Előfizetés

Válsághelyzetet hirdethetne a kormány

Publikálás dátuma
2015.09.10. 16:18
MTI FOTÓ: Kovács Tamás
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetésére tett javaslatot a Belügyminisztérium a kormánynak, a kabinet jövő keddi ülésén dönt erről - mondta Lázár János a csütörtöki Kormányinfón. A miniszter közlése szerint mégsem lesznek Szerbia felé nyitott tranzitzónák Magyarország területén. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszámolt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet kap olyan jelzéseket, hogy erősödik a térségben a szervezett bűnözői körök tevékenysége, és a terrorveszély lehetősége is nő Magyarországon. Egy kérdésre azt is mondta, hogy szeptember 15-ig el kell készülnie a határzárnak Röszkénél, a vasúti sínen is.

Ebben az évben már 176 ezer illegális bevándorló lépte át a magyar határt - közölte Lázár János. Tegnap relatív csúcs volt, 3361 embert állítottak elő. Jelen pillanatban  a Keleti pályaudvaron 1500-an várakoztak, de folyamatosan mennek a vonatok Nyugat felé és szállítják el a menekülteket.

Lázár János bejelentette: a kormány a befogadóállomási kapacitás bővítését tervezi a következő két hétben a bevándorlók folyamatos és biztonságos ellátása érdekében. Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy legalább további 2-3 befogadóállomás felállítására tegyen javaslatot. Szerbia felé nyitott tranzitzónák nem lesznek Magyarország területén, mert nincs értelme ezek felállításának.

A nemzetközi sajtó félrevezet

A miniszter nem felejtette el ostorozni a médiát, "folyamatosan anyáznak bennünket" -mondta, de azt is elismerte, hogy a megjelent híreket nem tudják érdemben cáfolni. Az "anyázást" egyébként európai politikusokra, az ő nyilatkozataikra értette.

Emberséges bánásmód

A megfelelő ellátás kötelessége a kormánynak és a magyar népnek. A segítségnyújtás azonban csak azoknak jár, akik hajlandók együttműködni a hatóságokkal, vagyis bemennek a menekülttáborokba. "Nem a segítséget visszük az emberekhez, hanem az embereket a segítséghez" - mondta Lázár János. Hangsúlyozta: senki nem marad ellátatlanul, ha a megfelelő pontokon jelentkezik.

Szeptember 15.

Szeptember 15-én új helyzet áll elő az új törvény értelmében: a hivatalos belépési pontokon végzik majd az ügyintézést, ott lehet benyújtani a menekültek kérelmeit, ezek elbírálása maximum 12 napot vehet igénybe. 

A határt védeni fogja a műszaki határzár, a rendőrség és a hadsereg is. A műszaki zár napi 10 kilométerrel hosszabbodik. A menekülők a kerítés hatására megváltoztatják az útirányukat, ez már most is látszik a miniszter szerint.

Határozott nem a kvótára

A nagyhatalmak kényszerítenék Magyarországra a kvótarendszert, amit a kormány nem fogad el, mint ahogy hot spotok létesítését sem. Európai menekülttáborokat nem lehet létesíteni az ország területén, diktátumokat nem fogad el a kormány. A miniszter hozzátette: nem zárkóznak el végleg az ésszerű vitától a kvótarendszerről, de először alapkérdésekben kell egyetérteni, például Európa határainak megvédésében.

Ausztria és Németország a célkeresztben

Werner Faymann osztrák kancellárnak a magyar kormányra és Orbán Viktor kormányfőre vonatkozó kijelentéseit Lázár János vérlázítónak, minősíthetetlennek nevezte. Jelezte ugyanakkor, Orbán Viktor kész arra, hogy Budapesten fogadja az osztrák kancellárt. A miniszter Németországra is kitért, és azt mondta, reméli, hogy emberiességi szempontok, nem pedig a német ipar olcsó munkaerővel való ellátása vezényli a berlini kormány bevándorláspolitikáját.

Az EB jóváhagyta Paks II-t

Az Európai Bizottság arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy jóváhagyta a paksi erőmű kapacitásfenntartásáról szóló szerződést a műszaki tartalmat illetően - közölte Lázár, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság szerint Paks II. teljesíti az Euratom-szerződés célkitűzéseit. A miniszter arra is emlékeztetett, hogy a brüsszeli testület ahhoz már korábban hozzájárult, hogy Magyarország tartósan Oroszországtól vásároljon üzemanyagot a Paks II. atomerőműhöz.

