Előfizetés

Visszaüthet a török elnök stratégiája

R.T.
Publikálás dátuma
2015.09.12. 07:33
A PPK börtönben lévő vezetője, Abdullah Öcalan mellett tüntető kurdok FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Rendkívüli feszültség közepette rendezik meg hétvégén a török kormánypárt, az AKP kongresszusát, amelyen meghatározzák a politikai erő kampányának irányvonalát, s azt, milyen stratégiát kövessen a párt a november 1-jén esedékes választásig. Az ország déli részén háborús viszonyok uralkodnak. Abban, hogy idáig fajult a helyzet, komoly szerepe van Recep Tayyip Erdogan elnöknek.

Napról napra érkeznek új és új hírek arról, hogy a Kurd Munkáspárt (PKK) Törökország déli részén merényleteket hajtott végre rendőrök, illetve katonák ellen. Közben török harci gépekkel támadják a PKK törökországi és iraki állásait. A legvéresebb nap szeptember 6. volt, amikor az iraki és iráni határhoz közeleső Daglicában, a délkeleti Hakkari tartományban, 16 katona halt meg, amikor két jármű is aknára ment. Ez volt a legnagyobb veszteség a török hadsereg számára egy merénylet során a kilencvenes évek vége óta.

A daglicai merényletet sokan egyfajta fordulópontnak vélik. Azt mutatja ugyanis, hogy a PKK egyre nagyobb befolyással rendelkezik a déli tartományokban,s a fegyverszünet július 24-én történt felmondása legalább olyan drámai következményekkel járt Ankara, mint a kurdok számára. Sokan attól félnek, hogy visszatér a kilencvenes évek terroridőszaka, amikor a török hadsereg és a kurdok összecsapásaiban összesen 40 ezren vesztették életüket.

Különösen aggasztó, hogy a török nacionalisták mind több városban tartanak tiltakozó megmozdulásokat. Kövekkel támadják a mérsékelt kurd párt, a HDP objektumait. Ankarában felgyújtották a törvényhozásban 80 képviselői hellyel rendelkező PKK székházát, de sok más városból is hasonló megmozdulásokról számoltak be. Megtámadtak ellenzéki médiumokat is, elsősorban a Dogan csoport érdekeltségeibe tartozókat, köztük a Hürriyet szerkesztőségét.

Selahattin Demirtas, a PKK elnöke szerint a helyzet annyira drámaivá vált, hogy a kurdok által lakott dél-törökországi területeken ilyen körülmények között nem is lehet megrendezni a voksolást. Demirtas gyalog indult útnak ebben a régióban, s Cizre településéig kívánt eljutni, amelyről egy hét óta semmit sem lehet tudni. Végül a rendőrség állította meg őt és csapatát. A városban lényegében rendkívüli állapot van érvényben, s még múlt hét végén kijárási tilalmat rendeltek el a hadsereg és a PKK összecsapásai miatt. Egyelőre kérdés, hányan vesztették életüket. Ahmet Davutoglu kormányfő csütörtökön este azt állította, egyetlen polgári személy sem vesztette életét. A belügyminiszter pedig összesen 53 katona és kurd fegyveres haláláról számolt be.

A rendőrség egyre kevésbé ura a helyzetnek. Davutoglu ezért lehetővé tette a kormányzók számára, hogy a katonákat hívják segítségül, ha az adott régióban veszély fenyegeti a törvényes rendet.

Törökországban egyre jobban elszabadulnak az indulatok. Mi áll a háttérben? Erdogan az alkotmány értelmében nem vállalhatott több miniszterelnöki mandátumot, ezért tavaly augusztusban államfővé választották. Erdogan úgy vélte, mivel a választók közvetlenül neki szavaztak bizalmat, ezért az a minimum, hogy továbbra is ő maradhasson Törökország első számú vezetője. Csakhogy az állam parlamentáris demokrácia, így az elnöki köztársaság bevezetéséhez alkotmánymódosításra lenne szükség. Ez pedig csak úgy érhető el, ha pártja, az AKP kétharmados többségre tesz szert a törvényhozásban. A júniusi parlamenti választás azonban nem úgy végződött a kormánypárt, az AKP számára, ahogyan azt Erdogan remélte. A nagy terv meghiúsult, mert bekerült a parlamentbe a kurdok mérsékelt pártja, a HDP, amely nemcsak a kurd fellegvárakban, hanem több városban köztük Isztambulban is remekül szerepelt.

Ettől fogva szálka volt Erdogan szemében a HDP. Bár az AKP elnöke, Ahmet Davutoglu miniszterelnök kormányalakítási tárgyalásokat folytatott az ellenzéki szociáldemokrata CHP-val, illetve a nacionalista MHP-val, s talán a kormányfő hajlamos is lett volna megállapodni egy koalíciós kabinetről, Erdogan megálljt parancsolt, ő más forgatókönyvet képzelt el. Nem akart koalíciós kormányzást, előrehozott választásra törekedett abból kiindulva, hogy így ismét esély nyílik nagy tervének megvalósítására.

