak és a Volkswagen-csoportnak - írják a Bank of America elemzői. 

A Bloomberg cikke szerint a banknál azt sem tartják kizártnak, hogy 1-1,5 százalékkal is visszafogja a magyar és cseh növekedést a VW-csoport beismerése, hogy a dízelmotorjaik akár 40-szer annyira szennyezők, mint az megengedett. Ez persze csak a legeslegrosszabb forgatókönyv - írja az Index. A Volkswagen akciótervet dolgozott ki a visszahívásokra és motorjavításokra, az illetékes hatóságoknak még októberben bemutatja a kidolgozott műszaki megoldásokat. Autóipari szakértők szerint szoftvercserére és valószínűleg mechanikai beavatkozásra is szükség lesz a mintegy 11 millió motornál, ami feltehetőleg rontja majd a teljesítményt és az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát. Ez becslések szerint Volkswagennek több mint 6,5 milliárd dollárjába fog kerülni.

A Volkswagen brit részlege szerdán közölte: a szigetországban 1,19 millió dízelmotorba szerelték be a tesztek során a káros anyag kibocsátást befolyásoló szoftvert. A franciák csaknem 900 ezer ilyen járművet találtak.

Miután a csalást lehetővé tevő szoftvert a Bosch készítette, még ha a beszerelésért nem is felel, az Index azután érdeklődött a cégnél, hogy magyarok alkották-e a dízeles csalóprogramot. Ezt a cég nem árulta el, de tény, hogy a 10 500 embert, köztük száz mérnököt foglalkoztató német vállalat egyik hazai projektje éppen a dízelrendszerek fejlesztéséhez is kapcsolódik.