Előfizetés

Visszaélések a magyar állampolgársággal

Több ukrán médium is foglalkozott a tegnap a magyar állampolgárság és a hozzá kapcsolódó visszaélések kérdésével, számoltak be a kárpátaljai portálok, a karpatinfo és a karpathir.

A mukachevo.net ukrán portál szerint eddig 124 ezer ukrán állampolgár folyamodott magyar állampolgárságért, 90 ezren már le is tették az esküt. Az az ua-reporter.com kiemeli, hogy a kérelmezőknek legalább fele nem kárpátaljai. Mindkét lap állítja, sok csalás történt, egész üzletág épült fel ezen a vonalon, de mára a magyar hatóságok annyira szigorítottak a rendszeren, hogy már nem lehet a határmenti településeken bonyolítani az ügyletet, csak Budapesten lehetséges kiskapukat találni. Éppen ezért a költségek is jelentősen emelkedtek, ma már 15 ezer euróba is belekerül az „ügyintézés” segítése.

Miután kezdett napvilágra kerülni, hogy nagyon sok magyar útlevél birtokosa vélhetően nem lenne jogosult az okmányra, a magyar hatóságok szigorúan ellenőrzik tulajdonosaikat. Többek között, határátlépéskor ellenőrzik az útlevél birtokosának magyar nyelvtudását. Így aki nem beszél magyarul, viszont van magyar útlevele, okmányát és állampolgárságát egyaránt elvesztheti. E veszély miatt az utóbbi időben egyre több magyar útlevéllel rendelkező Szlovákia felé lép ki Ukrajnából, elkerülendő a magyar határátlépéssel járó lebukás veszélyét.

Mindezek ellenére továbbra is kelendő a magyar állampolgárság, főképp a férfilakosság körében, akik számára menedéket jelenthet a katonai behívók elől. Ukrajnában eddig hat mozgósítási hullám volt, Kárpátalján a legalacsonyabb azon katonaköteles férfiak száma, akit sikerül elérni, besorozni. Nyilván nemcsak a háború, hanem a gazdasági szempontok is hozzájárulnak ahhoz, hogy nagy az elvándorlási kedv – tegnapi jelentések szerint Ukrajna lakosságának a felét munkanélküliség fenyegeti a télre. Elemzők szerint jelenleg 20 százalékos a valós munkanélküliség, a májusi hivatalos adatok, miszerint 9,3 százalékos, nem fedi a valóságot.

Kellemetlen helyzetbe hozták Ferenc pápát

A Palesztin Hatóság határozattervezetet nyújtott be az ENSZ-hez arról, hogy a világszervezet szeptemberi közgyűlésének idején zászlajukat is felvonják az ENSZ székháza elé. Palesztinát a világszervezetben 2012 novemberében emelte az ENSZ Közgyűlése az úgynevezett „nem tag megfigyelő állam” szintre. 

Akkor 138 ország szavazott a határozat mellett, kilenc pedig ellene. Ez a státus azt jelenti, hogy szavazati joga ugyan nincs az ENSZ-ben, de az új, magasabb státus lehetővé teszi, hogy részt vegyen a világszervezet több szakosított szervezete, köztük a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában. Az ENSZ Közgyűlése 1947. november 29-én szavazta meg, hogy a történelmi Palesztina területén egy arab és egy zsidó állam jöjjön létre. Az arab államok azonban elutasították a felosztást, és a rendezésről azóta sem született megállapodás.

A Vatikán a palesztinokhoz hasonló „nem tag megfigyelő állam” státussal rendelkezik az ENSZ-nél. A palesztinok a zászló kifüggesztésére való beadványukban azt állították, hogy a Szentszék is csatlakozik követelésükhöz, azaz a vatikáni zászló kifüggesztését akarja. Kiderült azonban, hogy a palesztinok ezt nem egyeztették a Szentszékkel, amely ezután arra kérte a palesztin ENSZ-képviseletet, távolítson el minden rá vonatkozó utalást az ENSZ közgyűlése elé terjesztendő határozattervezetből. A Vatikán ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a maga részéről nem talál kivetni valót a palesztin kezdeményezésben.

Ferenc pápa számára nyilvánvalóan kellemetlen a palesztin lépés. A Vatikán ugyanis idén ismerte el hivatalosan a palesztin államot, ugyanakkor Izraellel is kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik, kivált az egyházfő szeptember 25-én, az ENSZ közgyűlése előtt elmondandó beszéde előtt.