Egy véres, az iszlamisták által elkövetett merénylet után a török hadsereg légiereje lőni kezdte az Iszlám Állam (IS) állásait Szíriában majd Irakban. Ez azért volt jelentős fejlemény, mert a törökök korábban enyhén szólva nem viszonyultak ellenségesen az IS-hez: fegyverrel, kórházi kezeléssel és más módokon is segítették a szélsőségeseket.

Csakhogy a beavatkozás valójában nem az iszlamisták, hanem a PKK ellen irányult. Az IS elleni beavatkozás megindítása után három-négy nappal már elsősorban a kurdok állásait lőtték, az iszlamistákkal szembeni fellépés később teljesen háttérbe szorult. Ankara bejelentette: felmondja a PKK-val megkötött tűzszünetet, amire a Kurd Munkáspárt merényletekkel válaszolt.

A helyzet elmérgesítése Erdogan érdekében állhat, az ő érdeke, hogy az emberek összemossák a szélsőséges PKK-t a HDP-vel. Nehéz megjósolni, milyen eredményt hoz a november 1-jén esedékes választás, s beválik-e Erdogan számítása. A török közvélemény-kutatások elég különböző eredményeket tesznek közzé attól függően, melyik párthoz állnak közel. Egy felmérés szerint az AKP 46, a CHP 25, az MHP 12, a HDP 11 százalékon áll. Teljesen mást jósol egy másik iroda, amelynél a HDP a nacionalistákat is megelőzi. Eszerint az AKP 37,7, a CHP 29,8, az MHP 14,3, a HDP 16,3 százalékot kaphat. Egy harmadik szerint így állnak a pártok: AKP 40, CHP 28, HDP 13 és MHP 15 százalék. Átlagolva megállapíthatjuk, június óta lényegében változatlanok az erőviszonyok, csak a nacionalista MHP esett vissza valamelyest.

A jelenlegi helyet nem kedvez a gazdaságnak. Ezek a gondok azonban nem a kurd beavatkozással kezdődtek. A GDP-növekedés lelassulásának folyamata már az utóbbi három évben jelentkezett. Félő, hogy Törökországot hamarosan leminősítik, s az ország papírjai a bóvli kategóriába kerülnek. A nemzeti valuta, a líra csütörtökön mélypontra jutott a dollárral szemben: egy dollár 3,04 lírát ért, miközben az átváltás 2013-ban még 1,90 körül mozgott. Mert Yildiz, a Roubini Global Economics elemzője szerint azonban rövidesen egy a négyhez lesz az átváltás. Ez a folyamat emelkedő inflációhoz vezethet.

Erdogan a 2000-es években – nem alaptalanul – görög gazdasági csodáról beszélt, s arról, hogy az ország századik születésnapjáig a világ tíz legnagyobb gazdaságának egyike lesz a török. A nemzeti valuta elértéktelenedése miatt azonban az ország, ha így halad, a G20-akból is kieshet.

Bár a nemzeti valuta értékcsökkenésének vannak kedvező következményei is, hiszen bővülhet az export, Törökországban ennek sokkal több a hátránya, mint az előnye még úgy is, hogy a nyersanyagimportra szoruló ország számára nyilván jó hír az alacsony olajár. A cégek nagy része ugyanis dollárban adósodott el, terheik ezzel két év alatt több mint harmadával emelkedtek. Ugyanakkor a Török Áramlat csodafegyvere besülni látszik, a Hürriyet szerint felfüggesztették az Ankara és Moszkva közötti tárgyalásokat a gázár körüli vita miatt.

Ezért is annyira veszélyes a kormány stratégiája. Amennyiben a novemberi választás sem hoz más eredményt, mint a júniusi, amire, mint láthattuk, jó esély van, a befektetők elhagyják az országot. Nem azért, mert annyira tartanának a kurd HDP-től, vagy az ellenzéktől, hanem amiatt, mert nem bíznak Erdoganban. Arra számítanak, hogy az elnök tovább ügyeskedik majd, mindent elkövet a stabil belpolitikai viszonyok kialakulása ellen csak azért, hogy tovább ügyködhessen nagy álma megvalósításáért, az elnöki köztársaság bevezetéséért.

Elemzők rámutatnak arra, hogy a török gazdaság szempontjából azért még nincs minden veszve. Mivel hírek szerint az amerikai jegybank elhalasztja őszre tervezett kamatemelését, ezért szakértők szerint a külföldi tőke kivonása az államból nem lesz annyira drámai mértékű. A második negyedéves GDP növekedési adatok is felülmúlták a várakozásokat 3,8 százalékkal.

Ez persze még nem feltétlenül jelenti azt, hogy megszűnt a súlyos gazdasági válság veszélye. Sajátos módon az AKP a hatalomra kerülését éppen a 2001-2002-ben bekövetkezett török gazdasági válságnak köszönhette.

Átmegy az iráni atomalku

Publikálás dátuma
2015.09.12. 07:31
Barack Obama és felesége, Michelle a fehér házi megemlékezésen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Barack Obama bebiztosította a győzelmét: a szenátusi republikánusok nem tudták elgáncsolni az iráni nukleáris megállapodást. A száz tagú szenátusban csütörtökön este a demokrata szenátorok meghiúsították a nemzetközi szerződést elítélő republikánus indítvány szavazásra tűzését.

