Előfizetés

Obama Joe Bident támogatja?

Egyre inkább úgy látszik, hogy Barack Obama alelnöke, Joe Biden beszáll az elnökválasztási harcba. Az alelnök szeptemberre rezidenciájára hívta a 2008-as és 2012-es Obama-Biden kampányok nagy támogatóit, s ez már meglehetősen biztos jel, hogy mégis rászánja magát az indulásra.

Biden az elmúlt hétvégét az eredeti tervek szerint Delaware-i otthonában töltötte volna, de ehelyett Washingtonba utazott, s mint kiderült, titkos találkozót tartott Elizabeth Warren massachusettsi szenátorral. Warren a Demokrata Párt balszárnyának népszerű alakja, s sokan buzdították, hogy álljon csatasorba a középutas, a washingtoni establishment jelöltjének tartott Hillary Clinton ellenében.

Biden és Warren találkozója máris elindította a spekulációkat, hogy az alelnök – nem utolsósorban Hillary Clinton e-mail botrányát látva – mégiscsak indul az elnökválasztáson, méghozzá Warrennel összefogva, tehát balról előznék a volt külügyminisztert. Biden a hírek szerint októberig hozza meg döntését.

Az amerikai elnök egyébként tegnap alelnökével ebédelt, ami voltaképp nem szokatlan esemény, de a mostani, kényes helyzetben a média messzemenő következtetéseket vont le belőle. Josh Earnest fehér házi szóvivő pedig nemcsak hogy hajlandó volt kérdésekre válaszolni Biden indulásával kapcsolatban, hanem azt mondta: „Barack Obama legjobb döntésének tartja, hogy Joe Bident kérte fel alelnökjelöltnek 2008-ban”. (Akkoriban sokan azt látták volna szívesen, ha Obama az előválasztási kampányban alulmaradt Hillary Clintont kéri fel az alelnökjelötségre, Obama azonban másképp döntött.)

A fehér házi szóvivő még azt is megjegyezte, hogy senkinek nincs annyi választási tapasztalata a demokrata táborban, mint Biden alelnöknek, aki két kampányt csinált végig Obama oldalán. A Fehér Ház ennyire bátorítóan még nem nyilatkozott az alelnök esetleges indulásáról, s mindez újabb nehézséget jelenthet az eddigi biztos esélyesnek kikiáltott Clinton számára. Elemzők úgy vélik, Biden beszállásával legalább lesz tétje a demokrata előválasztásnak, s a veterán politikus, aki novemberben betölti 73. életévét, „megérdemel még egy esélyt”. Mások viszont attól tartanak, hogy egy elmérgesedő demokrata kampány tálcán kínálja majd a republikánusoknak a Fehér Házat jövő novemberben.

Tíz minisztériumot bezár a brazil elnök

Brazíliában nem csökken a politikai válság. Dilma Rousseff államfő, aki ellen már több nagy tüntetést tartottak, a tiltakozás lecsillapítására bejelentette, hogy jelentősen karcsúsítja kabinetjét, tízzel csökkenti a tárcák számát. Igaz, ez csupán azt jelenti, hogy a jelenlegi 39 helyett „csak” 29 minisztérium működik majd a hatalmas dél-amerikai országban. 

Bejelentette azt is, hogy országszerte takarékossági intézkedéseket vezetnek be, az államigazgatásban 22 ezer posztot megszüntetnek, mindettől jelentős kiadáscsökkentést remélve. A jobboldali szociáldemokrata Fernand Henrique Cardoso hivatali idejében mellesleg 24 minisztériuma volt a brazil kormánynak, az őt követő elnök, Rousseff elődje és mentora, Luíz Inácio Lula da Silva duzzasztotta fel a kabinetet, 15 új minisztériumot állított fel. Rousseff eddig azt hangoztatta, hogy valamennyi tárcára szükség van.

A jövőben valószínűleg nem lesz külön minisztérium a kikötők és repülőterek menedzselésére, s a halászati minisztériumot is megszüntethetik.

Minszknek nincs alternatívája

Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök tegnap este Berlinben tanácskozott Petro Porosenko ukrán elnökkel. „Meghallgattuk az ukránok verzióját a helyzet értékeléséről, számos kérdést áttekintettünk” – mondta a tanácskozás után Angela Merkel. A német kancellár nem zárta ki, hogy négyes találkozóra is sor kerül, a már ismert „normandiai formátumban”. Ezzel azt jelezte, hogy fel fogják venni a kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

Merkel továbbra is a februárban megkötött minszki megállapodást tekinti az ukrán rendezés alapjának. A kancellár asszony külön hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja az EBESZ megfigyelőinek munkáját a kelet-ukrajnai tűzszünet ellenőrzésében. Francia kollégája, Francois Hollande szintén kilátásba helyezte, hogy további tárgyalásokra kerül sor, s hogy a „normandiai formátumban” is találkoznak majd.

„Itt és most megerősítjük, hogy nincs alternatívája a minszki folyamatnak’ – mondta a közös sajtóértekezleten az ukrán elnök. Porosenko úgy nyilatkozott, hogy ukrán részről továbbra is tartják magukat a belorusz fővárosban kötött megállapodáshoz. Korábban viszont, még Kijevben, az ukrán függetlenség alkalmából mondott beszédében azzal vádolta Oroszországot, hogy továbbra is 50 ezer katonát tart a határtérségben. Az invázió veszélye valóságos – mondta Porosenko –, Ukrajna azonban meg tudja védeni magát – tette hozzá. Porosenko Berlinben is leszögezte: elengedhetetlen a minszki feltételek teljesítése, vagyis az azonnali tűzszünet, a nehézfegyverek és a tüzérség visszavonása, a foglyok szabadon engedése, az EBESZ-megfigyelők munkájának lehetővé tétele.

Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint Porosenko reményét fejezte ki, hogy a találkozó nyomán el lehet kerülni a helyzet további romlását, s véget vetnek a vérontásnak. Az ukrán elnök szerint az október-novemberre tervezett választások a jelentős orosz kisebbségű Donbászban „rendkívüli veszélyt” jelentenek. Porosenko Berlinben Joachim Gauck német államfővel is tárgyalt.