Ankara együttműködne?

R.T.
Publikálás dátuma
2015.08.27. 07:34
Amerikai gépek az incirliki bázison FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRIS HONDROS
Teljesültek azok a technikai előfeltételek, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy Törökország az Egyesült Államokkal közösen vegyen részt az Iszlám Állam (IS) elleni légicsapásokban. Ezt Peter Cook, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője jelentette be. Ankara sokáig halogatta a beavatkozást, illetve azt, hogy az amerikai gépek rendelkezésére bocsássa incirliki légibázisát.

Peter Cook szerint néhány nap alatt tudják átültetni a gyakorlatba a légicsapások megindításához szükséges intézkedéseket. Cook hozzátette, az amerikai kormány azt feltételezi, hogy a törökök eltökéltek abban: mihamarabb részt vehessenek a közös légiakciókban. Előző héten Ashton Carter amerikai védelmi miniszter türelmetlenségét fejezte ki Ankara hozzáállásával kapcsolatban, s nagyobb katonai hozzájárulást követelt a NATO-szövetségestől a dzsihadisták elleni harcban.

A „technikai megállapodás” megszületését török részről Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter is megerősítette. Hozzátette, katonai illetékesek hozzák meg a döntést arról, mikor kezdődjenek meg az IS elleni közös bevetések. Az Egyesült Államok harci gépei már több manővert hajtottak végre az incirliki légibázisról az IS ellen azóta, hogy néhány hete Ankara lehetővé tette a bázis használatát az amerikaiak számára. A Törökországban betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) szerint Ankara valójában nem is akarja támadni az IS-t

Törökország élesen bírálta azokat az országokat, ahonnan fegyveresek tucatjai utaztak Szíriába, hogy az IS oldalán harcoljanak. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azt közölte, ha Törökország őrizetbe vesz, majd visszatoloncol hazájába egy a szíriai harcmezőre készülő személyt, akkor az illető, miután visszatér hazájába, visszanyeri szabadságát – állította az ankarai diplomácia vezetője. A politikus visszautasította azokat az európai és amerikai vádakat, amelyek szerint országa nem tesz meg mindent az ellen, hogy külföldi terroristák áramoljanak Szíriába és Irakba. Cavusoglu azt állította, hogy hazája már 1900 külföldi IS-milicistát toloncolt vissza hazájába, 1500 embert pedig visszafordított valamelyik törökországi repülőtérről. Összesen 18 ezer személy szerepel azon a listán, akiket Ankara beutazási tilalommal sújt.

Bassár el-Aszad szíriai elnök az al-Manar libanoni televíziós csatornának adott interjúban azt közölte, megfontolná egy az Iszlám Állammal szembeni koalícióban való részvételt, ám úgy véli, hogy ez nem jöhet létre azokkal az országokkal, amelyek most ugyan azt állítják: a terrorizmus ellen harcolnak, de előzőleg „terrorista csoportokat támogattak” – fejtette ki. Aszad nyilvánvalóan Törökországra és Szaúd-Arábiára gondolt.

Irán továbbra is tárgyalásokat követel a Perzsa-öböl államai és Ankara részvételével az iraki és a szíriai válság megoldásáról, s az iszlamistákkal szembeni hatékonyabb fellépésről – jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Marszieh Afham, a teheráni külügyminisztérium szóvivője. Husszein Amirabdullahian külügyminiszterhelyettes pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a megbeszéléseket már szeptemberben meg kell kezdeni. Eddig a hat Perzsa-öbölbeli ország, Bahrein, Katar, Kuvait, Omán Szaúd-Arábia, valamint az Arab Emírségek, rendre elutasította a kezdeményezést.

A négy éve tartó szíriai polgárháborúban körülbelül negyedmillióan vesztették életüket. Szíriát, amelynek mintegy harmadát tartja ellenőrzése alatt az IS, a teljes megsemmisülés fenyegeti. Közben Irakban a kurd harcosok támadásba lendültek az Iszlám Állam ellen az ország északi részén, Kirkuk körzetében. A manőver során életét vesztette egy kurd parancsnok – közölte a Reuters hírügynökség. Az Egyesült Államok légiereje által támogatott kurd pesmerga harcosok a szárazföldön támadják az IS állásait néhány hónap óta.