Előfizetés

Ankara: nem hatott a háborús retorika

Bár Recep Tayyip Erdogan elnök hétfőn este bejelentette, november 1-jén előrehozott választást rendeznek Törökországban, a Felmérések szerint valószínűsíthető, hogy nem változnak jelentősen az erőviszonyok az ankarai parlamentben a június elején megrendezett voksoláshoz képest. A közvélemény-kutatások alapján ugyanis a kurdok pártja, a HDP körülbelül 14 százalékos eredményt érhet el, így még akár jobban is szerepelhet, mint a legutóbbi választáson. Ha a Selahattin Demirtas által fémjelzett politikai erő bekerül a törvényhozásba, akkor Erdogan pártja, az AKP, bár valamelyest növelte népszerűségét, ezúttal sem szerez abszolút többséget, s marad a belpolitikai bizonytalanság.

Erdogan alighanem arra számított, hogy a háborús retorika erősítésével, az Iszlám Állam (IS), de legfőképpen a Kurd Munkáspárt (PKK) elleni katonai akciókkal a közvélemény elfordul a HDP-től, s eközben az AKP népszerűsége megindul felfelé a lejtőn, méghozzá oly mértékben, hogy a párt akár kétharmados többségre is szert tehetne az új parlamentben. Ez pedig lehetővé tenné az Erdogan által annyira áhított alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné az elnöki köztársaság bevezetését.

Ez a háborús fellépés azonban kétélű fegyver. A török tőzsde értéke június óta 13 százalékkal esett, ami még nem tartalmazza a kínai tőzsdeválság hatásait. A török fizetőeszköz, a líra pedig újabb és újabb negatív rekordot dönt meg a dollárral szemben. A befektetők számára egyre kevésbé vonzó a török piac. A nem éppen kedvező kilátások ellenére a török kormány tagjai egyre inkább az országgal szembeni külföldi összeesküvést emlegetnek. Nihat Zeybekci gazdasági miniszter „manipulációnak” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint csökkenhet a török GDP.

Erdogan kedden nem éppen nagy meglepetésre Ahmet Davutoglut, az AKP elnökét nevezte ki ügyvezető miniszterelnöknek. A Hürriyet értesülései szerint a kormányfő felkér néhány ellenzéki politikust arra, legyen kormányának tagja, ám aligha jár sikerrel. Kemal Kilicdaroglu, a szociáldemokrata CHP elnöke azt közölte, nincs olyan becstelen ember pártjának frakciójában, aki képes lenne belépni a kormányba. A HDP ugyanakkor azt közölte, három politikusát jelölné az ügyvezető kormányba, valószínűtlen azonban, hogy Davutoglu számít rájuk, hiszen a kurd tömörülés volt az egyetlen török parlamenti párt, amellyel az AKP elnöke nem kezdett koalíciós tárgyalásokat a júniusi választást követően.

Kit érdekel a természet? - Megépül a római-parti mobilgát

Latyák Balázs
Publikálás dátuma
2015.08.26. 07:12
Szentendrén bevált a mobil árvízvédelmi fal (Képünkön az építkezés első fázisa) FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Megépülhet a Római-partra tervezett mobilgát, köszönhetően a múlthéten lezárt tervezői tendernek. Az elbírálás fő szempontjaként a beruházás árát határozták meg, az elbírálásnál a természetvédelem nem tartozik a szempontok közé. A mobil gát – Tarlós Istvánék becslése szerint – 5-8 milliárd forintba kerül.

Lezárták múlt héten a római-parti mobil gát tervezői tenderét, a tervezőirodáknak így egy hónap alatt kell ajánlatukat kidolgozni - számolt be a Népszabadság. Ez a sietség annak köszönhető, hogy a Fővárosi Közgyűlés az újratervezést már januárban elrendelte ugyan, a parlament viszont csak júniusban minősítette kiemelt beruházássá a Csillaghegyi-öböl árvízi védelmét. Ez azt jelenti: a beszerzésekre nem vonatkoznak a hatályos építési szabályok, a rendezési tervek, a környezetvédelmi szempontok.

A terület rendezésére a főváros alkot majd külön rendeletet „Duna-parti építési szabályzat” néven. A mobil gát tervezésének így csupán egyetlen fő szempontja van, az ár. Az elbírálásnál ugyanis ez 55 százalékos súllyal esik latba, míg a szakmai koncepció 35 százalékot, a gyorsaság pedig 15 százalékot ér majd. A tenderben nem esik szó a környezet megóvásáról, így annak károsítási mértékét nem is lehet majd figyelembe venni döntéskor.

Béres András a Párbeszéd Magyarországért III. kerületi képviselője felhívta a figyelmet arra, a projekt számos hiányossággal küzd. Vagyis nem derül ki belőle, hogy a tervezett védműnek mi lesz a pontos nyomvonala, a beruházás mennyibe fog kerülni, és az is rejtély, hogy a gát megépítése után a Római-part hogyan fog kinézni.

A problémák már az alapok elhelyezésénél kezdődhetnek. A mobilgát egy betonalapon fog állni, amelynek megépítése már önmagában is számos káros hatást idéz elő - mondta lapunk megkeresésére Lányi András, az ELTE Társadalomtudományi karának humánökológia szakoktatója. Hozzátette, ennek oka, hogy a betonkeret olyan mértékű feltöltést igényel, amelytől a partszakasz természet közelisége pusztulhat el. A vízszint emelkedésével felborul az élővilág.

Hiába mindenféle aggodalom, a Tarlós István által vezetett Fővárosi Önkormányzat kijelentette: bár a mobilgát és a part jelenlegi funkcióinak szétválasztása a fák egy részének kivágásával (jelenleg 2090 áll a területen, ebből a korábbi tervek szerint 405-öt vágnának ki) és a meder szükség szerinti feltöltésével jár, a fák visszapótlásával igyekeznek helyreállítani a jelenlegi állapotot.