Nem maradt el a szocialisták hibáztatása

A miniszter szerint a kormány ismét közelebb került ahhoz, hogy hosszú távon - a következő 60 évben - biztosítottak legyenek Magyarországon az olcsó áram előállításának feltételei. Lázár János arról is beszélt, hogy 2016 végétől összesen 3,4 millió háztartásban szolgáltathat energiát a nemzeti közműcég. Ez lényegében azt jelenti, hogy "visszaszereztük azt a vagyont és azt a jogot, amit 1995-ben az akkori szocialista kormány privatizált, rászabadítva az országra több 100 százalékos gáz-, áram- és távhőáremelést" - fogalmazott.

Újabb rezsicsökkentés jön?

A tartós rezsicsökkentés egyik zálogaként hivatkozott az állami közműszolgáltatásra, hozzátéve: újabb rezsicsökkentés előkészítésére is lehetőség lesz a következő két évben. Beszámolt arról, hogy a kormány folyamatos lépéseket tesz az Elmű és az ÉMÁSZ egyetemes villamosenergia-szolgáltatási üzletágának megszerzésére. Hozzátette: a távhőrendszer kiépítése és az önkormányzati szektortól történő átvétele körülbelül 2-3 évet vesz igénybe. A miniszter úgy összegzett: 2016-ban minden háztartásban az állam fog gázt szolgáltatni, 2017-ben megkezdődik az áramszolgáltatás, és 2017-2018-ban minél több helyen állami távhőszolgáltatást szeretnének.

A következő ülés témái

A kormány jövő kedden tartja következő ülését, Lázár János tájékoztatása szerint a témák között szerepel majd a bevándorlási helyzet, a közigazgatási bürokrácia-csökkentéshez kapcsolódó törvénycsomag, egyházi fejlesztések, a pécsi magasház ügye és a nemzeti drogellenes stratégia.

A csehek nem tudnak "terroristagyanús migránsokról"

Publikálás dátuma
2015.09.10. 15:13
Fotó: Getty Images
A cseh hatóságoknak nincsenek olyan információik, miszerint a Csehország területén őrizetbe vett menekültek közül bárki is kapcsolatban volna az Iszlám Állammal - közölte Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a nemzetbiztonsági tanács ülése után csütörtökön Prágában.

"Ami a csehországi helyzetet illeti, nincs olyan információnk, miszerint konkrétan a Cseh Köztársaságban olyasvalakit vettek volta őrizetbe, aki a menekülthullámmal kapcsolatban terrorista tevékenységgel lenne gyanúsítható" - mondta újságíróknak a cseh kormányfő, akinek szavait Milan Chovanec belügyminiszter is megerősítette.

Miért nem kérdezik az M1 "szakértőjét"?
Hivatalosan is elismerte az Iszlám Állam azt, amire biztonságpolitikai szakértők már év eleje óta figyelmeztetnek, az Európába igyekvő észak-afrikai menekültek közé terroristákat rejtenének, akik aztán merényletekkel próbálnák felforgatni az életet az öreg kontinensen. Ezt az M1 állami tévén mondta a minap egy szintúgy "szakértő". A riporter azt nem kérdezte meg Szalai Mátétól, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzőjétől, hogy milyen összeköttetés van az intézet és az Iszlám Állam között, hogy ilyen bensőséges információk birtokába jutnak, illetve, milyen hiteles háttérinformációkra alapozza a kijelentését. Természetesen nem zárható ki, hogy terroristák is lehetnek a menekültek között, ahogy terrorista lehet "BÁRKI között", aki útlevéllel átlépi a határokat. Ami azonban tény: nem csak Csehország "nem tud" terroristákról, de eddig egyetlen egy terroristát sem tartóztattak le sem a magyar, sem más európai hatóságok a menekülthelyzettel összefüggésben. Ellenben uszítani remekül lehet ilyen "információkkal", amik aztán magukat "tény"-nek álcázva futnak végig a magyarországi médiumokon.  


Chovanec szerint a Csehországba érkező menekültek hulláma az utóbbi napokban gyengült. Csehországnak elegendő szabad kapacitása van az elszállásolásukra. 

