Sokba kerül az iráni atomalku ellenőrzése

Kifogyhat a pénzből a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) az iráni atomalku ellenőrzésében rárótt feladatok miatt. Ezt Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója közölte. A Hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja plusz Németország) és Teherán között júliusban megkötött megállapodás ellenőrzése várhatóan évi tízmillió dollár fölé emelkedhet. Amano ezért az ENSZ ügynökségnek nyújtott támogatás megemelésére szólította fel a tagállamokat. Az Egyesült Államok már közölte, hogy kész emelni hozzájárulását a NAÜ költségvetéséhez.

A NAÜ ellenőrzései kulcsfontosságú szerepet játszanak, ezek alapján dönti el ugyanis a nemzetközi közösség, hogy Irán tartja-e magát a megállapodáshoz. Ha rendellenességet jelentenek, a világszervezet és a részes államok néhány napon belül visszaállíthatják a szankciókat, amelyeket abban az esetben oldanak fel, ha Irán bizonyítja, hozzálátott nukleáris programjának korlátozásához.

Jelenleg havonta több mint 900 ezer dollárt költ a NAÜ az Iránnal érvényben lévő korábbi megállapodások ellenőrzésére, az erre szánt keret azonban jövő hónap végére kimerül. Az iráni megállapodás életbe lépése és a tényleges ellenőrzések megkezdése további havi 180 ezer dollárral emeli meg az összeget.

Az atomenergia ügynökséget bírálják az amerikai republikánusok, mivel az egyezmény titkos záradékaira hivatkozva, nem hajlandók részletes tájékoztatást adni az ellenőrzés módjáról. Amano korábban nem cáfolta ugyanakkor, hogy elképzelhető, hogy a parcsini atomlétesítményben iráni szakértők végzik majd az ellenőrzést, s a NAÜ videóláncon követi majd a mintavételeket.

Az Obama-kormányzatban nőtt a bizakodás, hogy a kongresszusban meg tudják akadályozni az iráni atomalku elutasítását. A szenátusi demokraták közül eddig 28-an kötelezték el magukat a megállapodás mellett, s csak ketten jelezték nyilvánosan, hogy ellene fognak szavazni, fehérházi remények szerint akár 34-en is lehetnek a támogatók. A szenátusban 41 demokrata szavazat kellene ahhoz, hogy megállítsák az elutasító határozatot, erre nagyon csekély az esély, de 34 vokssal már fenn tudják tartani Obama vétóját.

Szerző

Ankara: nem hatott a háborús retorika

Bár Recep Tayyip Erdogan elnök hétfőn este bejelentette, november 1-jén előrehozott választást rendeznek Törökországban, a Felmérések szerint valószínűsíthető, hogy nem változnak jelentősen az erőviszonyok az ankarai parlamentben a június elején megrendezett voksoláshoz képest. A közvélemény-kutatások alapján ugyanis a kurdok pártja, a HDP körülbelül 14 százalékos eredményt érhet el, így még akár jobban is szerepelhet, mint a legutóbbi választáson. Ha a Selahattin Demirtas által fémjelzett politikai erő bekerül a törvényhozásba, akkor Erdogan pártja, az AKP, bár valamelyest növelte népszerűségét, ezúttal sem szerez abszolút többséget, s marad a belpolitikai bizonytalanság.

Erdogan alighanem arra számított, hogy a háborús retorika erősítésével, az Iszlám Állam (IS), de legfőképpen a Kurd Munkáspárt (PKK) elleni katonai akciókkal a közvélemény elfordul a HDP-től, s eközben az AKP népszerűsége megindul felfelé a lejtőn, méghozzá oly mértékben, hogy a párt akár kétharmados többségre is szert tehetne az új parlamentben. Ez pedig lehetővé tenné az Erdogan által annyira áhított alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné az elnöki köztársaság bevezetését.

