Előfizetés

EU-alap - Megkezdték a Törökországban lévő menekültek megsegítését

Megkezdte a törökországi menekülttáborokban lévő szíriai menekültek megsegítését az Európai Unió külön erre a célra létrehozott alapja - közölte csütörtökön az Európai Bizottság. Az alapvetően uniós forrásokból, emellett pedig olasz és német felajánlásokból működő alap első akciója keretében 240 ezer Szíriából elmenekült ember, többségében kisgyermek számára igyekszik oktatást, illetve élelmiszert biztosítani.

"Szíria egy egész nemzedéket veszíthet el a háború és a száműzetés miatt. Egy toll és egy könyv reményt adhat a szíriai gyerekeknek. Ezek a legjobb fegyverek a gyűlölet és a radikalizálódás ellen. Jövőt teremthetnek egy egész ország számára" - idézi a brüsszeli testület közleménye Federica Mogherinit, az EU külügyi főképviselőjét, aki szerint az alap tevékenysége azt jelzi, hogy az EU törődik a menekültekkel és az őket befogadó országokkal egyaránt.

A bizottság becslése szerint az alapnak köszönhetően 200 ezer szíriai menekült gyerek juthat arab nyelvű oktatáshoz, kaphat pszichológiai támogatást, tanszereket, és oktatási intézmények is megújulhatnak. Emellett a pénzből tanárokat is képeznek majd. Emellett három táborban élő több mint 40 ezer menekült kaphat havi élelmiszerjegyeket, kiegészítve ezzel a hosszú ideje folyó uniós humanitárius segítségnyújtást, továbbá tompítva a segélyszállítmányok érkezésében tapasztalható zavarok hatásait.

A szíriai konfliktus kirobbanása óta több mint 11,5 millió ember kényszerült elhagyni otthonát a közel-keleti országban, közülük négymillióan menekültek a környező országokba. A törökországi menekülttáborokban mintegy kétmillióan vannak. Az EU saját költségvetéséből 175 millió euróval támogatja Törökországot a helyzet kezelésében, amiből 55 milliót már folyósított.

Az Európai Unió és tagállamai a szíriai konfliktussal kapcsolatos humanitárius segítségnyújtás legjelentősebb hozzájárulói. Brüsszel és a tagországok 4 milliárd euróra rúgó összeget mozgósítottak már ennek érdekében. Ebben az összegben a Szíriában lévők, valamint a Libanonba, Törökországba, Jordániába és Egyiptomba menekültek megsegítése is benne van.

A csehek nem tudnak "terroristagyanús migránsokról"

Publikálás dátuma
2015.09.10. 15:13
Fotó: Getty Images
A cseh hatóságoknak nincsenek olyan információik, miszerint a Csehország területén őrizetbe vett menekültek közül bárki is kapcsolatban volna az Iszlám Állammal - közölte Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a nemzetbiztonsági tanács ülése után csütörtökön Prágában.

"Ami a csehországi helyzetet illeti, nincs olyan információnk, miszerint konkrétan a Cseh Köztársaságban olyasvalakit vettek volta őrizetbe, aki a menekülthullámmal kapcsolatban terrorista tevékenységgel lenne gyanúsítható" - mondta újságíróknak a cseh kormányfő, akinek szavait Milan Chovanec belügyminiszter is megerősítette.

Miért nem kérdezik az M1 "szakértőjét"?
Hivatalosan is elismerte az Iszlám Állam azt, amire biztonságpolitikai szakértők már év eleje óta figyelmeztetnek, az Európába igyekvő észak-afrikai menekültek közé terroristákat rejtenének, akik aztán merényletekkel próbálnák felforgatni az életet az öreg kontinensen. Ezt az M1 állami tévén mondta a minap egy szintúgy "szakértő". A riporter azt nem kérdezte meg Szalai Mátétól, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzőjétől, hogy milyen összeköttetés van az intézet és az Iszlám Állam között, hogy ilyen bensőséges információk birtokába jutnak, illetve, milyen hiteles háttérinformációkra alapozza a kijelentését. Természetesen nem zárható ki, hogy terroristák is lehetnek a menekültek között, ahogy terrorista lehet "BÁRKI között", aki útlevéllel átlépi a határokat. Ami azonban tény: nem csak Csehország "nem tud" terroristákról, de eddig egyetlen egy terroristát sem tartóztattak le sem a magyar, sem más európai hatóságok a menekülthelyzettel összefüggésben. Ellenben uszítani remekül lehet ilyen "információkkal", amik aztán magukat "tény"-nek álcázva futnak végig a magyarországi médiumokon.  


Chovanec szerint a Csehországba érkező menekültek hulláma az utóbbi napokban gyengült. Csehországnak elegendő szabad kapacitása van az elszállásolásukra. 

Andrej Babis cseh kormányfőhelyettes csütörtökön élesen bírálta a NATO-t, amiért a szervezet nem kíván bekapcsolódni a migrációs válság kezelésébe. Babis, aki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is tárgyalt Prágában, már korábban felszólította a NATO-t, hogy kapcsolódjon be aktívan az embercsempészek ellen a Földközi-tengeren indított akciókba. A cseh kormányfő helyettes úgy véli, amennyiben a NATO nem lép fel az embercsempészek ellen, akkor ezt szervezet európai tagállamai hadseregeinek kellene megtenniük.

"A NATO szelektíven viselkedik. A szomáliai kalózok ellen fellépett, mert a NATO tagállamok gazdasági érdekei ezt kívánták" - fogalmazta meg a kritikáját Andrej Babis.

A csehországi látogatáson tartózkodó Jens Stoltenberg szerdán Prágában azt mondta, hogy Európának haladéktalanul reagálnia kell a migrációs válságra, míg a NATO-nak inkább a migrációs probléma hosszú távú gyökereire kell összpontosítani.

Tovább nyomoznak a megerőszakolt 7 éves kislány ügyében

A németországi Chemnitzben tovább folyik a nyomozás annak a 7 éves kislánynak az ügyében, akit augusztus elején megerőszakolt egy férfi.

A helyi rendőrség csütörtöki tájékoztatása szerint az ügyben nincs "forró nyom" és gyanúsított. Röviddel a több mint egy hónapja történt eset után ugyan őrizetbe vettek egy embert, akiről azonban kiderült, hogy nincs köze az ügyhöz, újabb személyek pedig egyelőre nem kerültek a nyomozók látókörébe.

A rendőrség sajtószóvivője elmondta: az eljárást folytatják, de még nem sikerült olyan adatokat rögzíteni, amelyek alapján kijelenthető, hogy hamarosan feltárják az ügyet. A rendőrség vonatkozó közleménye szerint augusztus 4-én 18.30 körül egy parkban szexuális bántalmazás ért egy 7 éves kislányt. Az elkövető a parkból a főpályaudvar felé menekült. A kislány sírva szaladt az édesanyjához, aki a közelben volt, de nem vett észre, hogy mi történt.