Előfizetés

Segélycsomagot szorgalmaz Faymann

Ötmilliárd eurós menekültügyi segélycsomagot, valamint a közel-keleti menekültek megsegítésére szánt pénzügyi források növelését szorgalmazta az osztrák kancellár szombaton Bécsben.

Werner Faymann osztrák kancellár pénteken és szombaton szociáldemokrata európai politikusokkal tárgyalt az osztrák fővárosban a menekültügyi helyzetről. A kancellár szerint az azonnali segélycsomagot, amely egy és ötmilliárd euró közötti összegről rendelkezne, a Szíriával szomszédos államokban kialakított menekülttáborokra kell fordítani. Javaslata szerint a támogatást az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Öböl-menti államok biztosítanák.

Az osztrák kancellár szerint nem építhet egy ország kerítést, úgy, hogy a humanitárius feladatokat a szomszéd országra hárítja. Úgy vélte: néhány problémára nem lehet nemzeti megoldást találni, nemzetközi szolidaritásra van szükség.

A bécsi tárgyaláson szintén résztvevő Sigmar Gabriel német alkancellár hangsúlyozta: itt az idő, hogy segítsünk azoknak az országoknak, ahol nagy nyomor van. Ha nincsen mit enniük és inniuk, mi marad még azon túl, hogy meneküljenek? - tette fel a kérdést a német politikus és úgy vélekedett: egy kerítés sem fogja őket megállítani.

Pártjaink mindig a szolidaritás és az egyenlőség mellett álltak ki - hangsúlyozta a svéd miniszterelnök, Stefan Löfven a bécsi találkozó után. Úgy vélte, hogy most Európában nem a menekültügy, hanem a felelősségvállalás van válságban. A svéd politikus kiállt a szociális biztonság mellett, és további munkahelyek teremtését szorgalmazta.

Garanciát kér az EU-tól a horvát államfő

Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában garanciát kért az Európai Uniótól, hogy segít megoldani a Horvátországban kialakult menekültproblémát.

"Meg kell állítani a menekültáradatot, valamint válaszokat kell kapnunk az EU-tól, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik Horvátországba jönnek, és azokkal, akik már elmentek innen" - idézték a horvát hírportálok az államfő nyilatkozatát.

Kolinda Grabar-Kitarovic késő este, a Vukovár-Szerémség megyei válságtörzs tanácskozás után Vinkovcében (Vinkovci) a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy elkerülhetetlennek tartja a katonaság bevonását.

Az Index.hr horvát hírportálnak a zágrábi belügyminisztériumra hivatkozó jelentése szerint Horvátországba szerda reggeltől szombat 11 óráig több mint 20 ezer illegális bevándorló érkezett. A portál hozzátette: közülük szombat reggel 7 óráig mintegy 5 ezer hagyta el az országot Magyarország és Szlovénia felé.

Katonákat küldene Szíriába Németország

Németország hajlandó katonai erővel fellépni az európai menekültválság egyik legfőbb kiváltó okaként számon tartott szíriai polgárháború befejezéséért - jelezte Ursula von der Leyen német védelmi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap szombati beszámolója szerint.

Németország készen áll a katonai szerepvállalásra Szíriában, ha előbb sikerül politikai megállapodásra jutni arról, hogy miként kell stabilizálni az országot, és az ENSZ felhatalmazást ad a küldetésre - mondta a miniszter egy pénteki berlini konferencián. Kiemelte: elsőként a nemzetközi közösségben diplomáciai úton ki kell alakítani a "politikai minimálkonszenzust", vagyis egyetértésre kell jutni abban, hogy a konfliktus mely résztvevői ellen kell harcolni, és kiket kell támogatni.

Máskülönben egy katonai stabilizációs küldetés biztosan a konfliktus szereplőinek kereszttüzébe kerül - mutatott rá.
Amennyiben viszont sikerül az ENSZ elveinek megfelelő, közös álláspontot kidolgozni, "további lépések" is következhetnek, és Németország "nem maradna ki" ezekből - mondta Ursula von der Leyen .

A szíriai menekültek befogadása "nemes feladat Németországnak" - tette hozzá a védelmi miniszter a FAZ beszámolója szerint. Hangsúlyozta, hogy szerinte az Európai Unió a "tények kényszerítő ereje" révén közös megoldásokat talál majd a menekültválságra.

Ursula von der Leyen pénteki beszéde változást jelez a német kormány álláspontjában. Németország ugyan csatlakozott a Szíriában is mind inkább előrenyomuló Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni nemzetközi szövetséghez - és kiképzőkkel, harci felszereléssel és fegyverrel is támogatja az IÁ ellen harcoló észak-iraki kurdokat -, de eddig elzárkózott a szíriai katonai szerepvállalástól.

A védelmi miniszter még szerdán is azt mondta, hogy "elméletileg, abban az általunk nem kívánt esetben, ha csapatok vonulnának be (Szíriába), mindig csak olyanokat találnának el, akiket nem kéne, az egymással harcoló csoportok százainak malomkövei közé kerülnének, és több kárt tennének, mint amennyire hozzájárulnának a rendezéshez".