Andrej Babis cseh kormányfőhelyettes csütörtökön élesen bírálta a NATO-t, amiért a szervezet nem kíván bekapcsolódni a migrációs válság kezelésébe. Babis, aki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is tárgyalt Prágában, már korábban felszólította a NATO-t, hogy kapcsolódjon be aktívan az embercsempészek ellen a Földközi-tengeren indított akciókba. A cseh kormányfő helyettes úgy véli, amennyiben a NATO nem lép fel az embercsempészek ellen, akkor ezt szervezet európai tagállamai hadseregeinek kellene megtenniük.

"A NATO szelektíven viselkedik. A szomáliai kalózok ellen fellépett, mert a NATO tagállamok gazdasági érdekei ezt kívánták" - fogalmazta meg a kritikáját Andrej Babis.

A csehországi látogatáson tartózkodó Jens Stoltenberg szerdán Prágában azt mondta, hogy Európának haladéktalanul reagálnia kell a migrációs válságra, míg a NATO-nak inkább a migrációs probléma hosszú távú gyökereire kell összpontosítani.

A csehek nem tudnak "terroristagyanús migránsokról"

Publikálás dátuma
2015.09.10. 15:13
Fotó: Getty Images
A cseh hatóságoknak nincsenek olyan információik, miszerint a Csehország területén őrizetbe vett menekültek közül bárki is kapcsolatban volna az Iszlám Állammal - közölte Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a nemzetbiztonsági tanács ülése után csütörtökön Prágában.

"Ami a csehországi helyzetet illeti, nincs olyan információnk, miszerint konkrétan a Cseh Köztársaságban olyasvalakit vettek volta őrizetbe, aki a menekülthullámmal kapcsolatban terrorista tevékenységgel lenne gyanúsítható" - mondta újságíróknak a cseh kormányfő, akinek szavait Milan Chovanec belügyminiszter is megerősítette.

Miért nem kérdezik az M1 "szakértőjét"?
Hivatalosan is elismerte az Iszlám Állam azt, amire biztonságpolitikai szakértők már év eleje óta figyelmeztetnek, az Európába igyekvő észak-afrikai menekültek közé terroristákat rejtenének, akik aztán merényletekkel próbálnák felforgatni az életet az öreg kontinensen. Ezt az M1 állami tévén mondta a minap egy szintúgy "szakértő". A riporter azt nem kérdezte meg Szalai Mátétól, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzőjétől, hogy milyen összeköttetés van az intézet és az Iszlám Állam között, hogy ilyen bensőséges információk birtokába jutnak, illetve, milyen hiteles háttérinformációkra alapozza a kijelentését. Természetesen nem zárható ki, hogy terroristák is lehetnek a menekültek között, ahogy terrorista lehet "BÁRKI között", aki útlevéllel átlépi a határokat. Ami azonban tény: nem csak Csehország "nem tud" terroristákról, de eddig egyetlen egy terroristát sem tartóztattak le sem a magyar, sem más európai hatóságok a menekülthelyzettel összefüggésben. Ellenben uszítani remekül lehet ilyen "információkkal", amik aztán magukat "tény"-nek álcázva futnak végig a magyarországi médiumokon.  


Chovanec szerint a Csehországba érkező menekültek hulláma az utóbbi napokban gyengült. Csehországnak elegendő szabad kapacitása van az elszállásolásukra. 

Andrej Babis cseh kormányfőhelyettes csütörtökön élesen bírálta a NATO-t, amiért a szervezet nem kíván bekapcsolódni a migrációs válság kezelésébe. Babis, aki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is tárgyalt Prágában, már korábban felszólította a NATO-t, hogy kapcsolódjon be aktívan az embercsempészek ellen a Földközi-tengeren indított akciókba. A cseh kormányfő helyettes úgy véli, amennyiben a NATO nem lép fel az embercsempészek ellen, akkor ezt szervezet európai tagállamai hadseregeinek kellene megtenniük.

"A NATO szelektíven viselkedik. A szomáliai kalózok ellen fellépett, mert a NATO tagállamok gazdasági érdekei ezt kívánták" - fogalmazta meg a kritikáját Andrej Babis.

A csehországi látogatáson tartózkodó Jens Stoltenberg szerdán Prágában azt mondta, hogy Európának haladéktalanul reagálnia kell a migrációs válságra, míg a NATO-nak inkább a migrációs probléma hosszú távú gyökereire kell összpontosítani.