Előfizetés

Lemondott a Zsidó Kulturális Fesztivál művészeti vezetője

Publikálás dátuma
2015.08.31. 14:17
Tegnap hivatalosan is elkezdődött a Zsidó Kulturális Fesztivál. Forrás: Facebook
Lemondott Böjte József művészeti vezető a "Zsidó Kulturális Fesztivál körül kialakult konfliktushelyzet feloldása érdekében", a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetése a lemondást elfogadta - közölte honlapján hétfőn a szervezet.

A közlés szerint a Mazsihisz "a maga részéről az ügyet lezártnak tekinti. A Zsidó Kulturális Fesztivál programja a meghirdetett műsor szerint folytatódik". A fesztivál szervezőit több kritika érte, mert lemondták - az egyébként a Muzsikás együttes által vendégnek hívott - Petrás Mária szeptember 1-jei, a Dohány utcai zsinagógába meghirdetett fellépését azzal az indokkal, hogy a művész korábban szélsőjobboldali rendezvényeken vett részt. 

Böjte József csütörtökön felidézte: amikor először felmerült, hogy a népdalénekes olyan rendezvényeken szerepelt, amelyek politikai jellege miatt a rendezvény közönsége felháborodhatott volna, a zenekar biztosította a szervezőket Petrás Mária ártatlanságáról. Néhány nappal később azonban konkrét bejelentést kaptak az énekes két olyan szerepléséről, amelyeket már nem tartottak tolerálhatónak. 

A koncertet végül a Muzsikás együttes lemondta, ennek formális indoka Hamar Dániel zenekarvezető szerint egyik tagjuk betegsége volt. Petrás Máriát régóta ismerik, így tanúsíthatják, hogy igaztalan vele szemben az antiszemitizmus vádja: "tiszta lelkű, keresztény csángó asszony" - mondta el róla Hamar Dániel, aki szerint ha a szervezők hallották volna a Petrás Mária előadásában a zsinagógában általa elénekelni tervezett népballadát, valószínűleg más döntést hoztak volna.

Petrás Mária csütörtökön úgy fogalmazott: szélsőséges dolgokban soha nem vett részt, nem szokott bántó énekeket énekelni, pocskondiázni senkit. Az énekes elmondta: szíven ütötték a vádak és úgy érzi, semmi rosszat nem tett. "Nem szoktam politizálni, tiszteletben tartok mindenkit, felekezettől, nemzetiségtől függetlenül" - fogalmazott. Mint megjegyezte: "ha felkérnek, hogy egy Wass Albert-rendezvényen, egy irodalmi esten énekeljek csángó balladákat vagy erdélyi keserveseket, nem jut eszembe, hogy mögé nézzek, ki szervezte". Petrás Mária emlékeztetett arra, hogy számos cigány és zsidó művésszel lépett már fel és soha egyik oldalról sem volt kifogásuk egymás ellen.

A fesztivál vasárnapi kezdetekor Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az ország több városában is megrendezett fesztivál programjai révén párbeszéd alakul ki emberek, közösségek, nézők és művészek között. Latorcai Csaba megjegyezte: sajnálatos lenne, ha ezt a "nagyszabású kulturális párbeszédet az ellenőrizetlen, rosszindulatú besározáson alapuló bizalmatlanság lengené körül". 

Mint mondta: a kormány határozott és egyértelmű állásfoglalásaiban zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus, a rasszizmus és a kirekesztés ellen. Ezzel együtt viszont ugyanilyen határozottsággal kiállnak azok mellett is, akiket úgy vádolnak meg antiszemitizmussal, hogy "a vád hazugságra alapozott, ellenőrizetlen dokumentumon - például olvasói levélen - alapszik". Ha a közbeszédben megalapozatlan vádak, nyilvánvaló hazugságok terjednek és sároznak be ártatlan embereket, ott a leghatározottabb fellépésre van szükség - hangsúlyozta.

Konkrétan kitért arra, hogy a fesztivál egyik csúcspontjaként, "a magyar és a zsidó kultúra egymás mellett élését szépen szimbolizáló programja" azért marad el, mert egy ellenőrizetlen dokumentum - olvasói levél - alapján olyan bélyeget akartak ráragasztani egy "köztiszteletnek örvendő művészre, Petrás Máriára, ami emberileg, erkölcsileg messze áll tőle, ugyanakkor alkalmas volt arra, hogy nevét besározzák és kárt tegyenek ennek a fesztiválnak is". A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: "a párbeszéd ezernyi színben pompázó mezei csokrába tüskés tövis került".

