Előfizetés

Lenyelik az adót a bérbeadók

Rubin Eszter írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2015.08.26. 07:21
Egy potenciális nem adózó újabb bérlőre számít FOTÓ: NÉPSZAVA
Az ingatlan bérbeadók rendszeresen elfelejtenek adót fizetni, így évente néhány 100 millió forintot is elcsalhatnak. Sokan tájékozatlanságból mások viszont szándékosan cselekednek így. Akinél ilyen címen adóhiányt állapítanak meg, azok akár 200 százalékos adóbírságra is számíthatnak, ám a NAV kevéssé lát rá erre a területre.

Az ország egyik legelterjedtebb adócsalása a feketén kiadott albérletekből származik. Ugyanis a bérbeadók számlát általában nem adnak, és adót sem fizetnek a lakásbérlet után, ami súlyos mulasztás, ugyanis a lakáskiadásból származó jövedelem személyi jövedelemadó-köteles, mértéke egységesen 16 százalék (jövőre 15), 1 millió forintos éves bevétel fölött pedig a 14 százalékos eho-t (egészségügyi hozzájárulást) is meg kell fizetni.

A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) statisztikái szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó 2011-es bevezetése óta az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem már nem számít úgynevezett elkülönülten adózó jövedelemnek. Ehelyett az összevont adóalap részének kell tekinteni és úgynevezett önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adózni utána. Azonban ez a kategória más jogcímen szerzett jövedelmeket is tartalmaz, többek között az ingóság bérbeadásából, a magánóraadásból, a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből, valamint a szellemi tevékenységből származó jövedelmet is. Az egyes jogcímek elkülönítésére nincs lehetőség.

A NAV nem vezet nyilvántartást, nem készít felmérést és az adókötelezettségek teljesítésére rendszeresített bevallásokban sem kér olyan adatot, amelynek alapján megállapítható lenne, hogy mennyiért adják ki a lakásokat, valamint, hogy hány kiadott ingatlan van jelenleg Magyarországon. Az otthontérkép.hu statisztikáiból kiderül, hogy 2014-ben Budapesten adták ki legmagasabb áron az ingatlanokat: átlagosan havonta 2427 forintot kértek a főbérlők egy négyzetméterért, míg Nógrád megyében csupán 523 forintot. Részben az Airbnb nevű újdonsült szolgáltatás miatt is szöktek az egekbe a hazai albérletárak. Több ezren ugyanis kiszálltak a hagyományos lakáskiadásból, és a nagyobb üzlettel és a többnyire adózatlan pénz ígéretével kecsegtető magánszálláshely-szolgáltatást űzik ingatlanjukban. A rohamosan bővülő Airbnb-piac lényegében modern kori „zimmer frei” szolgáltatássá vált hazánkban, a szállodák vendégeinek 5-10 százalékát elvonva. Egy a főváros szívében lévő társasházban ötven lakásból legalább negyvenet alkalmi turistáknak adnak ki bérbe, engedély nélkül.

A látszat ellenére azonban csekély adókiesést jelent az albérletek adózásából származó hiány, nincs is olyan kimutatás, ami ezzel foglalkozna. Becslések szerint néhány százmillió forintról lehet szó. Eközben 11 ezer milliárd forint egyéb adót szed be az adóhatóság évente – mondta lapunknak Vadász Iván. A Magyar Adótanácsadók és Számviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke szerint az adóhatóság számára jelenleg nagyobb probléma, hogy nálunk a GDP-arányos adóteher 40 százalék, míg Szlovákiában vagy Romániában csak 28 százalék.

Az adóhatóság idén nyáron fokozottan ellenőrzi népszerű turisztikai övezetek bérbeadóit - erre többször is felhívta a közvélemény figyelmét. Az adóellenőrök elsősorban a nyugta- és számlaadást, a szigorú számadású nyilvántartások vezetését, valamint, - ahol van -, a pénztárgép használatát veszik górcső alá.

A NAV megállapításai szerint visszatérő jelenség a férőhelyekre vonatkozó előírások figyelmen kívül hagyása. Magánszálláshelyként legfeljebb nyolc szoba adható ki. Az is gyakran előfordul, hogy a tulajdonosok a települések turisztikai fejlesztésére szánt idegenforgalmi adót ugyan beszedik, de arról számlát nem adnak. A meg nem fizetett adó befizetésén túl a hiány összegének 50 százalékát, a bevétel eltitkolása esetében 200 százalékát kitevő adóbírság, továbbá mulasztási bírság, késedelmi pótlék fizetésére számíthatnak a renitens szállásadók. Általában lehet kérni az adóbírság mérséklését, ám a NAV álláspontja az, hogy ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával függ össze - például a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, illetve megsemmisítésével -, akkor sem hivatalból, sem kérelemre nem adható könnyítés.