Ez a háborús fellépés azonban kétélű fegyver. A török tőzsde értéke június óta 13 százalékkal esett, ami még nem tartalmazza a kínai tőzsdeválság hatásait. A török fizetőeszköz, a líra pedig újabb és újabb negatív rekordot dönt meg a dollárral szemben. A befektetők számára egyre kevésbé vonzó a török piac. A nem éppen kedvező kilátások ellenére a török kormány tagjai egyre inkább az országgal szembeni külföldi összeesküvést emlegetnek. Nihat Zeybekci gazdasági miniszter „manipulációnak” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint csökkenhet a török GDP.

Erdogan kedden nem éppen nagy meglepetésre Ahmet Davutoglut, az AKP elnökét nevezte ki ügyvezető miniszterelnöknek. A Hürriyet értesülései szerint a kormányfő felkér néhány ellenzéki politikust arra, legyen kormányának tagja, ám aligha jár sikerrel. Kemal Kilicdaroglu, a szociáldemokrata CHP elnöke azt közölte, nincs olyan becstelen ember pártjának frakciójában, aki képes lenne belépni a kormányba. A HDP ugyanakkor azt közölte, három politikusát jelölné az ügyvezető kormányba, valószínűtlen azonban, hogy Davutoglu számít rájuk, hiszen a kurd tömörülés volt az egyetlen török parlamenti párt, amellyel az AKP elnöke nem kezdett koalíciós tárgyalásokat a júniusi választást követően.

Szerző

Már 3 millió euróért egy szép kis szigetet vehetünk Görögországban

Publikálás dátuma
2015.08.26. 07:32
Szemet vetettek a görög szigetekre a milliárdosok FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ATHANASIOS GIOUMPASIS
Görögországban arra számítanak, hogy a hitelmegállapodás megszületésével a befektetők is egyre jobban érdeklődnek az ország iránt. Az ingatlanpiac lassan fellendülhet, s mind többen vásárolnának maguknak görög szigeteket. A helyiek azonban nem feltétlenül örülnek ennek a fejleménynek. A gazdaságban mindenesetre lassan helyreáll a béke, s a politikában is nyugalom jöhet a szeptember 20-án esedékes előrehozott voksolás után, melynek toronymagas esélyese a Sziriza.

Ha valaki csillapíthatatlan vágyat érez aziránt, hogy Görögországban vásároljon szigetet, most tegye – vélik szakértők. Az árak ugyanis annyira leestek, hogy megéri befektetni. Külön honlap sorolja fel az eladó szigeteket. Bár akad olyan, amelynél nem tüntetnek fel árat, s megegyezés alapján lehet hozzájutni, léteznek meghatározott árú földterületek is. Ha például a 34 holdas, Korinthosz régiójában található Lihnari-félszigetre fáj a fogunk, elég letenni az asztalra 3 millió eurót. Megéri – hirdeti az oldal -, mert van itt vízvezeték, utak, s a látványt 650 olajfa teszi széppé. A területen luxushotelek is megtalálhatóak.

Ennél azért jóval drágább az Omfori-sziget. A 450 hektárnyi terület ára 50 millió euró. Állítólag a Ión-tenger egyik legszebb szigetéről van szó, valóságos földi paradicsom. Lehetőség bőven van a fejlesztésre, mivel a terület lakatlan. Egy épület azért díszeleg rajta, s építkezni is lehet, a sziget 20 százalékát boríthatják épületek.

Egyre több az ezekhez hasonló hirdetés. Görögország szigetvilága rendkívül gazdag. Összesen körülbelül 6000 szigettel rendelkezik, közülük azonban 3800 aprócska méretű. Kréta a legnagyobb kiterjedésű, amelyet Évia, majd Leszbosz és Rodosz követ. A többi Rodosz legfeljebb kétharmadának felel meg, vagy annál is kisebbek. Sok lakatlan sziget is Görögországhoz tartozik.

A görög büszke nép, a szigeteken élők között olyanok is akadtak, akik egyenesen úgy vélték, hogy a hitelválság valódi oka az: így akarják a külföldiek áron alul megszerezni a szigetvilág apraját-nagyját. Az alacsonyabban iskolázottak, illetve halászok között, akik a vadregényes táj lakói, nagy számban vallják ezt az összeesküvés elméletet. Ha valamely szigeten járunk, az ott élők hozzáteszik: nem adják a szigeteket.