Latorcai Csaba kiemelte: az antiszemitizmus bélyege súlyos vád, büntetőjogi kategória. Nyíltan vagy burkoltan valakit ezzel vádolni csak abban az esetben szabad, ha az minden kétséget kizáróan bizonyított. "Ha ez nem áll meg, úgy a már említett párbeszéd lehetősége kap egy újabb nehezen gyógyítható sebet" - szögezte le a helyettes államtitkár az MTI-hez eljuttatott beszédében. Az ügyben korábban megszólalt Schiffer András, az LMP társelnöke is, aki a Facebookon közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott: "Ha Petrás Mária elénekelhetne egy csángó népdalt a zsinagógában: máris többet tett az elfogadásért, a közös gyökerek újrafelfedezéséért, mint akárhány antirasszista kampány".

Kövér nem felejtett el "gyurcsányozni" Amerikában sem

Publikálás dátuma
2015.08.31. 11:57
Kövér László az Egyesült Államokban a Magyarok Nagyasszonya kápolna felszentelése alkalmából tartott misén. MTI Fotó: Pogár Dem
A belpolitikában az elhalasztott társadalmi igények kielégítésére, a nemzetpolitikában pedig a határon túlra befektető magyar vállalkozók támogatására érkezett el az idő a kormányzás második ciklusában - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke, amikor vasárnap este a New York-i Magyar Házban helyi magyar szervezetek képviselőivel találkozott.

Rámutatott: a Fidesz-KDNP kormány "magyar modellt" teremtett Európában, mert úgy sikerült rendbe tennie Magyarország gazdasági és a pénzügyeit, valamint csökkenteni az adósságállományát, hogy közben növelte az államvagyont, ellentétben a szocialistákkal, akik elárusították azt. "Ennek volt egyenes következménye, hogy a második választást is megnyertük" - hangsúlyozta a pártelnök. "Most elérkeztünk a nehezebb szakaszhoz, mert miközben a sikerek tényszerűek, valósak, mindenki kénytelen elismerni őket, azonközben meg is szűnt az a tömeglélektani helyzet, amely azt a bizalmat kölcsönözte a magyar kormány politikájához, hogy a legnehezebb időkben is kitartottak az emberek mellettünk" - tette hozzá.

Mint mondta, a gazdasági válságot követő fellendülés idején az elhalasztott társadalmi igények kielégítése van napirenden. Ám ha a kormány növeli az egyik társadalmi csoport jövedelmét, és útjára indítja annak életpályamodelljét, akkor "egy szűk szegmensben rövidtávú és relatív elégedettséget vált ki, a többségben pedig elégedetlenséget". "Most olyan helyzetbe kerülünk, amelyben paradox módon miközben a sikerek bennünket igazolnak, azonközben az ellenzéknek sokkal nagyobb lehetősége nyílik majd arra, hogy újabb és újabb olyan követelésekkel álljon elő, amelyek visszhangra és támogatásra találnak a különböző társadalmi csoportokban" - hangoztatta Kövér László.

A házelnök szerint a jelenlegi kormányzati ciklus legfontosabb belpolitikai célkitűzése azoknak a reformoknak a megőrzése és konszolidálása, "amelyeket a magyar élet minden egyes vertikumában, ágazatában véghezvittünk", emellett pedig annak a bebizonyítása az emberek számára, hogy az átalakulás eredményeket hoz. Mint mondta, a nemzetpolitikában kicsit hasonló a helyzet: a kedvezményes honosítással és a szavazati jog magadásával jelentős mértékben sikerült enyhíteni azt a fájdalmat, amelyet az a "gyalázatos" kampány okozott a 2004. december 5-i népszavazás előtt, "amely úgy döntött, hogy nem adjuk meg a határon túl rekedt testvéreinknek az állampolgárság megszerzésére a lehetőséget".

Cél: a magyarok visszaszerzése

A házelnök tájékoztatása szerint eddig 750 ezren adtak be honosítási kérvény, és 700 ezren már le is tették az állampolgársági esküt. A nemzetpolitikai kormányzat célkitűzése az, hogy "1 millió új állampolgárt szerezzünk vissza a ciklus végére". Kövér László kijelentette, hogy a határokon átnyúló nemzetegyesítés politikájába olyan praktikus megközelítéseket kellene végre belevinni, "amelyek a mindennapi valóságban is érzékeltetik a világon, különösen a Kárpát-medencében élő magyarsággal, hogy egy egységes nemzetnek a részei, függetlenül attól, hogy melyik országnak az állampolgárai még, kényszerűségből, a magyaron kívül".

Gyurcsány, a bűnös?

Megítélése szerint Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő nemzetpolitikájának a legnagyobb kártétele a kettős állampolgárságról megtartott népszavazás mellett az volt, hogy "a Kárpát-medencei magyarság gazdasági integrációjának alapját húzta ki azzal, hogy a csőd szélére juttatta az országot".