A NAV ezzel párhuzamosan az interneten megjelent nyilvános adatokat is felhasználja az ellenőrzések során, ahogy az ingatlan-bérbeadásra vonatkozó vizsgálatok tervezésekor fokozott figyelmet fordítanak az interneten közzétett lakáshirdetésekre, legyen szó egyetlen szobáról vagy komplett lakóingatlan bérbeadásáról – fűzte tette hozzá Vadász Iván. Mindemellett azok az ingatlantulajdonosok, akik feketén kínálnak szálláshelyeket az üdülőövezetekben, borsot törnek a hivatalosan bejegyzett szobakiadók orra alá, hiszen indokolatlan versenyelőnybe kerülnek a tisztességes szolgáltatókkal szemben.

Akadnak olyanok is, akik nem szándékosan mulasztanak el adót fizetni. A bérbeadás során sokan esnek abba a hibába, hogy nem kellő alapossággal tájékozódnak a vonatkozó előírásokról. Segíteni kellene őket, hogy a kötelezettségekről mindenki tájékoztatást kapjon – mondta a Népszavának Ruszin Zsolt a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének budapesti elnöke. Sajnos az adóhatóság félvállról veszi a problémát, így addig csak a számlák szigorúbb ellenőrzésével lehet bármi javulást elérni – tette hozzá az elnök.

Különbséget kell tenni a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadás és a rövid távú, néhány vendégéjszakára szóló szolgáltatás között. Míg az elsőnél nem, az utóbbinál kötelező az adószám, figyelmeztet közleményében Kis Péter András, a NAV adószakmai szóvivője. A lakáskiadás feltételeit nem árt szerződésben rögzíteni. A tartós ingatlan-bérbeadáshoz akkor kell adószámot kiváltani, ha a bérbeadó valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát választ. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás mentes az áfa alól, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, és nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét.

Az albérletet kínálók, illetve abból jövedelmet szerző lakástulajdonosok így csak akkor kerülnek az adóhatóság látókörébe, ha önként bevallják tevékenységüket, vagy "jóakaróik" közül valakik rájuk irányítják a NAV figyelmét. Az adóhatóság sem tehet többet, mint bízik a bérbeadók jogkövető magatartásában, és folyamatosan hangoztatja büntetési tételeit, azaz, hogy miért nem éri meg adót csalni. A bejelentések számáról és tartalmáról a NAV nem ad felvilágosítást.

Ha egy nyaralótulajdonos úgy dönt, hogy ingatlanjában szálláshely-szolgáltatást nyújt, vagyis rövid időtartamra bérbe adja lakását üdültetés céljából, akkor még a nyaralás megkezdése előtt adószámot kell kérnie az adóhivataltól. Egyre elterjedtebb ugyanis a feketézés azon ingatlantulajdonosok között, akik átmeneti utazóknak adják bérbe lakásaikat, néhány napos vagy hetes turnusokban. Nem árt tudni, hogy a ténylegesen végzett tevékenység dönti el: online pénztárgéppel kell-e eleget tenni a nyugtaadási kötelezettségeknek, vagy sem. Határozott fellépést vár a jogalkotóktól a magyarországi szállodaipar, miután mostanra forgalmuk 5-10 százalékát szívják el a magánlakásokban alkalmi szállást kínáló ingatlantulajdonosok. Míg Budapesten 70-120 euró a hotelszobák átlagára éjszakánként, addig egy magánlakásban már 40 euróért megszállhat egy külföldi turista, akár a leglátogatottabb turisztikai övezetekben is – írta a Napi Gazdaság.

Ezzel a jelenséggel a törvényesen működő hotelek képtelenek felvenni a versenyt, hiszen számtalan szakmai és adózási szabálynak kell megfelelniük, mely felfelé húzza áraikat. A vendéglátóhelyeket, fürdőket, szolgáltatókat azonban nem zavarják a magán-szobakiadók alacsony árai, ugyanis a turisták az így megtakarított pénzük jó részét náluk költik el.

Hogyan kellene adózni

Az ingatlan-bérbeadás 2010. augusztus 16. óta adószám kiváltása nélkül, adóazonosító jel birtokában is végezhető, amennyiben a magánszemély nem egyéni vállalkozó, az ingatlant nem az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak adja bérbe és az ingatlan-bérbeadásra nem választott adókötelessé tételt az általános forgalmi adót érintően - írta érdeklődésünkre a NAV.

