Előfizetés

Balkáni közeledés televíziós vitával

Publikálás dátuma
2015.08.31. 07:36
Vucic FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Egyedi televíziós műsort sugároznak ma egyszerre több balkáni országban. Bécsben múlt héten egyórás televíziós vitát vettek fel Aleksandar Vucic szerb és Edi Rama albán miniszterelnök között a nyugat-balkáni konferencia keretében, s ezt vetíti majd 11 állami és legalább egy tucatnyi regionális csatorna. 

Hogy milyen fontos esemény ez a Balkán-félsziget életében, az is bizonyítja, hogy nem csak Belgrádban és Tiranában, hanem Ljubljanában, Zágrábban, Szarajevóban, továbbá a Boszniai Szerb Köztársaság székhelyén, Banja Lukában, illetve Podgoricában és Pristinában is műsorra tűzik. Vucic és Rama között ez volt az első ilyen eszmecsere. Igaz, nem először vitáznak egymással: a Twitteren nem egyszer folytattak már szócsatát. Vucic épp a közösségi médián írta egy ízben, mindig meg fogja akadályozni, hogy Koszovó és Albánia egyesülését.

A műsorból néhány részletet már kiszivárogtattak. A két miniszterelnök a korábbi torzsalkodások helyett békülékeny hangot ütött meg egymással, s megállapodtak abban, hogy folytatják a párbeszédet. Egyetértettek abban is, hogy az eltelt negyedszázad folyamán több alkalmat is elszalasztottak az előrelépésre. Vucic azt emelte ki, jobban meg kell ismerniük egymást.

A Belgrád és Tirana közötti feszültséget jelentősen növelte a 2014 októberében, a szerb fővárosban megrendezett labdarúgó Európa-bajnoki találkozó, amely félbe szakadt, miután egy ismeretlen Nagy Albániát ábrázoló zászlót irányított egy drónnal a pálya fölé,majd lökdösődés kezdődött a pályán, s valóságos csoda, hogy nem alakult ki még nagyobb botrány. A szerb állami csatorna, az RTS közleménye szerint a program jó alkalmat nyújt arra, hogy a két nép között szó essék a közös érdekekről, illetve azokról a problémákról, amelyek a legnagyobb akadályai a közeledésnek.

Átalakul az ukrán belpolitikai mezőny

Gál Mária
Publikálás dátuma
2015.08.31. 07:33
A legendás ökölvívó, Vitalij Klicsko visszalépése kellett ahhoz, hogy Porosenko elnök lehessen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN
Előhúzta a varázskalapból Vitalij Klicskót az ukrán vezetés. Az októberi helyhatósági választásokon már a boksz-legenda vezetheti Petro Porosenko alakulatát. Arszenyij Jacenyuk kormányfő pártját lenullázta a háború és az elnöki párt is gyengélkedik. Ha ezúttal tényleg betartják, akkor keddtől valós tűzszünet következik. Vagy végleg befagyhat a konfliktus. Bármennyire nem akarja Kijev, körvonalazódik a Minszk 3.

A már meglévő feltételekhez kell igazodni, nincs és nem is lesz semmiféle Minszk 3, jelentette ki múlt csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnök egy Jean-Calude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tartott közös sajtótájékoztatón. Az államfő úgy vélekedett, hogy a februárban aláírt minszki tűzszüneti egyezmény, a Minszk 2 elegendő lenne a kelet-ukrajnai helyzet stabilizálására, csak be kellene tartani rendelkezéseit.

Porosenko kitért a szakadár területekre tervezett közelgő helyhatósági választásokra, megfogalmazása szerint „álválasztásokra” is. Ukrajnában ugyanis október 25-én rendezik meg az előrehozott voksolást, de a donyecki és a luhanszki vezetés különállóan, Donyeckben október 18-án, Luhanszkban november elsején kerítene erre sor és nem ukrán fennhatóság alatt. Az államfő szerint ezek az „álválasztások” veszélyeztetik a minszki békefolyamatot, ezért felkérte Oroszországot, hogy tartózkodjanak megrendezésüktől.

