Mától életbe lép a "menzareform"

Publikálás dátuma
2015.09.01. 07:12
Fotó: Thinkstock
Hároméves átmeneti idő után szeptember 1-jétől kötelező lesz alkalmazni a közétkeztetési rendeletet, amely részletesen szabályozza a bölcsődékben, óvodákban, iskolai menzákon, kórházakban adható ételek összetételét és elkészítésének szabályait.

Ahogy korábban lapunk is beszámolt róla: abban valamennyi szakmai szervezet egyetért, hogy a közétkeztetést egészségesebbé kell tenni, ám kérdés, hogy ezt pusztán az ételek só- és zsírtartalmának korlátok közé szorításával meg lehet-e oldani - miközben több helyen nincsenek meg a reformkonyhához szükséges személyi és tárgyi feltételek sem. Az asztalokról eltűnik a só- és cukortartó, az ételek zsír-, szénhidrát, só- és cukortartalmát is szabályozzák, a gyerekek elé sokkal kevesebb zsíros, lisztes étel kerülhet; a tervek szerint sokkal több zöldséggel, gyümölccsel és tejtermékkel szolgálnak majd a konyhák. A szénsavas és cukros üdítők helyett ivóvizet vagy ásványvizet és tejet kapnak - utóbbiból három deciliter jár naponta az általános iskolásoknak, öt deciliter a középiskolásoknak, megcukrozni tilos lesz.

A kormány eredetileg tavaly szeptemberben tervezte elindítani a menzaregulát, ám amikor kiderült, hogy sem az iskolák, sem pedig a szolgáltatók nem állnak még készen a reformokra, a hatályba lépés dátumát idén január 1-jére változtatták. A rendelet bevezetése azonban újból elmaradt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint azért, mert ekkor még mindig mérlegelték a közétkeztetők kritikáit, a szülők elvárásait (a hivatalos indoklás szeptemberben is ugyanez volt).

Ennek ellenére több helyen már egészségesebb ételek kerültek az asztalokra, kiderült ugyanis, hogy az Emmi nem értesítette időben az érintett iskolákat és közétkeztetőket, sokan csak a sajtóból értesültek arról, hogy még nem kellene az új szabályoknak megfelelően főzniük; az újabb halogatásról a Magyar Közlöny december 29-i számában, két nappal a tervezett hatályba lépés előtt adtak tájékoztatást.

A kormány szerint a jobb minőségű ételek "nem feltétlen" jelentenek többletkiadást, ám például a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) vagy a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) szerint nem így van. Tettinger Antal, az MKSZ vezetője lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a menzaárak tekintetében országosan nagy a szórás, ám a rendelet miatt 10-20 százalékos emelkedés várható. Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke pedig elmondta: a szolgáltatók valószínűleg kénytelenek lesznek emelni a hatályos nyersanyagnorma szintjén. Hangsúlyozta: szükségszerű lenne a közétkeztetés áfájának csökkentése, amely unión belül jelenleg Magyarországon a legmagasabb.

Szerző

Enyhe pluszban zárt a BUX

 A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 62,05 pontos, 0,29 százalékos emelkedéssel, 21 395,95 ponton zárt hétfőn.

A részvénypiac forgalma 6,9 milliárd forint volt, a vezető részvények árfolyama a Mol kivételével erősödött az előző napi záráshoz képest.

Ballai Zoltán, a Raiffeisen Bank üzletkötője az MTI-nek elmondta: alacsony forgalmú, érdemleges elmozdulás nélküli nap volt hétfőn a BÉT-en, vegyesen teljesítettek a vezető részvények. A befektetők a héten megjelenő makrogazdasági adatokra várnak, az alacsony forgalomhoz az is hozzájárult a szakértő szerint, hogy a londoni tőzsde nem nyitott ki banki szünnap miatt.

A Mol 125 forinttal, 0,89 százalékkal 13 860 forintra csökkent, 1,8 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP-részvények ára 52 forinttal, 0,97 százalékkal 5387 forintra erősödött, forgalmuk 3,0 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 3 forinttal, 0,76 százalékkal 398 forintra nőtt, forgalma 198,9 millió forint volt.
A Richter-papírok árfolyama 32 forinttal, 0,75 százalékkal 4272 forintra emelkedett, a részvények forgalma 1,8 milliárd forintot ért el.

A BUMIX 1632,37 ponton zárt hétfőn, ez 15 pontos, 0,91 százalékos csökkenés a pénteki záráshoz viszonyítva.

A BÉT áruszekciójában hétfőn mindössze a nagy olajtartalmú napraforgómag és -repce határidős áraiban nem volt változás.
A malmi búza jegyzése szeptemberre 520 forinttal 50 320 forintra nőtt, decemberre pedig 900 forinttal, 49 800 forintra esett az ára.
A takarmánybúza ára szeptemberre 260 forinttal 45 760 forintra nőtt, decemberre 400 forinttal lett olcsóbb, így 46 400 forinton zárt.
A takarmánykukorica határidős ára szeptemberre 45 700, novemberre 46 500, decemberre pedig 47 000 forint, míg jövő júliusra 52 100 forint maradt. A jövő évi árak közül a márciusi 500 forinttal 49 200 forintra, míg májusra 1000 forinttal 50 500 forintra esett.
A takarmányárpa ára szeptemberre 20 forinttal, 42 920 forintra emelkedett, decemberre 300 forinttal lett olcsóbb, így 44 300 forinton zárt.
A nagy olajtartalmú napraforgómag jegyzése októberre 105 000, novemberre pedig 106 500 forint maradt.
A nagy olajtartalmú repce határidős ára jövő márciusra változatlanul 110 000 forint.

Szerző

Csökken a benzin, nő a gázolaj ára

Publikálás dátuma
2015.08.31. 17:20
FOTÓ: Szalmás Péter
Bruttó 2 forinttal csökkenti a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., a gázolajét 2 forinttal emeli - értesült piaci forrásokból az MTI.

A 95-ös benzin átlagára 340-341 forintra csökken, a gázolajé pedig ugyanerre a szintre emelkedik. Legutóbb pénteken változtak az árak, akkor bruttó 9 forinttal csökkent a 95-ös benzin és 8 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára.

A benzin átlagára tavaly szeptember és 2015 január között mintegy 100 forinttal csökkent, majd idén július közepéig fokozatosan több mint 70 forinttal emelkedett. Az utóbbi egy hónapban viszont csaknem 40 forinttal ismét olcsóbb lett a benzin. A gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára február eleje óta mintegy 30 forinttal lett magasabb, az utóbbi négy hétben viszont már mintegy 20 forinttal csökkent. A benzinár 2012 április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012 január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

Szerző