Előfizetés

László Petra dilemma elé állította a Jobbikot

Publikálás dátuma
2015.09.10. 19:13
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Németországban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a magyarországi menekültügyi helyzettel foglalkozott csütörtöki számában, a konzervatív Die Welt pedig a Jobbikról írt az online kiadásában.

A FAZ Ti népek, hát nem halljátok a jeleket? címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy a magyar kormány a menekültválságban eddig az elrettentésre helyezte a hangsúlyt, és stratégiája szerinte nem bizonyult hatékonynak. Hozzátette: a kormány olyan "jelzéseket" igyekszik küldeni a "migránsoknak", amelyeknek azt az üzenetet hordozzák, hogy ne jöjjenek Magyarországra, szállások építése pedig ezzel ellentétes jelzésértékkel bírna. Ugyanakkor az "elhárítás a mai napig nem működik", és a megerősített ellenőrzés révén az sem működik már, hogy "hallgatólagosan megtűrik" a hatóságok, hogy a beérkező emberek átutazzanak az országon. 

Hatástalanok lesznek a szigorítások?

Mindennek "szándékosan vagy nem szándékosan", de "szükségszerű következményét" jelentik az "átmeneti táborok - most a határon, korábban a budapesti pályaudvarokon - , amelyekben részben nehezen elviselhető körülmények uralkodnak" - írta a FAZ szerzője. Hozzátette: meglehet, hogy a következő héten életbe lépő jogszabály-szigorítások "éppen annyira kevéssé hoznak enyhülést, mint a sietve, de átmeneti időre felépített szögesdrót kerítés". 

László Petra dilemma elé állította a Jobbikot

A Die Welt Idegengyűlölet: a magyarországi szélsőjobboldaliak ünneplik a rabiátus operatőr asszonyt címmel közölte Boris Kálnoky írását, aki az N1 televízió menedékkérők bántalmazása miatt azonnali hatállyal elbocsátott operatőrének ügyével kapcsolatban kiemelte, hogy az eset a Jobbikot "dilemma" elé állította.

Barát vagy ellenség az iszlám?

A Die Welt szerzője kifejtette: az ügy rávilágít arra, milyen nehéz helyzetbe került a Jobbik a menekültválság révén. A párt "kettős problémával" szembesül, hiszen eddig hangsúlyozottan iszlámbarát politikát folytatott, most pedig a megítélése szerint a menekültek között jelen lévő "iszlamista terroristák ellen hergel", és mindenekelőtt a "párt bázisában félelem érlelődik Európa iszlamizációja miatt" - írta Boris Kálnoky.

Orbán veszélyes politikája

A határokat fenn kell tartani címmel közölt interjút Konrád Györggyel a La Repubblica olasz balközép napilap. Az író kijelentette, hogy Orbán Viktor "veszélyes tekintélyelvű politikát folytat, kiüríti a demokráciát (...) de ez nem azt jelenti, hogy alkalomadtán nem tehet helyes kijelentéseket is (...) a schengeni határt jobban kell védeni ezzel a cunamival szemben". 

Konrád György hozzátette, hogy a migránsáradattal szemben "Orbán fala kudarcot vallott (...) de nem könnyű alternatívát találni". Úgy fogalmazott, Németországgal ellentétben a magyaroknak nincsen szüksége képzett szíriai orvosokra és mérnökökre, mivel ha a magyar gazdaság erőre kap, a határon túli magyarok tudására is számíthat. Németország és Európa rögtön elmarasztalja Orbánt, "ahelyett, hogy elgondolkodnának a sajátos magyar helyzeten, (...), politikai ellenfelemről van szó (...), de ez nem azt jelenti, hogy csak ostobaságokat mond" - szögezte le az író. Megjegyezte, hogy a világon számos fal emelkedik, amely az illegális bevándorlást hivatott megakadályozni. 

Orbán,  az értelmiség "nemezise"

A jobbközép Il Foglio a Brüsszelt vezető laikus európai értelmiség "nemezisének" nevezte Orbán Viktort, aki a napilap szerint a határzárral párhuzamosan falat emel az "ideológia európaisággal" szemben is. A Befogadás határa címmel az újság hangsúlyozta, hogy Európában Orbánon kívül senki sem beszél a fenyegetett kereszténységről. Az Il Mattinóban Berta Ági Nápolyban élő írónő kijelentette: Magyarország a nacionalizmus parazsában ég és a magyar nép "mintha elveszítette volna történelmi emlékezetét".

Megváltoztatná a dublini szabályokat az EP

A dublini migrációs szabályok megváltoztatása mellett tette le a voksát csütörtökön elfogadott, kötelező jogi erővel nem bíró politikai állásfoglalásában az Európai Parlament (EP).

Miután az EP szerdán támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy az uniós tagállamok önkéntes felajánlások alapján 40 ezer menedékkérőt fogadjanak be Olaszországból és Görögországból, a csütörtöki határozat előre üdvözli azt a tervet, hogy ezen túlmenően további 120 ezer menedékkérőt osszanak szét a tagállamok között, immár Magyarországról is, kötelező kvóták alapján.