Az ukrán elnök szavainak ellentmond az a szombati párizsi bejelentés, amelyet a francia köztársasági elnöki hivatal tett. Miután Francois Hollande államfő telefonon egyeztetett Angela Merkel kancellárral és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a hivatal közölte, hogy a következő hetekben újabb normandiai formátumú csúcstalálkozót tarthatnak, ismét tárgyalóasztalhoz ülhetnek Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország vezetői az ukrán válság rendezésének érdekében. Vagyis, lesz Minszk 3. A francia közlemény szerint a telefonos egyeztetés során mindannyian úgy ítélték meg, hogy "hasznos lenne" egy újabb négyoldalú találkozó Petro Porosenko ukrán államfővel. A február 12-én aláírt minszki tűzszüneti egyezményt is Hollande és Merkel közbenjárásával sikerült tető alá hozni ugyanebben a normandiainak nevezett formátumban.

Mivel mind Kijevnek, mind Moszkvának szüksége van az Európai Unió támogatására, a német-francia szimpátia megőrzésére, vélhetően létre is jön a Minszk 3, bármennyire nem szeretné azt a kijevi vezetés. Egyelőre még kétséges, mert a berlini kormány közleményében ez nem szerepelt, csupán a francia és orosz beszámolóban. Ám ha Angela Merkel kancellár is támogatóan lép fel, akkor Porosenkonak nem lesz választása, kénytelen lesz újra tárgyalóasztalhoz ülni Putyinnal. Merkel a napokban úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne választani Ukrajna és Oroszország között.

Bécsben, a Nyugat-Balkán konferencián csütörtökön, e telefonos egyeztetést megelőző napon Merkel beszélt az EU-Oroszország viszonyról is. Azt mondta, még hiányoznak az Oroszország elleni szankciók eltörléséhez szükséges feltételek. "Figyelembe véve a nemzetközi jog komoly mértékű megsértését, illetve azt, hogy továbbra is instabil a helyzet Ukrajna keleti részén, a szankciók eltörlését, sajnos, még nem értük el” — fogalmazott a kancellár.

Úgy értékelte, hogy a nyugat is érdekelt az Oroszországgal való konstruktív együttműködésben, a szankciók komoly vesztességet okoznak a nyugati gazdaságnak is, és ezen túlmenően arra is szükség lenne, hogy Oroszország részt vegyen számos nemzetközi probléma megoldásába. Ezért, arra törekszenek, hogy meg lehessen teremteni a szankciók eltörlésének politikai keretfeltételeit.

„Nem szeretnénk, ha olyan helyzet alakulna ki, hogy „vagy Ukrajna, vagy Oroszország”. Mi azt szeretnénk, ha szabadon fejlődne Ukrajna, de jó kapcsolataink lennének Oroszországgal is” — hangsúlyozta Angela Merkel. A szombati Merkel-Hollande-Putyin egyeztetés ennek a törekvésnek a része lehet, mint ahogy a körvonalazódó Minszk 3 is. A schwaebische.de német portál információja szerint a négyoldalú tárgyalásra vélhetően szeptember 25-én, az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülését megelőzően kerülhet sor, ezt még az augusztus 24-i, hétfői berlini Merkel- Hollande-Porosenko tárgyalást követően adta közzé a portál.

Putyin előtt ugyanis először Porosenkóval egyeztetett a két uniós vezető, akik amellett, hogy a tűzszüneti egyezmény betartására szólították fel a feleket, nem első alkalommal arra is emlékeztették az ukrán államfőt, hogy Kijevnek is eleget kell tennie vállalásainak, többek között és mindenek előtt a szakadár területek különleges státusának rendezése terén.

