Előfizetés

A rendet biztosítani kell

Felbolydult méhkashoz hasonló állapot jellemzi manapság az EU-t. Sajnos, el kell ismerni, hogy az Unió nem a legjobb formáját mutatja a közel-keleti térségből érkező, az ottani véres polgárháborús közállapotok elől menekülő és földrészünkön menedéket, oltalmat, biztonságot kereső embertömegek okozta problémák megoldásakor. A 28 tagállam képtelen együttműködni egymással. Ehelyett inkább az egymásra mutogatás, a bűnbakkeresés zajlik. Görögországban a hatóságok az újonnan érkezett bevándorlókat nem regisztrálják, hanem azonnal továbbengedik más országokba, pedig a regisztrációra az unió védelme szempontjából nagy szükség lenne. Viszont együttműködésnek nyoma sincs, ehelyett folyik a vita: legyen-e kvóta vagy ne. Ez is világosan mutatja: sem Európa, sem  Orbán nem készültek fel a hatalmas tömegű beáramlásra, pedig lett volna rá idejük bőven, hiszen a szíriai polgárháború évek óta tart, a tálibok és az Iszlám Állam sem ma kezdte el véres hadjáratát. Mindenesetre Németország megmutatta, hogyan lehet higgadtan kezelni a kialakult szituációt. Orbán viszont gyűlöletkampánnyal, felesleges határzárral, a lappangó aljas indulatok felkorbácsolásával kívánja "megoldani" a problémát. Ez zsákutca. A tárgyilagosság kedvéért azért el kell ismerni, hogy Orbánnak bizonyos kérdésekben igaza van, hiszen az emberáradatban megbújhatnak terroristák is. A rendet tehát biztosítani kell, de nem mindegy, milyen módon. Az erőszaknak, a lelki terrornak semmi értelme, csak az amúgy is meglévő feszültséget növeli. Nem szükséges feltétlenül szeretni a menekülőket, ezt nem is lehet elvárni senkitől, de azt már igen, hogy emberhez méltón bánjanak velük.

Véget kell vetni az emberek lelkében meglévő oktalan idegenellenességnek. Nem szabad szítani a gyűlöletet, mert nyomában bármikor kitörhet egy konfliktus, erre pedig senkinek nincs szüksége. Lehetetlen és nem sokáig fenntartható állapot, hogy az Európára szakadt szinte valamennyi terhet néhány ország, Anglia, Svédország, Ausztria, de legfőképpen Németország viseli, holott egyetlen állam sem lehet közömbös a menekültek iránt. Németország gazdag ország, Európa vezető hatalma, óriási gazdasági potenciával rendelkezik, de lehetőségei nem végtelenek. Csak a szíreket fogadják be, a jobb megélhetést kereső tömegeket nem. Ez is higgadtabb, józanabb kezelése a kérdésnek, mint a hisztériakeltés. Sajnos, nagyon sok mindent el lehet hitetni a magyarokkal, az emberek évek óta sok mindenbe beletörődtek. Miért nem hallják meg a demokratikus ellenzék megfontolt szavát? Mert halkan, csendesen, szinte illemtudóan mondják és nem harsogón, erőszakosan? Hát akkor ordítsák az emberek fülébe az igazságot! Németh Péter "A Dunánál" c. írása /2015.IX. 5./ rengeteg gondolatot ébresztett bennem.

Például azt, hogy a maga módján az országot csaknem végpusztulásba kergető Szálasi Ferenc is becsületesebb volt Orbánnál, hiszen magát és rendszerét nem mutatta jobbnak, mint amilyen valójában volt. Orbán viszont Voltaire tollára méltóan viselkedik, amikor országát és rendszerét a valaha volt legjobb világnak próbálja bemutatni. Nem véletlenül idegenkednek a kontinensen a HVG szerint egyre többen Orbántól, nevezik egyre nyíltabban diktátornak és a legszívesebben megszabadulnának tőle, vagyis kizárnák Magyarországot az EU-ból. Ha ez valóban bekövetkezne, ennek is a baloldal lenne az oka? És ki lenne az igazi vesztes?  Nyilván nem Orbán és csapata, hanem az egyszerű emberek, akik semmiről nem tehetnek. És akkor mivel fog a nép és hívei előtt védekezni? Akkor miből futja majd a teljesen felesleges presztízsberuházásokra? Csak nem úgy gondolkodik a kedves vezető, mint madame Pompadour a XVIII. sz. közepén? A neves hölgy jelszava ugyanis ez volt: "a jövővel nem kell törődni, éljünk a mának. Hogy mi lesz azután, ha meghaltunk?! Kit érdekel! Utánunk az özönvíz!" Nos, az effajta "államférfiúi" magatartásból, felelőtlenségből senki nem kér.