Más véleményt fogalmaz meg Kéméndi Zsolt tájrendező- és kertépítő mérnök. Szerinte – ahogyan hivatalos oldalán olvasható - az utóbbi évtizedekben kialakult fövenyes partszakasz kísérő növényzetével és galériaerdőivel teljes egészében eltűnik. Az újonnan kialakítandó töltés - funkciójából adódóan - vizet át nem eresztő anyagból készül, a gátépítéssel járó feltöltés pedig teljesen megváltoztatja majd a part arculatát. Fákat nem lehet majd ültetni sem a töltésre annak anyagának védelme érdekében, sem a gát házak felőli oldalára a szervizút, valamint a védőtávolságok miatt .

A mobilgát építésének költsége Tarlós Istvánék becslése szerint a tervek elkészítésére 250 millió forintra, a 3-3,5 kilométeres védmű pedig 5-8 milliárd forintra lesz szükség. Az ütemtervek szerint az építkezés jövőre kezdődhet, s másfél évig tarthat.

Rekordot döntött a kivándorlás

Publikálás dátuma
2015.08.26. 07:05
Illusztráció: Thinkstock
„Magyarország az uniós migrációs folyamatba intenzívebben csak 2010 után kapcsolódott be, de napjainkra már – Ciprussal, Spanyolországgal és Olaszországgal együtt – az alacsony, de dinamikusan növekvő migrációs ráta jellemezte tagországok csoportjába tartozik. A hazai szakértők az országot 1990 után elhagyó, külföldön élő és dolgozó magyarok számát 350 ezer körülire becsülték 2013-ban” – áll a KSH friss, 2014-ről szóló munkaerő-piaci elemzésében.

Egyetértett a KSH adataival Sik Endre is, aki az ATV-ben elmondta: minden hatodik magyar ember tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét, ezen belül a többség munkavállalásban gondolkodik. A Tárki vezető kutatója szerint a migráció tervezése egy teljesen természetes dolog, része az emberek mindennapjainak.

Nem volt ez mindig így: a kilencvenes évek elején a magyar migrációs potenciál jóval alacsonyabb volt, mint a többi kelet-európai országban – írja a 444.hu. Magyarországon 1993-ban csak a lakosság 2,7 százalékkal vállalt volna külföldi állást, kivándorolni pedig csak 1,4 százalék szeretett volna. Ez a régióban is nagyon alacsony arány csak a kétezres évek elején ugrott meg. Valószínűleg ekkorra nőtt fel az a generáció, amelyik már magabiztosabban beszélt idegen nyelveket és természetesebb volt neki, hogy nincs vasfüggöny. Másrészt ekkorra a külföldre költözéssel járó adminisztráció is egyszerűbbé vált és az interneten már a rokonokkal sem volt olyan drága tartani a kapcsolatot.

A folyamat 2012-ben érte el a csúcsot, amikor már a lakosság 19 százalékánál volt opció, hogy egy másik országban próbáljon boldogulni. Ehhez nagyban hozzájárulhatott a hazai belpolitikai légkör, valamint az is, hogy Németország és Ausztria 2011 közepén megnyitotta a munkaerőpiacát, így valóban volt is hova menni. Ez meglátszik a célországokon is: a legnépszerűbb Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. A migrációs potenciál mára visszarendeződött a 2010-es szintre, viszont ezen belül 2015 áprilisában soha nem látott rekordot döntött a kivándorolni akarók aránya (10 százalék), ők nem csak a jobban fizető munkát keresik, hanem tartósan le is telepednének.

Sik azt is elmondta, hogy a kivándorlás és a bevándorlás két külön dolog, teljesen független egymástól. A vezető kutató szerint a természetes fogyás az elsődleges probléma, nem a kivándorlás, de az tény, hogy a kivándorlás hozzátesz ehhez a negatív hatáshoz.

KSH: "a tipikus magyar migráns "
- középfokú végzettségű, jelentős arányban családos férfi, aki Németországban jellemzően ipari és építőipari munkát végez;
- Ausztriában szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban és a mezőgazdaságban dolgozik;
- a külföldön dolgozók leginkább az építőiparban (25,6 százalék), a feldolgozóiparban (22,8 százalék), illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban (20 százalék) helyezkedtek el.


Így áll a „Gyere haza fiatal”

A „Gyere haza fiatal” programban eddig 5,1 millió forint támogatást hagytak jóvá, amely a teljes 95 milliós keret alig 5,4 százaléka – derül ki Rákossy Balázs NGM államtitkár válaszából, amelyet Szél Bernadett LMP-s képviselő írásbeli kérdésére adott. A program teljes költségvetése 100 millió forint, amelynek 95 százalékát kell támogatásokra fordítani és 5 százaléka mehet el a működési költségekre. Ez utóbbira az 5 millióból 4,2-t már felhasználtak: 1,4 millió ment személyi jellegű kifizetésekre, 2,8 pedig dologi kiadásokra. Sőt, ez az összeg még magasabb is lehet, ugyanis vannak olyan tételek (telefon és postaköltség), amelyeket nem a program terhére számolnak el. A százmillió forint, amit a Gyere haza fiatal programra szánnak egyszerűen röhejes, hiszen ennek majd négyszeresét költötték az idegenellenes, uszító plakátokra és a tízszeresét a nemzeti konzultációra - nyilatkozta korábban lapunknak Bárány Balázs, az MSZP országos elnökségének tagja. Az Origo nemrég arról írt, hogy eddig 11 külföldre vándorolt fiatal tudott Magyarországon elhelyezkedni, 170 fő állása pedig még függőben van.