Előfizetés

Barbárok

Lehet beszélni háborúról, lehet beszélni békéről. Lehet mindenről beszélni. De azt, ami a minap éjjel történt Ungváron semmiféle épeszű ember megérteni és elfogadni nem tudja. Az ünnep előtt a városunkban összetörték Petőfi Sándor szobrát! Ez már nem az első eset. Valakinek nagyon nem tetszik, hogy az ukrán-magyar kapcsolatok kitűnően fejlődnek, és Magyarország nagyon sokat segít Kárpát-aljának ezekben a nehéz időkben. A megyében nálunk nem háború dúl, hanem bandaháború, ezt mutatják a júliusi munkácsi események. Most meg letörték a szoborról a kard nagyobbik részét. Ugyan ez a barbarizmus már megtörtént 2011-ben, de akkor az ungvári vezetők szavukat adták, hogy ilyesmi nem ismétlődhet meg, felszereltek videokamerákat. Rendőrségi kamerák ide, szép szavak oda, a rongálókat ez nem rettenti vissza. A belügyi szerveknek azonnal kellene intézkedniük.

Tánc

Csak egy tánc volt. Legalábbis azon a felvételen, amely a Várkert Bazárban készült a Leslie Mandoki által szervezett koncerten. Nagyon emberi a pillanat, ahogy a miniszterelnök és neje tánclépéseket tesz, miközben a színpadon Charlie azt énekli, hogy Jég dupla whiskyvel. Finoman, disztingváltan mozognak, nem úgy, mint egy korábbi miniszterelnök egy másik felvételen, amelyen ugyancsak táncol, széles mozdulatokkal, Hugh Grantet utánozva. Meg is kapta érte a magáét, az ilyen nem lehet az ország első embere. Orbán Viktor ebben is más.

Példát lehet venni róla, így mulat egy igazi (kedves) vezető, aki a kormányzásban is bemutatja, amit a koncerten, tánc közben. Határozott, céltudatos, tartja ritmust és főképpen a lépést saját magával. Nem néz oldalra, csak előre, átadja magát annak az örömnek, amelyet ezúttal éppen egy kedvenc szám jelent, máskülönben pedig az, hogy hozzá igazodik mindenki. Lesik minden mozdulatát, így készült az állítólagos kalózfelvétel is a koncerten, máskor meg a hivatalos képek a hivatalos eseményekről.

Bizonyára előkerülnek ilyenek a tegnapi konferenciáról is, ahol a kormánytagok munkáját értékelték, természetesen a kedves vezető irányításával. Napközben sokat nem lehetett róla megtudni, hiszen a parlamenti üléstermet szinte hermetikusan lezárták. Nehogy már a nép elé kerüljön valami azokról az emberekről, akik az ő megbízásából és - állítólag - az ő érdekében tevékenykednek a nap 24 órájában. Bennfentesek annyit jelentettek, hogy a részvevők a szünetben komoly arccal járkáltak, a miniszterelnök meg ingujjban volt, nyilván nekivetkőzött a nagy elemzésnek. Aminek a végén majd - államtitkári - fejek is hullhatnak, na persze csak jelképesen, mert a nemzeti együttműködés rendszerének hű kiszolgálói számára mindig vannak menekülőutak. A miniszterek is kaptak bírálatot, de őket akkor sem cserélik le, ha hibáznak, vagy nem csinálnak semmit, mert Orbán már régen megmondta, hogy ilyesmivel úgysem jutnak előrébb.

Az egész tanácskozásnak az az értelme, hogy előkészítsék a 2018-as választási győzelmüket. Lázár János főminiszter meg is mondta, egy évük van a konkrét munkára - ő reformoknak nevezte ezt -, mert utána már bele kell állni a kampányba. Ha ezt lefordítjuk, azt jelenti, addig van idejük, hogy szórakozzanak velünk, aztán pedig ismét a szebbik arcukat kell mutatniuk, hogy azok is rájuk szavazzanak, akik most esetleg elpártolnának tőlük.

És akkor majd mindenki emlékezzen, milyen kellemesen és szépen táncolt Orbán Viktor, mennyire emberi megnyilvánulása volt ez is neki. S ne arra tessék gondolni, hogy ez a kormányzás is egy nagy tánc, sok hibás lépéssel.

Éltető a remény, hogy nem csak egy tánc volt.

Tánc

Csak egy tánc volt. Legalábbis azon a felvételen, amely a Várkert Bazárban készült a Leslie Mandoki által szervezett koncerten. Nagyon emberi a pillanat, ahogy a miniszterelnök és neje tánclépéseket tesz, miközben a színpadon Charlie azt énekli, hogy Jég dupla whiskyvel. Finoman, disztingváltan mozognak, nem úgy, mint egy korábbi miniszterelnök egy másik felvételen, amelyen ugyancsak táncol, széles mozdulatokkal, Hugh Grantet utánozva. Meg is kapta érte a magáét, az ilyen nem lehet az ország első embere. Orbán Viktor ebben is más.

Példát lehet venni róla, így mulat egy igazi (kedves) vezető, aki a kormányzásban is bemutatja, amit a koncerten, tánc közben. Határozott, céltudatos, tartja ritmust és főképpen a lépést saját magával. Nem néz oldalra, csak előre, átadja magát annak az örömnek, amelyet ezúttal éppen egy kedvenc szám jelent, máskülönben pedig az, hogy hozzá igazodik mindenki. Lesik minden mozdulatát, így készült az állítólagos kalózfelvétel is a koncerten, máskor meg a hivatalos képek a hivatalos eseményekről.

Bizonyára előkerülnek ilyenek a tegnapi konferenciáról is, ahol a kormánytagok munkáját értékelték, természetesen a kedves vezető irányításával. Napközben sokat nem lehetett róla megtudni, hiszen a parlamenti üléstermet szinte hermetikusan lezárták. Nehogy már a nép elé kerüljön valami azokról az emberekről, akik az ő megbízásából és - állítólag - az ő érdekében tevékenykednek a nap 24 órájában. Bennfentesek annyit jelentettek, hogy a részvevők a szünetben komoly arccal járkáltak, a miniszterelnök meg ingujjban volt, nyilván nekivetkőzött a nagy elemzésnek. Aminek a végén majd - államtitkári - fejek is hullhatnak, na persze csak jelképesen, mert a nemzeti együttműködés rendszerének hű kiszolgálói számára mindig vannak menekülőutak. A miniszterek is kaptak bírálatot, de őket akkor sem cserélik le, ha hibáznak, vagy nem csinálnak semmit, mert Orbán már régen megmondta, hogy ilyesmivel úgysem jutnak előrébb.

Az egész tanácskozásnak az az értelme, hogy előkészítsék a 2018-as választási győzelmüket. Lázár János főminiszter meg is mondta, egy évük van a konkrét munkára - ő reformoknak nevezte ezt -, mert utána már bele kell állni a kampányba. Ha ezt lefordítjuk, azt jelenti, addig van idejük, hogy szórakozzanak velünk, aztán pedig ismét a szebbik arcukat kell mutatniuk, hogy azok is rájuk szavazzanak, akik most esetleg elpártolnának tőlük.

És akkor majd mindenki emlékezzen, milyen kellemesen és szépen táncolt Orbán Viktor, mennyire emberi megnyilvánulása volt ez is neki. S ne arra tessék gondolni, hogy ez a kormányzás is egy nagy tánc, sok hibás lépéssel.

Éltető a remény, hogy nem csak egy tánc volt.