Előfizetés

Vérengzés a kormányerők és a lázadók között

Valóságos háború kezd kibontakozni Törökország déli részén, Hakkari tartományban a Kurd Munkáspárt (PKK), illetve a török kormányerők között. Ankarát sokkolta, hogy a betiltott PKK egy hétvégi akciója során több katonát ölt meg, többeket pedig megsebesített.

Hírek szerint egy katonai járművet csapdába csaltak Daglica nevű településen, amelyet aztán egy robbanószerkezettel találtak el – közölte a DHA hírügynökség. Az áldozatok pontos száma nem ismert, a 15 halottról szóló hírek a kurd Firat hírügynökségtől származnak, ugyanakkor olyan feltételezések is napvilágot láttak, hogy legalább harminc török katona vesztette életét.

A katonaság megtorló akciót indított. Rendkívül heves összecsapások törtek ki a török hadsereg és a Kurd Munkáspárt között. Ankara közlése szerint több kurd fegyveres vesztette életét. A törökök F-16-os és F-4-es harci gépekkel támadták a kurdok állásait, s összesen 13 célpontot támadtak – hangoztatták hivatalos források. Recep Tayyip Erdogan elnök azt közölte, hogy a harckat nagy intenzitással folytatják a régióban. A fővárosban, Ankarában rendkívüli biztonsági értekezleten vett részt Ahmet Davutoglu miniszterelnökkel, amelyen a további teendőkről tárgyaltak.

Előzőleg azt közölték, hogy szinte teljesen elvágták a külvilágtól a délkelet-törökországi Cizre városát. Az itt élők nem tudnak telefonálni, internetezni, sőt, elektromos áram sincsen – mondta el Emirhan Ülüsal , az IHD emberi jogi egylet munkatársa a német dpa hírügynökségnek. Hozzátette azt is, senkit sem engednek be a városba, illetve senki sem hagyhatja el. A Cumhuriyet címűlap hétvégén Leyla Imret polgármesterre hivatkozva közölte azt, hogy heves harcok alakultak ki a városban a török kormányerők és a Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveresei között. Az összecsapásokban legalább két személy vesztette életét.

Egymásnak ellentmondó értesülések látnak napvilágot arról, valójában mi is váltotta ki a fegyveres összetűzéseket. Egyesek szerint a kormánycsapatok megostromolták Cizrét, ezt azonban független források nem erősítették meg. A régió egy részét mindenesetre katonai biztonsági zónának nevezték ki. A PKK a régióban szinte naponta hajt végre fegyveres támadásokat rendőrök, katonák ellen. A hadsereg viszont légicsapásokat hajt végre a PKK észak-iraki és szíriai állásaival szemben.

Isztambulban is tumultuózus jelenetek játszódtak le. A török kormánypárt, az AKP mintegy 150 aktivistája ostromolta meg az ellenzéki lap, a Hürriyet helyi irodáját. Az AKP szlogenjeit skandálták, s köveket dobáltak a lap Bagcilar negyedben található székházára. Ezt maga a Hürriyet közölte saját honlapján. A randalírozók betörték a székház főbejáratát is. A különleges rendőri egységek tudták csak megfékezni a tömeget.Az AKP-aktivisták felháborodását egy a Hürriyet által közölt Twitter üzenet váltotta ki. A lap Erdogan egy televíziós fellépésére utalt, amelyben nem kevesebbet állított: amennyiben a júniusi parlamenti választáson pártja kétharmados többséget szerzett volna egy alkotmánymódosításhoz, azaz Törökországban elnöki köztársaságot lehetne bevezetni, akkor „más lenne a helyzet”.

A Hürriyet ezt a kijelentést összhangba hozta a daglicai eseményekkel. Erdogan korábban számos támadást intézett a Dogan csoporthoz tartozó Hürriyet ellen. A lap székháza elleni ostrom azt mutatja, gondok vannak a szólásszabadsággal Törökországban.