Sokáig ez fel sem merült. A szigetek családok tulajdonában voltak, egyik generáció örökölte a másik után. A helyzet azonban megváltozott a súlyos gazdasági válsággal, s sokan azok eladásából próbáltak tőkére szert tenni 2013-tól. A szupergazdagok körében pedig „trendivé” vált szigetet vásárolni.

Természetesen nemcsak nyugati, hanem keleti befektetők érdeklődését is felkeltette a görög szigetvilág. Elsők között vásárolt magának egy szigetecskét Jekatyerina Ribolovjova. Apja, Dmitrij Ribolovjov ismert orosz üzletember, befektető, a francia AS Monaco focicsapatának tulajdonosa. A Forbes magazin 2015-ös kiadásában a 156. helyre sorolta a világ legtehetősebb személyiségeinek rangsorában 8,5 milliárd dolláros vagyonával. Lányát, Jekatyerinát sosem fosztotta meg a földi javaktól: 2012-ben például potom 88 millió dollárért vásárolt neki egy New York-i apartmant.

Egy sziget pedig már igazán nem vágja földhöz a kedves papát. Igaz, az a cég, amely Szkorpiosz szigetet még 2013-ban Athina Onasszisztól és Aristoteles Onassistól megvásárolta, papíron a lány nevén van - 45 évvel korábban e szigeten házasodott össze a mágnás Jacqueline Kennedyvel. A sziget nem volt olcsó, 130 millió euróba került. Legalábbis állítólag. Új tulajdonosa, a Ribolovjova-lány ugyanis nem árult el részleteket.

Szkoriposz eladása után egyre többen érdeklődtek a szépséges szigetek iránt. Ribolovjova szomszédja állítólag a Sejk Hamad bin Kalida al-Tani, aki 1995-től 2013-ig volt Katar emírje. A hozzá köthető befektetési csoport, a Pima 2013-ban vásárolt meg egy Jón-tengeri lakatlan szigetet. A tranzakció 5,5 millió euróba került. Az emír persze nem árulta el, hogy tényleg ő-e a valódi tulajdonos.

Az ár tehát sokféle lehet. Néhány millió eurótól 100 millióig mindent megtalálhatunk. Ez nagyban függ az adott terület infrastruktúrájától. Van-e villany, folyóvíz, netalán jachtkikötő. Azon szigetek többsége, amelyeket mostanság eladásra kínálnak, az infrastruktúra tekintetében nagyon fejletlenek. Jórészt erdőség borítja őket. A vadregényes táj persze sokak számára nagyon vonzó lehet. Valóban nem akármilyen érzés lehet felébredni a hullámok zajára ráadásul úgy, hogy a közelben egy teremtett lélek sincs. A naplemente is varázslatos élményt nyújthat a tengervilág kellős közepén.

Júliusban a hitelezők megállapodtak Görögországgal egy újabb hitelprogramról. Alekszisz Ciprasz kormánya egyebek mellett a privatizáció felgyorsítására is ígéretet tett. Ez pedig felgyorsíthatja a szigetek eladásának folyamatát is. Mind több hír lát napvilágot újabb és újabb gyöngyszem eladásáról. Nemrégiben például hírügynökségek azt közölték, hogy a szigetvásárlók között felbukkant a világ harmadik legtehetősebb embere, Warren Buffett neve is, aki az Égei-tengerben választott magának egy új, nem éppen mindennapi otthont. A sziget Ajosz Tomasz névre hallgat. 14,5 millió eurós árról szólt a fáma. Nem sokkal később a multimilliárdos befektető környezete cáfolta a hírt.

Nem zörög a haraszt… Buffett ugyanis nem egyszer tett már olyan befektetéseket, amelyek mások számára nem tűntek vonzónak, aztán később mégis jókora bevételre tett szert a rossznak tűnő tranzakcióból. Márpedig most tényleg minden korábbinál olcsóbban lehet szigetet venni Görögországban.