Gyakran előfordul, hogy a bérlő nevére átírják a közüzemi szolgáltatást mérő készülékeket, emiatt a közüzemi számlák a bérlő nevére szólnak. Ilyen esetben a bérlő által a közüzemi szolgáltató részére fizetett díj a bérbeadónál nem számít bevételnek, ezért költségként sem számolható el. A mérőórák átíratása esetében emiatt jellemzően a 10 százalék költséghányad alkalmazását választják az adózók. A jövedelem után az adó mértéke 16 százalék.

Megdolgozik a magyar a lakásért

Az egyetemi évkezdés és az albérleti szezon kezdetén a szülők gyakori kérdése: több évre szobát vegyenek-e ki, vagy lakást vásároljanak a gyereknek. Ez utóbbit nagyobbrészt az átlagkereset felett keresők engedhetik meg maguknak. A Deloitte 17 európai országra kiterjedő lakáspiaci tanulmányából ugyanis az derül ki, hogy míg Csehországban átlagosan 7,1 évnyi bruttó átlagjövedelem kell egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához, addig Lengyelországban 7,2, Magyarországon pedig 7,8 év. Eszerint Magyarországon a saját lakás megvásárlásának lehetősége a jövedelmeket is figyelembe véve az európai átlag alatt van – ismertette a napi.hu. Legjobb a helyzet Belgiumban, ahol a lakosoknak átlagosan csupán 3,2 évnyi bruttó átlagkeresetre van szükségük saját lakás vásárlásához. Bár a régiónkban a cseh lakásárak a legmagasabbak, a jövedelemviszonyokat is figyelembe véve a cseheknek a legelérhetőbb a saját lakáshoz jutás.

Az albérletből lakásba igyekvő fiatal házasoknak az idén júliusban kibővített családi otthonteremtési kedvezmény (csok) nyújthat segítséget. Figyelemre méltó a kezdeti érdeklődés, bár eddig jellemzően csak vidéken élők és használt lakás megvételéhez kérték ezt a fajta támogatást – mondta tegnapi tájékoztatóján Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. A vissza nem térítendő támogatás 500 ezertől 3 millió 250 ezer forintig terjed, és függ a megvásárolni kívánt ingatlan méretétől, elhelyezkedésétől és energetikai besorolásától.

Bonyolult a szálláskeresés és drága az albérlet

Budapesten és több egyetemi városban - például Pécsen, Debrecenben, Szegeden - 4-33 százalékkal nőttek tavalyhoz képest a lakásbérleti díjak, Győrben viszont csökkent a kiadó lakások átlagos díja - derül ki az ingatlan.com július végén, augusztus elején készült felméréséből. Pécsett a kisebb - 40-59 négyzetméteres - lakások átlagos bérleti díja 80 ezer forintra nőtt a tavaly szeptemberi 60 ezer forintról, ami 33 százalékos emelkedés. Szegeden is nőttek az árak, a kisebb lakáskategóriában 17 százalékkal, 60 ezerről 70 ezer forintra, a nagyobb lakások esetekben pedig 13 százalékkal, 75 ezerről 85 ezer forintra nőtt az átlagos albérleti díj - olvasható a tájékoztatásban.

Idén Budapesten is "nagyon felkúsztak az árak", a 40-59 négyzetméteres kategóriában az átlagos havi bérleti díj 140 ezer forint, szemben a tavaly szeptemberi 126 ezer forinttal. Az egyszobás garzon ára 70 és 90 ezer forint között mozog. A külső kerületekben sem sokkal kecsegtetőbbek az árak: egy XVIII. kerületi lakóparkban például 80 ezer forintért hirdettek egy kétszobás lakást, de itt is akadt rá példa, hogy mire a bérlőjelölt kibuszozott Pestszentlőrincre, 90 ezerre ugrott a díj különösebb magyarázat nélkül.

Az elmúlt másfél évben átlagosan 20 százalékkal drágultak az albérletek elsősorban a fővárosban, az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben, illetve a belső budai kerületekben.

Az áremelkedésbe belejátszik az, hogy a válság miatt sokan nem vásároltak, inkább béreltek ingatlant, a devizahiteles problémák miatt sok új bérlő lépett a piacra – el kellett adniuk a lakásaikat –, de az olcsó lakásokból a befektetők is bevásároltak, hiszen jól lehet keresni a lakáskiadással.