Ám ez a legkényesebb kérdés az ukrán politikum számára, mert a különleges státust az egységes ukrán nemzetállamot fenyegető veszélynek tartják, annak ellenére, hogy Minszkben ebben állapodtak meg. Kijev csupán átmenti autonómiában, különleges státusba menne bele, a szeparatisták azonban ezt nem fogadják el. Porosenko szombaton, augusztus 29-én, pártja Petro Porosenko Blokk ülésén leszögezte: „Semmiféle föderalizáció és semmiféle különleges státusz. Pont ezért fogunk szavazni hétfőn a parlamentben, és pont ezért fogjuk megőrizni Ukrajna egységét. Alkotmányos reformot fogunk végrehajtani. Ezzel a szavazással meg kell őriznünk Ukrajnát” – mondta az elnök.

A lakosság azonban belefáradt a háborúba, abba, hogy az amúgy is rendkívül komoly gazdasági problémákat a háborús kiadások az elviselhetetlenségig terhelik, abban, hogy miközben megszorítások sokasága történt meg és a továbbiakban is várható, a háborús költségvetés egyre növekszik. Annyira belefáradtak, hogy a lakosság 67 százaléka „elengedné” a Donbászt a béke fejében. Ez a hozzáállás tükröződik a politikai pártok támogatottságában is. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök pártja, a Népi Front, amely a tavalyi választások előtt alakult a Julija Timosenko vezette Batykivscsinából való kiválás után, és a második legnagyobb erővé vált, listán néhány századdal meg is verte a Porosenko Blokkot (21,7 százalékos eredménnyel), mára gyakorlatilag lenullázódott.

A legújabb felmérések szerint nem érik el a parlamenti bejutási küszöböt, Jacenyuk hét végén hivatalosan közölte: a Népi Front nem indul az október 25-i helyhatósági választásokon. Ma 21,2 százalék támogatja Porosenko pártját, Jacenyuk pártja mellett pedig a lakosság 4,1 százaléka áll, ami azt jelenti, hogy Ukrajnában kormányfő és pártjának népszerűsége még soha sem volt annyira mélyen, mint most Jacenyuké. Az elnöki párt sem érezheti különösebben biztonságban magát, hiszen előhúzták a kijevi főpolgármesteri süllyesztőből Vitalij Klicskót, a Majdan egykori arcának számító bokszvilágbajnokot, aki tavaly legnépszerűbb politikusként visszalépett az elnökválasztástól Porosenko javára. (Máig nem tudni miért.) A Porosenko Blokk és Klicsko liberális UDAR-ja egyesült, az új formáció neve Szolidaritás, elnöke pedig az ökölvívó legenda.

Kérdés, mennyire lesz ez elég, de főképp az, hogy Klicsko valóban meghatározó tényezője lesz majd az ukrán politikának vagy csupán bokrétának kell a népszerűségi válsággal küszködő kormányzat kalapjára? A normalizálódás esélyét növelheti, ha a szeptember 1-i iskolakezdésre valóban életbe lép a tényleges tűzszünet, amelyről múlt héten a kelet-ukrajnai válság békés rendezésére létrehozott úgynevezett minszki kontaktcsoport egyezett meg. E megállapodás szerint keddtől mindkét fél biztosítja a tanintézetek zavartalan működését és beszüntet mindenféle harci tevékenységet, maradéktalanul tiszteletben tartva a Minszk 2 megállapodást. Bár egyelőre nem látszanak ennek a jelei, a nemzetközi politika szereplői máris üdvözölték az egyezményt. Amennyiben ezúttal sem sikerül elhallgattatni a fegyvereket, Kelet-Ukrajnában a transznisztriaihoz hasonló befagyott konfliktussal kell számolni.