A kormányzatnak óriási szüksége van a pénzre. Már megkapta ugyan a 86 milliárd euró összértékű hitelmegállapodásból az első részletet, amelyből 3,5 milliárdot rögvest át is utalt az Európai Központi Bank (EKB) számára, ugyanakkor a hitelfelvétel azt is jelenti, hogy jelentősen nő az adósságállomány is. Emiatt feszültség is keletezett a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az európai hitelezők között, mert a valutaalap szerint az adósságállomány már megközelíti majd a görög GDP-hez viszonyított adósság 200 százalékát. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország képtelen lesz valaha is visszafizetni a hitelt.

Az IMF-nél azonban szabály, hogy ha az adósság mértéke már fenntarthatatlan, akkor a valutaalap kiszáll a mentőcsomagból. Az IMF egyelőre nem döntött véglegesen, októberben hozhat végső határozatot arról, hogy szerepet vállal-e a görögök megmentésében. Ez elsősorban attól függ, hogy az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök kormánya késznek mutatkozik-e a reformok végrehajtására. Illetékesek nem győzik hangsúlyozni, hogy a hitelprogram véghez vitelét nem befolyásolja a szeptember 20-ra kiírt előrehozott választás.

A 86 milliárdos hitel önmagában tehát távolról sem orvosolja Athén minden gondját. További bevételekre van szüksége az államnak, s ebben a tekintetben a privatizáció jelenthet némi reménysugarat, de a magánosítás ötlete nem túl népszerű a lakosság körében. Sokan Görögország „gyarmatosításától” tartanak, aminek eklatáns példája lenne a szigetek magánkézbe adása. Nem mintha a költségvetést kisegítené a bajból néhány sziget eladása, de biztosabb lenne a fedezet a bérek és nyugdíjak folyósítására.

Jelenleg alig van olyan befektető, aki számára vonzó lenne a súlyos helyzetben lévő görög gazdaság. Az árak azonban már annyit csökkentek, hogy egyre többen szállhatnak be. Rodosz szigetén például a kevésbé impozáns területeken lévő ingatlanok ára az elmúlt években 60 százalékkal csökkent. Csökkent a nyaralók, hétvégi házak ára is, de már jóval kisebb, 15-20 százalékos mértékben – mondta el a Neue Zürcher Zeitungnak Jeorjiosz Pertasz, az Engel & Völkers ingatlanügynökség vezetője.

A különbség oka az, hogy a nyaralók 65 százaléka a szigeten olyan területeken fekszik, amely nem görög kézben van. A nyaralók azért is jobban megőrzik az értéküket, mert már nemigen lehet újat építeni belőlük. Viszonylag kevesen akarták eladni hétvégi házaikat is. Országszerte nagyon kevés ház épült az elmúlt években, hiszen az életszínvonal rohamos csökkenése miatt nem volt kereslet az új ingatlanokra. Rodoszon például 75 ingatlant kínálnak eladásra, miközben Európa más országában egy hasonló fekvésű területen ennek a kétszerese lenne normális.

Szakértők abban bíznak, hogy a görög ingatlanpiacon tapasztalható pangás elérte a mélypontot, s innen már csak felfelé vezet az út. A Földközi-tenger partján fekvő újszerű házak ára körülbelül 375-700 ezer euró között mozog, ennél sokkal olcsóbb már nem lehet. Ha Mallorca, Korzika, vagy Szardínia szigetén akarna venni valaki hasonló tengerparti házat, körülbelül a kétszeresét kellene fizetnie érte.

Görög lapok közlése szerint már a hitelmegállapodás megszületése óta érezhetően nőtt az érdeklődés a görög ingatlanok iránt, ami mindenképpen reményt keltő lehet az ország számára. Ebben az a 2014-es rendelkezés is szerepet játszhat, amellyel jelentősen megkönnyítették a külföldiek számára az ingatlan megvásárlását. Kevesebb a papírmunka, és a tranzakcióval járó járulékos költségek is alacsonyabbak.