Kármentéssel kezdődik az évad a Katona József Színházban

Kármentéssel kezdődik az évad a Katona József Színházban: az augusztus 17-i esőzés utáni csőtörés a Kamrában mintegy 60 millió forintos kárt okozott. A játszóhely jelenleg alkalmatlan a munkára, a szeptember első felére ide tervezett előadásokat a nagyszínpadon játsszák.

A Katona József Színház a most kezdődő évadban tizenegy bemutatót, köztük négy ősbemutatót tart. Máté Gábor meghívására először a Katonában rendez társulatán kívül Pintér Béla - olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.

Megtörtént a 17-i ítéletidő utáni csőtörés okozta kár felmérése és annak helyreállítása. A Kamrát elárasztó több száz köbméter víz az épületben és a felszerelésben okozott kárt, emiatt a Kamra pillanatnyilag alkalmatlan a munkára. Máté Gábor egy keddi háttérbeszélgetésen elmondta: a jelmezek és több előadás díszlete sérült, számos elektromos berendezés is tönkrement, a kár jelenleg 64 millió forintra tehető. Mint mondta, a biztosítótól is várnak pénzt a kár helyrehozatalára, és a fenntartó, a fővárosi önkormányzat is jelezte már, hogy segíteni szeretne a viharkár sújtotta színházaknak.

Elmondta: sokan felajánlották a segítségüket a helyreállításhoz. Leginkább a tárgyi eszközök pótlása (pianínó, cipők, csizmák, ruhaneműk) és a felújításhoz szükséges anyagok, eszközök jelentenek segítséget. A további felajánlásokat a kamra@katonaszinhaz.hu címen várják. A jelenlegi tervek szerint szeptember végére újra megnyithatják a közönség előtt a kisebbik játszóhelyet. Máté Gábor kiemelte: mindent megtesznek azért, hogy szeptember 19-én, a Színházak éjszakáján, már lehessenek programok a Kamrában.

A kármentéssel párhuzamosan elkezdődtek az évad őszi bemutatóinak a próbái. Az első premiert október 8-án tartják a Kamrában: Simon Stephens Harper Regan című drámáját a társulat új tagja, a színművészeti egyetemen idén végzett Székely Kriszta rendezi Fullajtár Andrea főszereplésével. A kortárs brit drámaíró 2007-es darabját először mutatják be Magyarországon.

Október 9-én tartják a második bemutatót a nagyszínpadon. Borbély Szilárd Az olaszliszkai című kortárs drámáját Máté Gábor állítja színpadra. A megtörtént esetet feldolgozó darabot ősbemutatóként tűzik műsorra. Az előadásban Fekete Ernő, Pálmai Anna, Szacsvay László, Haumann Péter és a társulat új tagja, Mészáros Blanka is játszik.

Október 16-án Sarkadi Imre Oszlopos Simeonjának premierjére, Gothár Péter rendezésére várják a nézőket a Kamrába.Az évad további bemutatói között van Ivan Viripajev Részegek című darabja, amelyet szintén először mutatnak be Magyarországon. A premier december 19-én lesz a Kamrában, Gothár Péter rendezésében. Csehov Sirály című művét december 20-án mutatják be a nagyszínpadon, Ascher Tamás rendezésében.

Ménesi Attila Bihari című darabjának ősbemutatója február 27-én lesz, Máté Gábor rendezésében a Sufniban. Shakespeare Ahogy tetszik című művét március 18-án Kovács D. Dániel állítja színpdra a Kamrában. A köpeny című darab ősbemutatóját március 19-én tartják Pintér Béla rendezésében a nagyszínpadon. A művet Puccini nyomán Pintér Béla és Darvas Benedek dolgozta át.

Gotthold Ephraim Lessing Emilia Galotti című művét május 28-án tűzik műsorra, Fehér Balázs Benő rendezésében a Kamrában. Voltaire és Spiró György Candide című darabjának ősbemutatója május 29-én látható a nagyszínpadon, Zsámbéki Gábor rendezésében. Az Operabeavató előadások sorában a Cosi fan tutte június 15-én látható Göttinger Pál rendezésében a Kamrában.

Máté Gábor elmondta: véleménye szerint ez az utóbbi évek legösszetettebb, legizgalmasabb műsora, leginkább ez hasonlít arra a műsortervre, amelyet a Katona József Színháznak évadonként meg kellene valósítania. Olyan arányban vannak a magyar és külföldi kortárs alkotók a klasszikus művekkel, amely a Katona József Színház közönségének minden igényét kielégítheti. A klasszikus művek között a Sirályt, az Ahogy tetsziket és a Emilia Galottit említette. A kortársak közül egy nyugati, a Harper Regan és egy keleti, a Részegek című darab szerepel a programban. Emellett a mai társadalmi problémákra kortárs magyar műveken keresztül reagáló előadások sorába illeszkedő Az olaszliszkai című darabról is beszélt.