"2002-ben ott jártunk, hogy azon gondolkodtunk, hogyan lehet nagyságrendileg növelni a támogatáspolitikára szánt költségvetési forrásokat, illetve, ami ennél fontosabb, hogy hogyan lehetne olyan támogatásokat, olyan forrásokat kitalálni, hogy az akkor már izmosodófélben lévő magyar vállalkozói réteg képes legyen befektetni a határ túloldalán lévő magyarlakta, illetve nemcsak magyarlakta területeken" - mondta.

"Ahogy Európa egységesedéséhez is nagyban hozzájárult a gazdasági szálak sűrűre szövése, ugyanígy a magyar nemzet összetartozását is erősítette volna. És ez gyakorlatilag nyolc évre, illetve, figyelembe véve a mi első négy évünket is, 12 évre lekerült a napirendről" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke. "És most jutottunk el oda, hogy talán az előttünk álló időszakban, az új ciklus európai uniós forrásait is ide véve, lehetséges lesz ennek az akkor ejtett programnak a folytatása" - mondta.

Kövér László szerint ezzel kapcsolatban sok ötletre, kitartó gyakorlati aprómunkára van szükség nemcsak a magyarországiak, hanem a határon túliak részéről is. A házelnök kifejtette: csak az elmúlt négy évben érezte azt, hogy "van már ötlet arra, hogyan lehet a diaszpórát is bekapcsolni a magyar vérkeringésbe", ha nem is feltétlenül gazdasági értelemben. Példaként említette meg, hogy Magyarországnak van egy Stipendium Hungaricum nevű, a külpolitikai nyitással összekötött oktatási programja, amelynek keretében az ország rengeteg külföldi ösztöndíjast akar fogadni.

"Fölvetettem, hogy Brazíliából nem feltétlenül egy brazil származékot kell Magyarországra csábítani - jó ha jönnek olyanok is -, de hogyha van az ottani magyarok körében olyan fiatal, aki szívesen tanulna Magyarországon, jó és egyes esetekben egészen kiváló magyar egyetemeken, akkor őket kellene előnyben részesíteni, hátha megtetszik nekik az óhaza, és hátha otthon maradnak, de ha nem maradnak otthon, hanem csak egy hidat képeznek az itteni, tengeren túli magyar közösségek és az otthoniak között, akkor máris megérte a befektetés" - mondta a házelnök. A találkozón a Magyar Ház, a Magyar Könyvtár, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, a Széchenyi Társaság és az Arany János Magyar Iskola vezetői ismertették tevékenységüket a házelnökkel.

Kövér nem felejtett el "gyurcsányozni" Amerikában sem

Publikálás dátuma
2015.08.31. 11:57
Kövér László az Egyesült Államokban a Magyarok Nagyasszonya kápolna felszentelése alkalmából tartott misén. MTI Fotó: Pogár Dem
A belpolitikában az elhalasztott társadalmi igények kielégítésére, a nemzetpolitikában pedig a határon túlra befektető magyar vállalkozók támogatására érkezett el az idő a kormányzás második ciklusában - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke, amikor vasárnap este a New York-i Magyar Házban helyi magyar szervezetek képviselőivel találkozott.

Rámutatott: a Fidesz-KDNP kormány "magyar modellt" teremtett Európában, mert úgy sikerült rendbe tennie Magyarország gazdasági és a pénzügyeit, valamint csökkenteni az adósságállományát, hogy közben növelte az államvagyont, ellentétben a szocialistákkal, akik elárusították azt. "Ennek volt egyenes következménye, hogy a második választást is megnyertük" - hangsúlyozta a pártelnök. "Most elérkeztünk a nehezebb szakaszhoz, mert miközben a sikerek tényszerűek, valósak, mindenki kénytelen elismerni őket, azonközben meg is szűnt az a tömeglélektani helyzet, amely azt a bizalmat kölcsönözte a magyar kormány politikájához, hogy a legnehezebb időkben is kitartottak az emberek mellettünk" - tette hozzá.

Mint mondta, a gazdasági válságot követő fellendülés idején az elhalasztott társadalmi igények kielégítése van napirenden. Ám ha a kormány növeli az egyik társadalmi csoport jövedelmét, és útjára indítja annak életpályamodelljét, akkor "egy szűk szegmensben rövidtávú és relatív elégedettséget vált ki, a többségben pedig elégedetlenséget". "Most olyan helyzetbe kerülünk, amelyben paradox módon miközben a sikerek bennünket igazolnak, azonközben az ellenzéknek sokkal nagyobb lehetősége nyílik majd arra, hogy újabb és újabb olyan követelésekkel álljon elő, amelyek visszhangra és támogatásra találnak a különböző társadalmi csoportokban" - hangoztatta Kövér László.