A To Potamival szövetkezhet Ciprasz
A Ciprasz-kormány hivatalba lépése után elvesztegetett idő nagyon súlyos hatást gyakorolt az ország gazdaságára. Becslések szerint idén legalább két százalékkal esik majd a GDP, miközben tavaly több év után először végre növekedésnek indult. Jövőre is a GDP csökkenése várható. Nem lesz elsődleges, tehát az adósság számítása nélküli többlet sem, pedig tavaly még ez is volt.
Némi reménysugár, hogy az előrehozott választás után stabilizálódhat a belpolitikai helyzet. Bár a Sziriza baloldali platformja új pártot alapított, s indulni is fog a szeptemberi voksoláson, teljesen kizárt az, hogy a Szirizán kívül bármely más pártnak lenne esélye a győzelemre. (Az új baloldali tömörülés, a Népi Egység népszerűségéről egyelőre nem születtek felmérések.) Mint ahogy az is kizárható, hogy valamely pártnak sikerül kormányt alakítania, s így elkerülni az előrehozott választást.
Amint az előre látható volt, az ellenzéki konzervatív Új Demokrácia pártnak nem sikerült három nap alatt kormányt alakítania három nap alatt, Vangelisz Meimarakisz pártelnök hétfőn visszaadta a kormányalakítási megbízatást Prokopisz Pavlopulosz köztársasági elnöknek.Most a harmadik legnagyobb párton, épp a Szirizából kivált Népi Egységen a sor, de vélhetően Panajotisz Lafanazanisz kísérlete is csődöt mond.
Ezután, vagyis várhatóan pénteken feláll az átmeneti kormány, az államfő pedig kiírja az előre hozott választásokat, amelyeket péntektől számítva leghamarabb 21, legkésőbb 30 napon belül meg kell rendezni. A török lapok szeptember 20-át emlegetik a legvalószínűbb időpontként, de az sem kizárt, hogy a végső dátum szeptember 27. lesz.Ciprasz messze hazája legnépszerűbb politikusa, így csak az a kérdés, mekkora lesz a Sziriza fölénye a választáson, s mely pártokkal kényszerül koalícióra.
Becslések szerint körülbelül 40 százalékos eredményre számíthat, egy partnerre tehát mindenképpen szüksége lesz. A legesélyesebb jelölt erre a To Potami nevű szociáldemokrata színezetű párt, amely egyértelműen támogatja a hitelmegállapodást. Szakértők szerint a Szirizán belüli szakítás csúnyább lehet a vártnál. Egyre több a radikális baloldalhoz sorolható személyiség bírálja élesen Cipraszt. Közéjük tartozik Manolisz Glezosz. Ő egyfajta jelkép hazájában.
A németek 1941. április 27-én vonultak be Athénba. Glezosz ekkoriban a görög Vöröskeresztnél dolgozott, s ellenálló volt. Állítólag röviddel a náci inváziót követően, 1941 májusában, egy társával felmásztak az Akropoliszra, s eltávolították a horogkeresztes zászlót. Bár sokáig a Sziriza nagy támogatója volt, február végén élesen bírálta a kormányt, amely szerinte behódolt az EU-nak azzal, hogy megállapodott a hitelmegállapodás meghosszabbításáról. Jelenleg a radikális baloldali párt európai parlamenti képviselője.
Glezoszt különösen a német kárpótlás ügye foglalkoztatja. Azt a követelését azonban, amely szerint kamatokkal együtt 1000 milliárd euróval tartozik Németország Athénnak, még radikális baloldali társai is túlzónak tartják. Nos, az idős politikus keményen nekiment Ciprasznak. Mint fogalmazott, Ciprasz nem teljesítette ígéreteit, nem adott munkát az embereknek, de még csak nem is segítette a hatalomba a népet.A következő hónapokban azt várhatjuk, hogy egyre több hasonló támadásnak lesz kitéve Ciprasz. Kérdés, hogy sikerül-e védekeznie ezek ellen, vagy ő is elődjei sorsára jut, s népszerűsége megindul lefelé a lejtőn? Egy biztos, a Sziriza győzelme esetén ő lesz az ország első miniszterelnöke, akit úgy választottak ismét a kormányfői székbe, hogy keresztülvitt a parlamenten egy a hitelezőkkel megkötött megállapodást.