Nyíltan náci párt alakult

Ukrán Nemzetgyűlés-Ukrán Nemzeti Önvédelem (UNA-UNSZO) néven nyíltan neonáci eszméket valló pártot regisztrál az Ukrán Igazságügyi Minisztérium – adta hírül a hét végén az ukrán kommunista párt hivatalos honlapján. A kommunisták azért reagáltak villámgyorsan, mert az új formáció indulhat az október 25-i előrehozott önkormányzati választásokon, miközben ők nem. Júliusban ugyanis a kijevi Igazságügyi Minisztérium kizárt három ukrán kommunista pártot a választási küzdelemből. A szaktárca által beterjesztett, és a Legfelsőbb Tanács által jóváhagyott határozat értelmében a kommunista pártok nem vehetnek részt az ukrán politikai életben és nem indulhatnak a választásokon sem.

Ez a döntés három politikai mozgalmat érint Ukrajnában, az Ukrán Kommunista Pártot, a megújult Kompártot és az Ukrán Munkás és Paraszt Kommunista Pártot. A rendelkezés viszont nem terjed ki a szélsőjobb eszméket valló formációkra, a választási törvény módosítása pedig lehetővé tette, hogy a frissen bejegyzett pártok is indulhassanak a választáson. A kommunisták szerint az UNA-UNSZO pártként történő bejegyzésével az ukrán állam elismeri és legalizálja a náci nézeteket valló tömörülést. Azzal riogatnak, hogy a „nemzetiszocialisták” fasiszta diktatúra bevezetésére készülnek.

Átalakul az ukrán belpolitikai mezőny

Gál Mária
Publikálás dátuma
2015.08.31. 07:33
A legendás ökölvívó, Vitalij Klicsko visszalépése kellett ahhoz, hogy Porosenko elnök lehessen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN
Előhúzta a varázskalapból Vitalij Klicskót az ukrán vezetés. Az októberi helyhatósági választásokon már a boksz-legenda vezetheti Petro Porosenko alakulatát. Arszenyij Jacenyuk kormányfő pártját lenullázta a háború és az elnöki párt is gyengélkedik. Ha ezúttal tényleg betartják, akkor keddtől valós tűzszünet következik. Vagy végleg befagyhat a konfliktus. Bármennyire nem akarja Kijev, körvonalazódik a Minszk 3.

A már meglévő feltételekhez kell igazodni, nincs és nem is lesz semmiféle Minszk 3, jelentette ki múlt csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnök egy Jean-Calude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tartott közös sajtótájékoztatón. Az államfő úgy vélekedett, hogy a februárban aláírt minszki tűzszüneti egyezmény, a Minszk 2 elegendő lenne a kelet-ukrajnai helyzet stabilizálására, csak be kellene tartani rendelkezéseit.

Porosenko kitért a szakadár területekre tervezett közelgő helyhatósági választásokra, megfogalmazása szerint „álválasztásokra” is. Ukrajnában ugyanis október 25-én rendezik meg az előrehozott voksolást, de a donyecki és a luhanszki vezetés különállóan, Donyeckben október 18-án, Luhanszkban november elsején kerítene erre sor és nem ukrán fennhatóság alatt. Az államfő szerint ezek az „álválasztások” veszélyeztetik a minszki békefolyamatot, ezért felkérte Oroszországot, hogy tartózkodjanak megrendezésüktől.

Az ukrán elnök szavainak ellentmond az a szombati párizsi bejelentés, amelyet a francia köztársasági elnöki hivatal tett. Miután Francois Hollande államfő telefonon egyeztetett Angela Merkel kancellárral és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a hivatal közölte, hogy a következő hetekben újabb normandiai formátumú csúcstalálkozót tarthatnak, ismét tárgyalóasztalhoz ülhetnek Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország vezetői az ukrán válság rendezésének érdekében. Vagyis, lesz Minszk 3. A francia közlemény szerint a telefonos egyeztetés során mindannyian úgy ítélték meg, hogy "hasznos lenne" egy újabb négyoldalú találkozó Petro Porosenko ukrán államfővel. A február 12-én aláírt minszki tűzszüneti egyezményt is Hollande és Merkel közbenjárásával sikerült tető alá hozni ugyanebben a normandiainak nevezett formátumban.