A házelnök szerint a jelenlegi kormányzati ciklus legfontosabb belpolitikai célkitűzése azoknak a reformoknak a megőrzése és konszolidálása, "amelyeket a magyar élet minden egyes vertikumában, ágazatában véghezvittünk", emellett pedig annak a bebizonyítása az emberek számára, hogy az átalakulás eredményeket hoz. Mint mondta, a nemzetpolitikában kicsit hasonló a helyzet: a kedvezményes honosítással és a szavazati jog magadásával jelentős mértékben sikerült enyhíteni azt a fájdalmat, amelyet az a "gyalázatos" kampány okozott a 2004. december 5-i népszavazás előtt, "amely úgy döntött, hogy nem adjuk meg a határon túl rekedt testvéreinknek az állampolgárság megszerzésére a lehetőséget".

Cél: a magyarok visszaszerzése

A házelnök tájékoztatása szerint eddig 750 ezren adtak be honosítási kérvény, és 700 ezren már le is tették az állampolgársági esküt. A nemzetpolitikai kormányzat célkitűzése az, hogy "1 millió új állampolgárt szerezzünk vissza a ciklus végére". Kövér László kijelentette, hogy a határokon átnyúló nemzetegyesítés politikájába olyan praktikus megközelítéseket kellene végre belevinni, "amelyek a mindennapi valóságban is érzékeltetik a világon, különösen a Kárpát-medencében élő magyarsággal, hogy egy egységes nemzetnek a részei, függetlenül attól, hogy melyik országnak az állampolgárai még, kényszerűségből, a magyaron kívül".

Gyurcsány, a bűnös?

Megítélése szerint Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő nemzetpolitikájának a legnagyobb kártétele a kettős állampolgárságról megtartott népszavazás mellett az volt, hogy "a Kárpát-medencei magyarság gazdasági integrációjának alapját húzta ki azzal, hogy a csőd szélére juttatta az országot".

"2002-ben ott jártunk, hogy azon gondolkodtunk, hogyan lehet nagyságrendileg növelni a támogatáspolitikára szánt költségvetési forrásokat, illetve, ami ennél fontosabb, hogy hogyan lehetne olyan támogatásokat, olyan forrásokat kitalálni, hogy az akkor már izmosodófélben lévő magyar vállalkozói réteg képes legyen befektetni a határ túloldalán lévő magyarlakta, illetve nemcsak magyarlakta területeken" - mondta.

"Ahogy Európa egységesedéséhez is nagyban hozzájárult a gazdasági szálak sűrűre szövése, ugyanígy a magyar nemzet összetartozását is erősítette volna. És ez gyakorlatilag nyolc évre, illetve, figyelembe véve a mi első négy évünket is, 12 évre lekerült a napirendről" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke. "És most jutottunk el oda, hogy talán az előttünk álló időszakban, az új ciklus európai uniós forrásait is ide véve, lehetséges lesz ennek az akkor ejtett programnak a folytatása" - mondta.

Kövér László szerint ezzel kapcsolatban sok ötletre, kitartó gyakorlati aprómunkára van szükség nemcsak a magyarországiak, hanem a határon túliak részéről is. A házelnök kifejtette: csak az elmúlt négy évben érezte azt, hogy "van már ötlet arra, hogyan lehet a diaszpórát is bekapcsolni a magyar vérkeringésbe", ha nem is feltétlenül gazdasági értelemben. Példaként említette meg, hogy Magyarországnak van egy Stipendium Hungaricum nevű, a külpolitikai nyitással összekötött oktatási programja, amelynek keretében az ország rengeteg külföldi ösztöndíjast akar fogadni.

"Fölvetettem, hogy Brazíliából nem feltétlenül egy brazil származékot kell Magyarországra csábítani - jó ha jönnek olyanok is -, de hogyha van az ottani magyarok körében olyan fiatal, aki szívesen tanulna Magyarországon, jó és egyes esetekben egészen kiváló magyar egyetemeken, akkor őket kellene előnyben részesíteni, hátha megtetszik nekik az óhaza, és hátha otthon maradnak, de ha nem maradnak otthon, hanem csak egy hidat képeznek az itteni, tengeren túli magyar közösségek és az otthoniak között, akkor máris megérte a befektetés" - mondta a házelnök. A találkozón a Magyar Ház, a Magyar Könyvtár, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, a Széchenyi Társaság és az Arany János Magyar Iskola vezetői ismertették tevékenységüket a házelnökkel.