A szenátusban a republikánusoknak 60 voksra lett volna szükségük ahhoz, hogy kizárják az obstrukció lehetőségét és elfogadtassák az iráni alkut elítélő határozatot, de csak 58 igen szavazatot szedtek össze, mindössze négy demokrata szenátort sikerült maguk mellé állítani, 42-en viszont már előzetesen kinyilvánították, hogy támogatják Obama szerződését.

A szintén republikánus többségű képviselőházban több határozati javaslatot is előterjesztettek az iráni nukleáris alku megtorpedózására. Elfogadtak 245 igen, 186 nem szavazattal egy határozatot, amely szerint Obama megsértette a kongresszusi felülvizsgálatot lehetővé tevő törvényt, mivel nem minden dokumentumot bocsátott a honatyák rendelkezésére. (Két megállapodást ugyanis a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség külön kötött meg Teheránnal az ellenőrzéssel kapcsolatban.) Ha a republikánus többség végül meg is szavaz egy elutasító határozatot, ennek csak szimbolikus a jelentősége. Obamának várhatóan nem kell az elnöki vétó eszközéhez nyúlnia. A képviselőházban eddig 146 demokrata jelezte, hogy a megállapodás mellett áll. Jövő héten Obama várhatóan megkezdheti az Iránnal szemben hozott amerikai szankciók fokozatos visszavonását.

„A vitának még nincs vége, még csak most kezdődik” – jelentette ki mindazonáltal John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke, hozzátéve: „Ez egy rossz egyezség, amely hosszútávú hátrányos következményekkel jár az Egyesült Államok nemzetbiztonságára nézve.” Boehner fogadkozott, hogy minden eszközt megpróbálnak bevetni, hogy megállítsák a megállapodás végrehajtását. Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségi vezetője jövő héten még megkísérelheti újra feltenni szavazásra a kérdést, de – ha egyetlen demokrata sem változtat a véleményén – akkor mindhiába. Lindsay Graham dél-karolinai republikánus szenátor ugyanakkor máris figyelmeztetett, ha kudarcot vallanak az iráni nukleáris program megfékezésében, a felelősség teljes mértékben a demokratákat terheli!

Obama elnöksége egyik fő külpolitikai eredményének tekinti az iráni nukleáris program korlátozását célzó megállapodást, amelyet ugyanakkor még saját pártjának számos befolyásos személyisége is ellenez. A Hatok és Teherán júliusban tető alá hozott "átfogó közös akcióterv" egyes részletei nem kerültek nyilvánosságra, s valószínűleg csak évek múlva derül ki, hogy Irán tartja-e magát a majd két év diplomáciai erőfeszítései nyomán megszövegezett egyezséghez. Az iráni atomalkut megpróbálta megtorpedózni Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, aki Boehner meghívására, a kongresszus két háza előtt mondott beszédében ecsetelte az iráni nukleáris program veszélyességét.

Főhajtás a Fehér Ház előtt

Washingtonban a Fehér Ház előtt egy perces néma csenddel emlékeztek a 2001. szeptember 11-i terrortámadás áldozataira. New Yorkban, a Világkereskedelmi Központ ikertornyainak helyén épült emlékparkban megszólalt a harang és hagyományosan felolvasták az áldozatok nevét. A 14 évvel ezelőtti terrortámadásokban mintegy 3 ezren vesztették életüket. Megemlékezést tartottak a Pentagonnál is. A Pennsylvania állambeli Shanskville-ben idén avatták fel az ott lezuhant 93-as járat utasainak hősiességét felidéző emlékhelyet. A budapesti amerikai nagykövetség a Vöröskereszttel együttműködve idén is véradást szervezett a 9/11-es áldozatok emlékére, a véradók között volt Edward Loo követtanácsos.



Majd' másfél millióan vonultak a függetlenségért

Publikálás dátuma
2015.09.11. 22:10
FOTÓ: Getty Images, David Ramos
A rendőrség szerint 1,4 millió ember vonult utcára zászlókkal és transzparensekkel Katalónia függetlenségért Barcelonában pénteken, a katalán nemzeti ünnepen, amely ezúttal egybeesik a szeptember 27-i választási kampány kezdetével.

A város erkélyeit, ablakait, az üzletek kirakatait napokkal korábban ellepték a katalán zászlók, és a különböző jelképek. A forgalom már kora délután megbénult, ahogy a tömeg elkezdte elfoglalni a felvonulás kijelölt, több mint 5 kilométeres útvonalát.
A katalán függetlenségi mozgalmak már negyedik éve rendezik meg a Diada elnevezésű rendezvényt, évről évre nagyobb tömeget megmozgatva, de soha ennyien még nem vettek részt az eseményen. A felvonulás szónokai a minél nagyobb választási részvételre buzdították az embereket.

Ha a Junst pel Sí (Együtt az igenért) nevű párttömörülés nyer - ennek tagja a jelenlegi katalán kormánypárt is -, egyoldalúan megindítják az elszakadási folyamatot Spanyolországtól. A spanyol kormányt szerint ez törvénytelen.