Az EP szerint a jelenlegi dublini szabályokat egy olyan új, állandó mechanizmussal kellene felváltani, amely meghatározná, hogy melyik tagállam felel egy adott menedékkérelem elbírálásáért. A képviselők méltányos, kötelező elosztási kulcsokat szeretnének, valamint azt, hogy a menedékkérők elosztásánál az integrációs kilátásokat, az egyedi eseteket és a menedékkérők saját igényeit is vegyék figyelembe. Az uniós parlament sürgeti, hogy a közös európai menekültügyi rendszer előírásait minden részes állam ténylegesen hajtsa végre annak érdekében, hogy következetes és humánus normák legyenek érvényben az EU egész területén.

Az állásfoglalás emellett arra kéri a tagállamokat, hogy kötelező érvényű letelepítési program keretében vállalják az unión kívüli országokból származó menekültek befogadását. A képviselők a biztonságos és jogszerű belépés lehetőségét megteremtő eszközök, például humanitárius vízumok vagy humanitárius folyosók megteremtésének lehetőségét is fontosnak tekintik. A tagállamoknak emellett gondoskodniuk kellene arról, hogy nagykövetségeiken és konzulátusaikon is lehessen menekültstátusért folyamodni.

A biztonságos országokat tartalmazó, tervezett - közös uniós - listával összefüggésben az állásfoglalás leszögezi: nem áshatja alá azt az elvet, hogy senkit sem lehet olyan helyre visszaküldeni, ahol veszélyben lenne, emellett nem korlátozhatja azt a jogot, hogy mindenkinek jogában áll menedéket kérni. Az utóbbit a lista összeállítására javaslatot tevő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is hangsúlyozta évértékelő beszédében, az előbbi pedig a nemzetközi jog egyik alapelve.

A politikai állásfoglalás a határőrizetről is említést tesz. Az EP elkötelezett a schengeni övezeten belüli nyitott határok mellett, s az unió külső határainak hatékony védelme mellett foglal állást. A dokumentum szerint a menekültáradatot kiváltó okokkal is foglalkozni kell, ezért ezt kellene megtenni a november 11-12-én, a máltai Vallettában tartandó nemzetközi migrációs csúcstalálkozó fő témájának. Kiemeli a határozat, hogy az embercsempészet és emberkereskedelem ellen kemény büntetőjogi szankciókkal kell fellépni.

Mindemellett az Európai Parlament állásfoglalásában arra kéri az Európai Bizottságot és Federica Mogherini uniós külügyi főképviselőt, hogy hívjon össze egy, a menekültválsággal foglalkozó nemzetközi konferenciát az uniós intézmények és tagállamok, ENSZ-szervezetek, az Egyesült Államok, az érintett civil szervezetek és az arab államok részvételével, melynek célja egy globális humanitárius segítségnyújtási stratégia kidolgozása kellene, hogy legyen.

Pintér szerb kollégájával tárgyalt a menekültekről

A migránshelyzet kezeléséről, a megoldási lehetőségekről tárgyalt Pintér Sándor magyar és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter csütörtökön Szabadkán.

A szerb belügyminisztérium közleménye szerint Pintér Sándor a találkozón kijelentette, hogy Magyarország azt szeretné, ha a migránsok helyzetét még a schengeni határon rendezi lehetne, azaz kideríteni, hogy kik a valódi menedékkérők és kik a gazdasági bevándorlók, akiknek nincs joguk belépni az Európai Unióba. 

A szerb belügyminiszter úgy fogalmazott: a probléma megoldásához szükség van az Európai Unió segítségére, mert sem Szerbia, sem Magyarország nem tudja azt egyedül megoldani, sem pénzügyileg, sem kapacitások tekintetében. Hozzátette: ennek ellenére arra fognak törekedni, hogy tiszteletben tartsák a törvényt és az emberi jogokat, valamint biztosítsák, hogy azok, akik kérhetnek menedékjogot, ezt meg is tegyék, akik pedig folytatni kívánják az utat az európai országok felé, megtehessék. 

Kiemelte, hogy Európának választ kell adnia arra is, mi lesz azokkal az emberekkel, akik nem jogosultak menedékkérelemre, azaz gazdasági bevándorlók. Szerinte ezt a kérdést a schengeni határon kívül kell rendezni, nem akkor, amikor a migránsok már elérték Szerbiát vagy Magyarországot, hanem már Bulgáriában vagy Görögországban, ugyanis azok az első uniós országok, amelyekbe a migránsok belépnek. 

Elhangzott, hogy a menedékkérelemre jogosultakkal kapcsolatban is több megválaszolatlan kérdés van: ők hova mehetnek, hogyan szállásolják majd el őket, és hogyan lehet tiszteletben tartani az emberi jogaikat. A tárcavezetők azt is elmondták, hogy a szerb és a magyar hatóságok ezentúl naponta egyeztetnek a migránshelyzettel kapcsolatban.