Mivel mind Kijevnek, mind Moszkvának szüksége van az Európai Unió támogatására, a német-francia szimpátia megőrzésére, vélhetően létre is jön a Minszk 3, bármennyire nem szeretné azt a kijevi vezetés. Egyelőre még kétséges, mert a berlini kormány közleményében ez nem szerepelt, csupán a francia és orosz beszámolóban. Ám ha Angela Merkel kancellár is támogatóan lép fel, akkor Porosenkonak nem lesz választása, kénytelen lesz újra tárgyalóasztalhoz ülni Putyinnal. Merkel a napokban úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne választani Ukrajna és Oroszország között.

Bécsben, a Nyugat-Balkán konferencián csütörtökön, e telefonos egyeztetést megelőző napon Merkel beszélt az EU-Oroszország viszonyról is. Azt mondta, még hiányoznak az Oroszország elleni szankciók eltörléséhez szükséges feltételek. "Figyelembe véve a nemzetközi jog komoly mértékű megsértését, illetve azt, hogy továbbra is instabil a helyzet Ukrajna keleti részén, a szankciók eltörlését, sajnos, még nem értük el” — fogalmazott a kancellár.

Úgy értékelte, hogy a nyugat is érdekelt az Oroszországgal való konstruktív együttműködésben, a szankciók komoly vesztességet okoznak a nyugati gazdaságnak is, és ezen túlmenően arra is szükség lenne, hogy Oroszország részt vegyen számos nemzetközi probléma megoldásába. Ezért, arra törekszenek, hogy meg lehessen teremteni a szankciók eltörlésének politikai keretfeltételeit.

„Nem szeretnénk, ha olyan helyzet alakulna ki, hogy „vagy Ukrajna, vagy Oroszország”. Mi azt szeretnénk, ha szabadon fejlődne Ukrajna, de jó kapcsolataink lennének Oroszországgal is” — hangsúlyozta Angela Merkel. A szombati Merkel-Hollande-Putyin egyeztetés ennek a törekvésnek a része lehet, mint ahogy a körvonalazódó Minszk 3 is. A schwaebische.de német portál információja szerint a négyoldalú tárgyalásra vélhetően szeptember 25-én, az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülését megelőzően kerülhet sor, ezt még az augusztus 24-i, hétfői berlini Merkel- Hollande-Porosenko tárgyalást követően adta közzé a portál.

Putyin előtt ugyanis először Porosenkóval egyeztetett a két uniós vezető, akik amellett, hogy a tűzszüneti egyezmény betartására szólították fel a feleket, nem első alkalommal arra is emlékeztették az ukrán államfőt, hogy Kijevnek is eleget kell tennie vállalásainak, többek között és mindenek előtt a szakadár területek különleges státusának rendezése terén.

Ám ez a legkényesebb kérdés az ukrán politikum számára, mert a különleges státust az egységes ukrán nemzetállamot fenyegető veszélynek tartják, annak ellenére, hogy Minszkben ebben állapodtak meg. Kijev csupán átmenti autonómiában, különleges státusba menne bele, a szeparatisták azonban ezt nem fogadják el. Porosenko szombaton, augusztus 29-én, pártja Petro Porosenko Blokk ülésén leszögezte: „Semmiféle föderalizáció és semmiféle különleges státusz. Pont ezért fogunk szavazni hétfőn a parlamentben, és pont ezért fogjuk megőrizni Ukrajna egységét. Alkotmányos reformot fogunk végrehajtani. Ezzel a szavazással meg kell őriznünk Ukrajnát” – mondta az elnök.

A lakosság azonban belefáradt a háborúba, abba, hogy az amúgy is rendkívül komoly gazdasági problémákat a háborús kiadások az elviselhetetlenségig terhelik, abban, hogy miközben megszorítások sokasága történt meg és a továbbiakban is várható, a háborús költségvetés egyre növekszik. Annyira belefáradtak, hogy a lakosság 67 százaléka „elengedné” a Donbászt a béke fejében. Ez a hozzáállás tükröződik a politikai pártok támogatottságában is. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök pártja, a Népi Front, amely a tavalyi választások előtt alakult a Julija Timosenko vezette Batykivscsinából való kiválás után, és a második legnagyobb erővé vált, listán néhány századdal meg is verte a Porosenko Blokkot (21,7 százalékos eredménnyel), mára gyakorlatilag lenullázódott.