Phröle államtitkárt az osztrák tévében izzasztották

Publikálás dátuma
2015.09.07. 09:41
Készülődés az ORF-stúdióban Forrás: Facebook/ORF
El kell ismerni, nem lehetett könnyű dolga az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárának, aki meghívást kapott az osztrák közszolgálati tévé (ORF) vasárnap esti vitaműsorába, és a téma természetesen a menekült-, vagy ahogy a magyar kormány és annak médiája konzekvensen titulálja: "migráns"-kérdés volt.  (igazságtalan vagyok: illegális bevándorlót is mondanak) 

Az MTI beszámolója szerint felütésként Prőhle Gergely ismét leszögezte: Magyarország uniós tagként tartja magát a schengeni egyezményhez, amely biztosítja az uniós polgároknak a szabadságot, vagyis a határok ellenőrzés nélküli átlépését, szerinte azzal, hogy a menekültek regisztráció nélkül léphetnek az unió területére, feladjuk a schengeni elveket. A helyettes államtitkár emellett felelőtlennek nevezte azt, ha fontos európai országok azt kérik Magyarországtól, hogy ezt ne tegye többé és egyszerűen beengedik az embereket.

Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosa arról beszélt, hogy a menekültügy kérdését nem lehet Magyarországra, Ausztriára vagy Németországra leszűkíteni, globális problémáról van szó. A politikus kiemelte: megmutatkozott, hogy nem minden tagállam magatartása felel meg az unió szabályainak és szellemiségének. A magyar-szerb határon épült kerítéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a vasfüggöny lebontása Európa szimbóluma, a napokban készült felvételek ennek ellentmondanak. Hahn az uniós elosztási kvótával kapcsolatban úgy vélte:  aki háború elől menekül a biztonságot nyújtó Európába, el kell fogadnia, hogy ha esetleg olyan országba kerül, ahova eredetileg nem akart menni.

Prőhle Gergely beszélt arról is, hogy míg Ausztriának saját korábbi döntése alapján van tapasztalata abban, hogy más vallású és kultúrájú embereket integráljon, addig Közép-Kelet-Európának még nincs.

Hahn erre reagálva elmondta: elfogadja azt az álláspontot is, hogy Ausztriában más hagyománya van a menekültek befogadásának, azonban az is az európai szellemiséghez tartozik, hogy a menekülőknek helyet biztosítsanak, a rigorózus elutasítást nem lehet a tapasztalatok hiányával indokolni.  Európának büszkének kellene lennie arra, hogy sokak itt szeretnének élni és mivel Magyarország is Európa része, hozzá kell járulnia a menekültek befogadásához.

Némi kioktató éllel az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosa kijelentette:  nem szabad azt nézni, hogy milyen vallású vagy bőrszínű ember érkezik, csak azt szabad figyelembe venni, hogy az illető háborús övezetből menekül. Melissa Fleming, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője szerint a jelenlegi európai mozgalmak a nyitott Európát szorgalmazzák, és nem olyat, ahol drótkerítés épül. Kiemelte: ez egy rendkívüli helyzet, közös európai kérdés, azonban kezelhető.

A szóvivő egyáltalán nem ért egyet Orbán Viktor kijelentésével, miszerint le kellene zárni Európa határait, és azzal, hogy Németországnak és Ausztriának világosan ki kellene jelentenie, hogy több menekültet nem fogad be, máskülönben "több millió" menekült fog Európába érkezni. Elmondta: azért jönnek jelenleg ilyen sokan Európába, mert a háború sújtotta országok szomszédos államai már megteltek.

A vitában megszólalt Michel Reimon, az osztrák Zöldek pártjának parlamenti képviselője is, aki szerint Magyarország a menekültek számára már nem egy biztonságos ország többé. Szerinte a magyar kormány politikai játszmájához használja fel a menekültkérdést.

"Ez itt az én hazám..." - A díszdoktor

Publikálás dátuma
2015.09.07. 08:24
MTI Fotó: Czegledi Zsolt
MTI Fotó: Czegledi Zsolt

MTI Fotó: Czegledi Zsolt

A Debreceni Egyetem tanévnyitóján Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora átvette a díszdoktori címet. Szilvássy Zoltán rektor kapta a feladatot, hogy az ünnepségen, a Főnix Csarnokban, átadja a kézilabdázó-doktor minden bizonnyal megérdemelt oklevelét. A rektor arcán mosoly, körülötte lesütött pillantások...