Pintér Béla rendezéséről elmondta: Puccini operájának teljes zenéje megszólal egy zongora kíséretével, a librettó változik, mai magyar történetet láthat a közönség. A színház 2016 februárjától való vezetésére kiírt pályázatáról elmondta: pályázata elkészült, a napokban nyújtják be a fenntartónak. Mint mondta, a marketinget, a kommunikációt és a jegyértékesítést átszervezték, a látogatottságuk, a bevételeik is azt igazolják, hogy jó irányba tart a színház.

A színház az elmúlt években több ezer fiatalt elérő ifjúsági programja Katona Behívó néven több generáció számára nyitott színházpedagógiai programmá alakul, új foglalkozásokkal bővül. A színház kultúrpolitikai beszélgetés-sorozata is folytatódik, a Színházak éjszakájára is terveznek ilyen programot.

A Vastaps Alapítvány díját, amelyek az előző évad kiemelkedő művészi teljesítményeit díjazza, a legjobb rendezésért Máté Gábor (A két Korea újraegyesítése) vehette át. A legjobb női főszereplőként Pelsőczy Réka (Petra von Kant), a legjobb férfi főszereplőként Kulka János (Faust I-II.) kapott díjat. A legjobb női mellékszereplő díját megosztva Ónodi Eszter (Abigail bulija) és Pálos Hanna (Kurázsi mama és gyermekei) kapta, a legjobb férfi mellékszereplőnek járó elismerést Keresztes Tamás (A két Korea újraegyesítése) érdemelte ki. Különdíjat kapott Schilling Árpád a Faust I-II rendezőjeként.

Ön is Maggie Smith rajongó? - Új filmje jön! (trailer)

Publikálás dátuma
2015.08.25. 15:23
Maggie Smith 1969-ben A. Jones/Hulton Archívum
A Sony Pictures decemberben tervezi bemutatni az amerikai mozikban az Allan Bennett színdarabjából készült azonos című filmet, a The Lady In the Van-t a csodálatos Maggie Smith-szel a főszerepben.

A film premierjét a torontói filmfesztiválon tartják, a brit mozik november közepén mutatják be. Allan Bennet a West Enden 1999-ben bemutatott színdarabjában szintén Maggie Smith játszotta a főszerepet. A filmet Nicholas Hytner rendezte, aki annak idején színpadra állította a darabot. 

A mű valódi történeten alapul, az angol színműíró kapcsolatát beszéli el egy fedél nélküli nővel, Mary Shepherddel, aki az 1970-es években egy lepusztult kisteherautóban leparkolt Bennett londoni házának kocsibeállóján és ott élt 15 éven át. Bennettet Alex Jennings alakítja, Shepherdet Maggie Smith. A filmben játszik még Frances de la Tour, Roger Allam, Dominic Cooper, Jim Broadbent és James Corden.

A film lesz Hytner első rendezése az után, hogy befejezte tíz évig tartó igazgatói munkásságát a Brit Nemzeti Színházban. Maggie Smith annak idején elnyerte a brit színházi szakma Olivier-díját a legjobb női alakításért, kritikusok szerint filmbeli alakítása is díjat hozhat számára Hollywoodban és Londonban.

Maggie egyike a világ leghíresebb és legkiválóbb színésznőinek. Dame Maggie Smith (született: Margaret Natalie Smith, 1934. december 28-án az Essex-beli Ilfordban). Apja tanár volt az Oxfordi egyetemen, édesanyja pedig titkárnőként dolgozott. Smith az Oxford Playhouse School növendékeként tanulta a színészszakmát.

Maggie Smith 1969-ben A. Jones/Hulton Archívum

Maggie Smith 1969-ben A. Jones/Hulton Archívum

Már kétszer volt házas: a színész Robert Stephens-szel és drámaíró Beverley Cross-szal. Stephens-el való házassága 1974-ben végződött válással, Cross-szal pedig egészen a férfi bekövetkezett haláláig, 1999-ig éltek együtt. Két fia született Stephens-től: Chris Larkin és Toby Stephens, akik szintén színészek.1952-ben a Szentivánéji álom egyik előadásán debütált, és mindössze huszonkét évesen már a Broadwayn is bemutatkozhatott. (forrás: Sztárlexikon)