A legújabb felmérések szerint nem érik el a parlamenti bejutási küszöböt, Jacenyuk hét végén hivatalosan közölte: a Népi Front nem indul az október 25-i helyhatósági választásokon. Ma 21,2 százalék támogatja Porosenko pártját, Jacenyuk pártja mellett pedig a lakosság 4,1 százaléka áll, ami azt jelenti, hogy Ukrajnában kormányfő és pártjának népszerűsége még soha sem volt annyira mélyen, mint most Jacenyuké. Az elnöki párt sem érezheti különösebben biztonságban magát, hiszen előhúzták a kijevi főpolgármesteri süllyesztőből Vitalij Klicskót, a Majdan egykori arcának számító bokszvilágbajnokot, aki tavaly legnépszerűbb politikusként visszalépett az elnökválasztástól Porosenko javára. (Máig nem tudni miért.) A Porosenko Blokk és Klicsko liberális UDAR-ja egyesült, az új formáció neve Szolidaritás, elnöke pedig az ökölvívó legenda.

Kérdés, mennyire lesz ez elég, de főképp az, hogy Klicsko valóban meghatározó tényezője lesz majd az ukrán politikának vagy csupán bokrétának kell a népszerűségi válsággal küszködő kormányzat kalapjára? A normalizálódás esélyét növelheti, ha a szeptember 1-i iskolakezdésre valóban életbe lép a tényleges tűzszünet, amelyről múlt héten a kelet-ukrajnai válság békés rendezésére létrehozott úgynevezett minszki kontaktcsoport egyezett meg. E megállapodás szerint keddtől mindkét fél biztosítja a tanintézetek zavartalan működését és beszüntet mindenféle harci tevékenységet, maradéktalanul tiszteletben tartva a Minszk 2 megállapodást. Bár egyelőre nem látszanak ennek a jelei, a nemzetközi politika szereplői máris üdvözölték az egyezményt. Amennyiben ezúttal sem sikerül elhallgattatni a fegyvereket, Kelet-Ukrajnában a transznisztriaihoz hasonló befagyott konfliktussal kell számolni.

Nyíltan náci párt alakult

Ukrán Nemzetgyűlés-Ukrán Nemzeti Önvédelem (UNA-UNSZO) néven nyíltan neonáci eszméket valló pártot regisztrál az Ukrán Igazságügyi Minisztérium – adta hírül a hét végén az ukrán kommunista párt hivatalos honlapján. A kommunisták azért reagáltak villámgyorsan, mert az új formáció indulhat az október 25-i előrehozott önkormányzati választásokon, miközben ők nem. Júliusban ugyanis a kijevi Igazságügyi Minisztérium kizárt három ukrán kommunista pártot a választási küzdelemből. A szaktárca által beterjesztett, és a Legfelsőbb Tanács által jóváhagyott határozat értelmében a kommunista pártok nem vehetnek részt az ukrán politikai életben és nem indulhatnak a választásokon sem.

Ez a döntés három politikai mozgalmat érint Ukrajnában, az Ukrán Kommunista Pártot, a megújult Kompártot és az Ukrán Munkás és Paraszt Kommunista Pártot. A rendelkezés viszont nem terjed ki a szélsőjobb eszméket valló formációkra, a választási törvény módosítása pedig lehetővé tette, hogy a frissen bejegyzett pártok is indulhassanak a választáson. A kommunisták szerint az UNA-UNSZO pártként történő bejegyzésével az ukrán állam elismeri és legalizálja a náci nézeteket valló tömörülést. Azzal riogatnak, hogy a „nemzetiszocialisták” fasiszta diktatúra bevezetésére készülnek.