Döntős ellenfelével találkozik a Veszprém

Ötödik alkalommal kezdődött meg a kézilabda SEHA-liga, mely sorozat a Bajnokok Ligája vetélytársának számít. A címvédő MVM Veszprém az előző kiírás fináléjában találkozott első fordulós ellenfelével, a Meskov Breszttel, amellyel ma 18.00 órakor mérkőzik meg. 

A fehéroroszok már játszottak egy mérkőzést a szériában, 40-28-re győzték le a szerb Spartak Vojputot. A SEHA-liga csoportkörét tíz csapat alkotja, az oda-visszavágók után a két legjobb klub egyenes ágon továbbjut a négyes döntőbe, az őket követő négy pedig rájátszásmérkőzéseken találkozik egymással. A sorozatnak nagy anyagi hátteret (évi 1-1,5 millió euró) biztosít az orosz Gazprom, mely főszponzorként 2017-ig támogató, de arról lehet hallani, hogy 2021-ig hosszabbítanák meg a szerződést.

A mérkőzés előtti, tegnapi sajtótájékoztatón nyilatkozott a veszprémiek edzője, Antonio Carlos Ortega. "Úgy gondolom, hogy a SEHA-liga hasonló színvonalú lesz, mint tavaly. A Breszt, a Zágráb, a Vardar és a mi csapatunk kiemelkedik a mezőnyből, a többiek kicsit alacsonyabb színvonalat képviselnek" – vélekedett a csapat hivatalos honlapján a tréner, aki tavaly a BL-döntőbe vezette Nagy Lászlóékat.

A sajtótájékoztatón részt vett a 27 éves Lékai Máté is, aki nehézségekre panaszkodott. "Sajnos nem tudtunk sokat készülni a meccsre, csak egyszer edzettünk" – mondta a válogatott irányító. A mérkőzésről élőben közvetít a Digi Sport 1 csatorna

Szerző
Frissítve: 2015.08.31. 21:57

Támad a szélsőjobb

Publikálás dátuma
2015.09.01. 07:36
Brutálisan léptek fel a szélsőségesek a rendőrség ellen FORRÁS: YOUTUBE
Halálos áldozata is van az ukrán szélsőjobb és a rendfenntartók kijevi összecsapásának. A tiltakozás a decentralizációs törvény elfogadása miatt robbant ki. A rendőrség komoly fegyvereket foglalt le, köztük gránátokat és bombavetőt. Elemzők már rég figyelmeztettek a szélsőjobboldali veszélyre, főképp annak fényében, hogy számtalan fegyveres alakulatuk van az országban.

Elszabadultak tegnap Kijevben az indulatok. Az őszi parlamenti ülésszak első napja a decentralizációs törvény megszavazásával indult. Noha ez még távol áll attól, amit a minszki fegyverszüneti egyezmény előír, vagyis nem a szakadár területek különleges státusáról szól (arról majd állítólag külön jogszabály fog rendelkezni), csupán nagyobb önrendelkezést biztosít a helyi közösségeknek, mind a politikum egy része, mind a nacionalista szélsőjobboldal az ország egységének megbontására tett kísérletként értelmezték.

A parlamenti ülés kezdetének időpontjára már néhány száz tiltakozó jelent meg a Verhovna Rada épülete előtt, s a kormányzati negyedhez vezető Hrusevszkij utcában (gyakorlatilag a Majdan színhelyein) megjelentek a Jobb Szektor tagjai is. Az ülés is viharosan indult, az ötpárti koalíció egysége megbomlott. A koalíció ugyanis magába foglalja Oleg Ljasko radikális Pártját és a tavalyi választások meglepetés formációját, az ugyancsak radikálisnak és nacionalistának bizonyuló Szamopovicsot is. E két alakulat előre jelezte, nem szavazzák meg a jogszabályt és órákon át blokkolták az ülést is, elfoglalva a pulpitust. A választásokon mandátum nélkül maradó Szvoboda és Jobb Szektor az utcára szorult, s csatlakoztak hozzájuk a Radikális Párt aktivistái is.

A botrányok ellenére a parlament első olvasatban elfogadta a decentralizációt célzó alkotmányreform tervezetét. Bár nemcsak a radikálisok, hanem Julija Timosenko vezette Batykivscsina is nemmel voksolt, a 320 jelen lévő képviselő közül 265-en szavaztak igennel, ami azt jelenti, hogy Porosenkoékat a Majdanon megbuktatott volt kormányzó erő, Janukovics Régiók Pártjának romjain létrejött Ellenzéki Blokk segítette ki. A parlament egyetlen ellenzéki ereje azzal indokolta támogatását, hogy ezzel a jogszabállyal Kijev tett egy lépést a béke helyreállítása érdekében a Donyec-medencében. Ahhoz, hogy a tervezetből törvény legyen, még egy olvasatban el kell fogadni, amihez azonban már 300 támogató voksra van szükség. Ez azonban egyelőre nem körvonalazódik.

A jogszabály elfogadásának hírére megnőtt a tiltakozók száma és elszabadultak az indulatok az utcán. Először egy hatalmas robbanás rázta meg a teret, amelynek következtében a Nemzeti Gárda több katonája megsérült, egyikük lábát leszakította a detonáció. Később újabb gránátok robbantak, a rendfenntartók összecsaptak a radikálisokkal. Késő délutánra már 122-re emelkedett a sérültek száma, az egyik gárdista, egy fiatal fiú, életét vesztette. A rendőrök láb-, kéz-, szem- és fejsérüléseket szenvedtek. Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester tájékoztatása szerint a sérültek negyedének állapota súlyos, négyé válságos, köztük egy olyané is, aki megjárta a keleti frontot.

