Előfizetés

Győzött Obama:érvénybe léphet az iráni atomalku

Barack Obama bebiztosította a győzelmét: a szenátusi republikánusok nem tudták elgáncsolni az iráni nukleáris megállapodást. A száz tagú szenátusban csütörtökön este a demokrata szenátorok meghiúsították a nemzetközi szerződést elítélő republikánus indítvány szavazásra tűzését. 

A többségben lévő republikánusoknak 60 voksra lett volna szükségük ahhoz, hogy kizárják az obstrukció lehetőségét és elfogadtassák a határozatot, de csak 58 igen szavazatot szedtek össze, mindössze négy demokrata szenátort sikerült maguk mellé állítani, 42-en viszont már korábban kinyilvánították, hogy támogatják az atomalkut.

A szintén republikánus többségű képviselőház ugyan várhatóan megszavaz egy elutasító határozatot, de ennek már csak szimbolikus a jelentősége. Obamának várhatóan nem kell az elnöki vétó eszközéhez nyúlnia. Jövő héten a megállapodás értelmében megkezdheti az Iránnal szemben hozott amerikai szankciók fokozatos visszavonását. Az elnöki vétó felülírásához sem lett volna elegendó szavazatuk a republikánusoknak.

„A vitának még nincs vége, még csak most kezdődik” – jelentette ki mindazonáltal John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke, hozzátéve: „Ez egy rossz egyezség, amely hosszútávú hátrányos következményekkel jár az Egyesült Államok nemzetbiztonságára nézve.” Boehner fogadkozott, hogy minden eszközt megpróbálnak bevetni, hogy megállítsák a megállapodás végrehajtását. Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségi vezetője jövő héten még megkísérelheti újra feltenni szavazásra a kérdést, de – ha egyetlen demokrata sem változtat a véleményén – akkor mindhiába. Lindsay Graham dél-karolinai republikánus szenátor ugyanakkor máris figyelmeztetett, ha kudarcot vallanak az iráni nukleáris program megfékezésében, a felelősség teljes mértékben a demokratákat terheli.

Obama elnöksége egyik fő külpolitikai eredményének tekinti az iráni nukleáris program korlátozását célzó megállapodást, amelyet ugyanakkor még saját pártjának számos befolyásos személyisége is ellenez. Az iráni atomalkut megpróbálta megtorpedózni Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, aki Boehner meghívására, és a Fehér Ház ellenében, a kongresszus mindkét háza előtt mondott veszélyében érvelt a Teheránnal kötött egyezség ellen.

Békemegállapodás Dél-Szudánban

Diplomáciai körökben biztató eseménynek tekintik, hogy a dél-szudáni törvényhozás tegnap elfogadta a lázadó csoportokkal kötött békemegállapodást.

A világ legfiatalabb – Szudántól elszakadva, 2011-ben megalakult – állama egyben a földkerekség egyik legszegényebb országa, melynek helyzetét nem csupán a természeti körülmények, a szárazság és az elmaradott gazdaság hátulütői terhelik, hanem az évek óta pusztító polgárháború is.

Salva Kiir Mayardit államfő augusztus végén írt alá tűzszüneti megállapodást a lázadó erők vezetőjével, korábbi helyettesével, Riek Macharral, s a parlament tegnap ellenszavazat nélkül jóváhagyta e dokumentumot. Az igazi kérdés azonban – figyelmeztetnek az afrikai térség szakértői – az, hogy a szembenálló felek betartják-e a fegyvernyugvást. A harcok 2013 decembere óta erősödtek meg, s a rendszeres összecsapások sok ezernyi áldozatot követeltek. A békeegyezmény elfogadását az ENSZ közvetítése és a világszervezet erőteljes nyomása segítette tető alá hozni.

Al-Kaida-IS párharc?

Épp a New York-i ikertornyok elleni, 2001. szeptember 11-i támadások évfordulójának előestéjén hirdetett engesztelhetetlen harcot a terrorszervezet „halálos ellensége” ellen Ajman al-Zavahiri. 

Ám Oszama bin Laden utóda ezúttal nem az Egyesült Államokat vagy valamelyik nyugati hatalmat pécézte ki beszédében, hanem a Szíria és Irak jelentős területeit ellenőrzése alatt tartó Iszlám Államot (IS). Az egyiptomi származású Zavahiri új hangüzenetében kikérte magának, hogy az IS vezetője, az önálló iszlám kalifátus létrehozását célul tűző iraki Abu Bakr al-Bagdadi minden muszlim dzsihadista fejének tekinti magát.

Ez mindenképp érdekes fejlemény – értékelte az iszlám világban nagy visszhangot kapott bejelentést az amerikai Terrorizmusellenes Központ igazgatója, Matthew Olsen, kiemelve, hogy Zavahiri mindeddig tartózkodott határozott és nyílt állásfoglalástól az IS-sel kapcsolatban. – A jelek szerint tehát a két szervezet ellentétei mélyek, sőt áthidalhatatlannak tűnnek – idézte Olsen véleményét az ABC tévé. Tény, hogy korábban több alkalommal történtek kisérletek az al-Kaida és az IS közötti egyeztetésekre, ám a kooperációt kölcsönös bizalmatlanság és merényletek sora nehezítette. A szakértők szemében az is figyelemre méltó, hogy az Afganisztánban és Pakisztánban az Iszlám Államot támogató IS Horaszan létrejötte óta folytat fegyveres harcot a tálibok és a helyi al-Kaida egységek ellen. Maga az ISIS (ahogy korábban nevezték a csoportot) az al-Kaida iraki szárnyából vált ki két évvel ezelőtt.