Előfizetés

Nem népszavazhatunk a tankötelezettség emeléséről

Publikálás dátuma
2015.09.29. 20:31
Illusztráció/Thinkstock
Kedden lejárt az Új Magyar Köztársaság Egyesület (ÚMKE) tankötelezettséggel kapcsolatos népszavazási kezdeményezésében az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló idő, és nem jött össze a szükséges 200 ezer aláírás. A valamivel több, mint két hónap alatt sok aláírást gyűjtöttünk, de nem eleget,  csak 87.483 polgártársunk támogatta, hogy a tankötelezettségi korhatár 18 évre történő visszaállításáról népszavazás döntsön” – áll az egyesület közleményében.

A szervezők mindazonáltal megköszönték az aktivisták és a résztvevő szervezetek segítségét, a közel 90 ezer ember támogatását, valamint jelezték: örülnek annak , hogy sikerült egy pártsemleges platformot kialakítaniuk. Noha a kezdeményezés nem járt sikerrel, ám  fontos tanulságokkal szolgált. „Megmutatta az ellenzék szervezeti erejének, társadalmi beágyazottságának roppant gyengeségét, némelyikük rendszerváltó elszántságának korlátait” – olvasható a közleményben. A tanulságok levonása során kiemelik: az akció során az is kiderült, az emberek az ellenzéktől megalapozott megoldási javaslatokat, és nem jelszavakat várnak. 

A közleményben felsorolták azt is, melyik szervezet hány aláírást tudott gyűjteni. Eszerint a legtöbb aláírást maga az Új Magyar Köztársaság Egyesület gyűjtötte, a weboldalról kinyomtatott és postán érkezett ajánlásokkal együtt összesen több mint 28 ezret. A Magyar Szolidaritás Mozgalom több mint 22 ezret, az MSZP több mint 15 ezret, az Együtt - A Korszakváltók Pártja több mint 8 ezret. Háromezer aláírást gyűjtött az LMP, több mint kétezret a Szabad Emberek Magyarországért és a Pedagógusok Szakszervezete, csaknem kétezret a Párbeszéd Magyarországért, másfélezret a Magyar Liberális Párt és a Modern Magyarország Mozgalom, néhány százat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, valamint a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete. Az egyeztetésben részt vett, de a gyűjtésben nem működött közre a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Liga Szakszervezetek. 

Az egyesület kérdése úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti?". A kérdés egyike azoknak a népszavazási kezdeményezéseknek, amelyeket a március 15-ei civil demonstráció szónokai jelentettek be. A kérdéseket Vajda Zoltán magánszemélyként nyújtotta be hitelesítésre.  A tankötelezettséggel kapcsolatos kérdést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) március 25-én hitelesítette, a Kúria május 19-én hagyta jóvá az NVB határozatát, az aláírásgyűjtést június elsején kezdhették meg. 

 Az Új Magyar Köztársaság Egyesület úgynevezett rendszerbontó népszavazási kezdeményezései közül az NVB, illetve a bíróság négynek az aláírásgyűjtő ívét hitelesítette. Három esetében még nem járt le az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló idő. 

Talajmenti faggyal búcsúzik a szeptember

Publikálás dátuma
2015.09.29. 20:06
Illusztráció/Thinkstock
Éjszaka és szerdán napközben többnyire kevés lesz a felhő, délután elsősorban a Dél-Dunántúlon, a Dél-Alföld lehetnek felhősebb körzetek, de csapadék sehol sem valószínű. Az északkeleti szél többfelé megerősödik, az északkeleti megyékben kedden néhol viharossá is fokozódik. Hajnalban  3-8 fok, napközben 15 fok körül alakul a hőmérséklet. Szélvédett helyeken az ország északi felén éjszaka már talajmenti fagyra is számítani kell.

Csütörtökön országszerte sok napsütésre számíthatunk, csapadék sehol sem várható. A szél is veszít erejéből. A hideg reggelt követően 15-19 fokot mérhetünk délután.

Pénteken és a hétvégén sok napsütésre, kevés felhőre, és egyre melegebb időre számíthatunk, vasárnap már országszerte 20 és 25 fok közé melegedhet a levegő. Időnként élénk lehet a délkeleti szél. Hidegek lesznek a reggelek, és marad a talajmenti fagy kockázata is. 

Tízmilliós kártérítés Magyar Gárda tagoknak

Csaknem tízmillió forint kártérítést ítélt meg a Fővárosi Törvényszék első fokon tizenhárom egykori Magyar Gárda-tagnak a 2009. július 4-ei demonstráció résztvevői közül kedden.

Gaudi-Nagy Tamás - aki a felperesek egyik jogi képviselője is - közleményében azt írta: "áttörést hozó" elsőfokú ítélet született a "bajtársiasság napján" történt rendőri intézkedésekkel kapcsolatban. Részletezte: hat felperesnek nyolcszázezer, hatnak hatszázezer és egy "eszméletlenre vert" gárdistának egymillió forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélte meg a törvényszék.

Hozzátette: az ítéletben azt is megállapították, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát és gyülekezési jogát. A rendőrségnek magánlevélben kell elnézést kérnie mindezekért.

A Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án döntött arról jogerősen, hogy megszünteti a Magyar Gárdát, az egyesületet és a mozgalmat egyaránt. Ez ellen tiltakozva gyűltek össze július 4-én a Magyar Gárda tagjai és szimpatizánsai a fővárosi Erzsébet téren. A rendőrség megtiltotta a Magyar Gárdát feloszlató jogerős ítélet ellen, valamint a terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal való visszaéléssel és emberölés előkészületével is gyanúsított Budaházy György melletti demonstrációt. Az Erzsébet téren összegyűlteket a rohamrendőrök körbevették és távozásra szólították fel. Miután ennek a demonstrálók nem tettek eleget, a rendőrök könnygázzal oszlatták a tömeget, 216 embert pedig előállítottak, köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét is.

Gaudi-Nagy Tamás akkori jobbikos országgyűlési képviselő 2010. október 4-én ismertette a Parlamentben újságírókkal a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét, amely szerint a rendőrség jogellenesen oszlatta fel 2009. július 4-én a gárdisták Erzsébet téri rendezvényét.