Arszen Avakov belügyminiszter Facebook oldalán közölte, hogy harminc tüntetőt, Szvoboda tagokat letartóztattak és „lesznek még többen is”. Fegyvereket, köztük gránátokat, bombavetőket foglaltak le. A miniszter megjegyezte, hogy a gránátok között volt egy maximális rombolóerejű is. Avakov aláhúzta, hogy a radikálisok provokálták a biztonsági erőket.

A parlament épülete körül lapzártánkkor még nem csillapodtak le a kedélyek, az épület környékét könnygázfelhő árasztotta el. Elemezők már rég figyelmeztettek, hogy a szélsőjobb térnyerése előbb-utóbb zavargásokba és a kormányzat elleni lázadásba torkollhat, a munkácsi lövöldözés pedig egyértelműen jelezte, mekkora veszélyt jelentenek a nacionalista pártok önkéntes alakulatainak kezében összpontosuló fegyverarzenál.

Szerző

Támad a szélsőjobb

Publikálás dátuma
2015.09.01. 07:36
Brutálisan léptek fel a szélsőségesek a rendőrség ellen FORRÁS: YOUTUBE
Halálos áldozata is van az ukrán szélsőjobb és a rendfenntartók kijevi összecsapásának. A tiltakozás a decentralizációs törvény elfogadása miatt robbant ki. A rendőrség komoly fegyvereket foglalt le, köztük gránátokat és bombavetőt. Elemzők már rég figyelmeztettek a szélsőjobboldali veszélyre, főképp annak fényében, hogy számtalan fegyveres alakulatuk van az országban.

Elszabadultak tegnap Kijevben az indulatok. Az őszi parlamenti ülésszak első napja a decentralizációs törvény megszavazásával indult. Noha ez még távol áll attól, amit a minszki fegyverszüneti egyezmény előír, vagyis nem a szakadár területek különleges státusáról szól (arról majd állítólag külön jogszabály fog rendelkezni), csupán nagyobb önrendelkezést biztosít a helyi közösségeknek, mind a politikum egy része, mind a nacionalista szélsőjobboldal az ország egységének megbontására tett kísérletként értelmezték.

A parlamenti ülés kezdetének időpontjára már néhány száz tiltakozó jelent meg a Verhovna Rada épülete előtt, s a kormányzati negyedhez vezető Hrusevszkij utcában (gyakorlatilag a Majdan színhelyein) megjelentek a Jobb Szektor tagjai is. Az ülés is viharosan indult, az ötpárti koalíció egysége megbomlott. A koalíció ugyanis magába foglalja Oleg Ljasko radikális Pártját és a tavalyi választások meglepetés formációját, az ugyancsak radikálisnak és nacionalistának bizonyuló Szamopovicsot is. E két alakulat előre jelezte, nem szavazzák meg a jogszabályt és órákon át blokkolták az ülést is, elfoglalva a pulpitust. A választásokon mandátum nélkül maradó Szvoboda és Jobb Szektor az utcára szorult, s csatlakoztak hozzájuk a Radikális Párt aktivistái is.

A botrányok ellenére a parlament első olvasatban elfogadta a decentralizációt célzó alkotmányreform tervezetét. Bár nemcsak a radikálisok, hanem Julija Timosenko vezette Batykivscsina is nemmel voksolt, a 320 jelen lévő képviselő közül 265-en szavaztak igennel, ami azt jelenti, hogy Porosenkoékat a Majdanon megbuktatott volt kormányzó erő, Janukovics Régiók Pártjának romjain létrejött Ellenzéki Blokk segítette ki. A parlament egyetlen ellenzéki ereje azzal indokolta támogatását, hogy ezzel a jogszabállyal Kijev tett egy lépést a béke helyreállítása érdekében a Donyec-medencében. Ahhoz, hogy a tervezetből törvény legyen, még egy olvasatban el kell fogadni, amihez azonban már 300 támogató voksra van szükség. Ez azonban egyelőre nem körvonalazódik.

A jogszabály elfogadásának hírére megnőtt a tiltakozók száma és elszabadultak az indulatok az utcán. Először egy hatalmas robbanás rázta meg a teret, amelynek következtében a Nemzeti Gárda több katonája megsérült, egyikük lábát leszakította a detonáció. Később újabb gránátok robbantak, a rendfenntartók összecsaptak a radikálisokkal. Késő délutánra már 122-re emelkedett a sérültek száma, az egyik gárdista, egy fiatal fiú, életét vesztette. A rendőrök láb-, kéz-, szem- és fejsérüléseket szenvedtek. Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester tájékoztatása szerint a sérültek negyedének állapota súlyos, négyé válságos, köztük egy olyané is, aki megjárta a keleti frontot.

Arszen Avakov belügyminiszter Facebook oldalán közölte, hogy harminc tüntetőt, Szvoboda tagokat letartóztattak és „lesznek még többen is”. Fegyvereket, köztük gránátokat, bombavetőket foglaltak le. A miniszter megjegyezte, hogy a gránátok között volt egy maximális rombolóerejű is. Avakov aláhúzta, hogy a radikálisok provokálták a biztonsági erőket.

A parlament épülete körül lapzártánkkor még nem csillapodtak le a kedélyek, az épület környékét könnygázfelhő árasztotta el. Elemezők már rég figyelmeztettek, hogy a szélsőjobb térnyerése előbb-utóbb zavargásokba és a kormányzat elleni lázadásba torkollhat, a munkácsi lövöldözés pedig egyértelműen jelezte, mekkora veszélyt jelentenek a nacionalista pártok önkéntes alakulatainak kezében összpontosuló fegyverarzenál.

Szerző