Előfizetés

Érik a török káosz

G.M.
Publikálás dátuma
2015.08.25. 07:38
Ellenfelei szerint Erdogan felfüggesztette a demokráciát és az alkotmányt Törökországban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GOKHAN TAN
Kurd többségű törökországi városok vezetőit börtönözték be vasárnap, egyértelművé téve, hogy Recep Tayyip Erdogan célpontja nem csak terrorszervezetnek minősített Kurd Munkáspárt, hanem a mérsékelt kurd ellenzék is. Az elnök egyetlen potenciális koalíciós partnere már „civil államcsínyről” beszél.

Törökország és az Egyesült Államok átfogó légi hadműveletet indít az iszlám Állam (IS) ellen, jelentette be tegnap Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, vasárnap befejeződött a részletek egyeztetése Ankara és Washington között a tervezett biztonsági zóna létrehozása kapcsán, a regionális partnerek, mint Szaúd-Arábia, Katar vagy Jordánia, de akár az IS elleni nemzetközi hadműveletben részt vevő más nyugati országok, mint nagy-Britannia vagy Franciaország is csatlakozhatnak a közeljövőben induló átfogó hadművelethez.

Törökország és az Egyesült Államok július vége óta egyeztetett az úgynevezett Iszlám Állam-mentes 80-100 km-es biztonsági zóna létrehozásáról a török-szír határ mellett, amelyet amerikai elképzelések szerint az általuk kiképzett szíriai mérsékelt lázadók ellenőriznének. Törökország július végén kapcsolódott be az IS elleni harcokba, s bár mindeddig inkább a Kurd Munkáspárt (PKK) és a szíriai testvérpártjuk, az IS ellen harcoló YPG állásait vette célkeresztbe. Ha a most megszületett amerikai-török megállapodás nyomán Ankara valóban megteszi a szükséges lépéseket, szigorúan lezárja határát az IS dzsihádistái illetve a szervezethez csatlakozni kívánó külföldiek előtt, az komoly csapás lesz a terrorszervezetre, amely elveszíti így legfőbb utánpótlási útvonalát.

A török-kurd békét azonban ez sem hozza el, Cavusoglu egyértelműen jelezte, hogy a PKK elleni harc tovább folytatódik, mindaddig míg a kurd radikálisok le nem teszik a fegyvert. Ez azonban nem valószínű, ugyanis a korábban a szíriai és iraki pesmergák oldalán harcoló PKK nap, mint nap újabb támadásokat intéz a török hadsereg és a biztonsági erők ellen, állítván, hogy válaszként teszi Ankara kurd ellenes lépéseire. Tegnap délelőtt például egy török katonai konvojt robbantottak, hajnalban a szíriai határnál egy rendőrt lőttek le a "a PKK terroristái".

A merényletek néhány órával azt követően történtek, hogy vasárnap este kurd többségű városok autonómiát szorgalmazó öt vezetőjét börtönözték be a török hatóságok. Egyikük sem a PKK, hanem a júniusi parlamenti választások meglepetésének számító kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) tagjai. A HDP 13 százalékot elérve komoly parlamenti erővé vált, amely azonban zavarja Recep Tayyip Erdogan államfő számításait és gyengíti az abszolút többséget elveszítő pártjának, az AKP-nak a kormányalakítási esélyeit. A kurd városvezetőket azzal vádolják, hogy "megpróbálták lerombolni a nemzeti egységet és az ország integritását".

A kurd-török ellentét annyira elmérgesedett, hogy Selahattin Demirtas, a HDP elnöke is feltételek nélküli fegyverletételre szólította fel a PKK-t szombaton, mert mint fogalmazott, nincs más lehetséges megoldás, az erőszak fellángolása a polgárháború kitörésének valós kockázatát hordozza magában Törökországban.

A belpolitikai instabilitás a polgárháborúnál is konkrétabb veszély, amit a november 1-re kitűzött előrehozott választás súlyosbít. A voksolást azért kell megismételni, mert az AKP és egyetlen potenciális koalíciós partnere, a szociál-demokrata CHP között tárgyalások kudarcba fulladtak. Kemal Kilicdaroglu CHP elnök vasárnap este egyenesen „civil államcsínnyel” vádolta meg Erdogant. (Törökországban eddig háromszor, 1960, 1971 illetve 1980-ban a hadsereg szerezte meg puccsal a hatalmat.) Az ellenzéki vezető szerint ugyanez történik most „civilben”. „Egyetlen törvényt sem tartanak már tiszteletben Törökországban. A demokráciát és az alkotmányt gyakorlatilag felfüggesztette a hatalom”, jelentette be az állami televízió által élőben sugárzott sajtótájékoztatóján az ellenzéki vezető.

Becsületrend a megmentőknek

Az egyik legmagasabb állami kitüntetést, a Francia Köztársaság Becsületrendjét kapta az a négy férfi, akik ártalmatlanná tették a francia szuperexpresszen lövöldöző és három embert megsebesítő támadót. A 26 éves marokkói elkövető minden vádat tagad, s azt állítja, csupán rablótámadásra készült. Egy szemtanú elmondása szerint a vonat személyzete közül senki nem segített az utasoknak.

Az egyik legmagasabb francia állami kitüntetést, a becsületrendet kapta az a négy férfi, köztük két amerikai katona, akik az elmúlt pénteken megakadályozták az Amszterdamból Párizsba tartó szuperexpresszen egy terrortámadást. Az amerikai és brit állampolgároknak Francois Hollande adta át az elismeréseket a francia elnöki palotában. A francia államfő szerint az utasok egy mészárlást akadályoztak meg életük kockáztatásával.

A francia rendőrség harmadik napja folytatja Párizsban a gyanúsított kihallgatását, aki továbbra is tagadja, hogy terrorcselekményt akart végrehajtani. A 26 éves marokkói Ajjúb al-Kazzáni azt állítja, ki akarta rabolni az utasokat. Ezt a feltételezést a francia és az amerikai hatóságok képtelenségnek tartják, szerintük a férfi egyértelműen terrortámadásra készült. A nyomozók két mobiltelefont találtak nála, ezek vizsgálata folyamatban van. A gyanúsított őrizetbe vétele keddig tarthat, a hatóságok ezt követően döntenek a vádemelésről.

A hatóságok szerint a férfi kapcsolatban állt a radikális iszlám mozgalommal. A spanyol titkosszolgálat egyik név nélkül nyilatkozó munkatársa ugyanakkor azt közölte, hogy Ajjúb al-Kazzáni tavaly májusban Törökországon keresztül Szíriába utazott, ahol sajtóhírek szerint az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet egyik táborában kiképzést kaphatott.

Sophie David, a férfi hivatalból kirendelt ügyvédje a BFM francia tévécsatornának elmondta: védence megdöbbent, amikor megtudta, hogy az eset során többen is megsebesültek. Szerinte ugyanis nem történt agresszív cselekmény, így nem is lőtt a vonaton. Ennek oka pedig, hogy a Kalasnyikov gépkarabélya nem működött, valamint hogy a két katona, valamint azok segítője azonnal a földre teperte őt. A támadónál mégis több harci eszközt is találtak - gépkarabélyt, automata pisztolyt, kést és lőszereket - amiről az elkövető állítja: azokat egy bőröndben találta egy brüsszeli parkban. Az ügyvéd elmondta, a férfi nem akart senki megölni, csupán ismerőseitől azt hallotta, a járat tele lesz gazdag emberrel, ezért úgy határozott, hogy a talált fegyverekkel kirabolja őket, mert sürgősen pénzre volt szüksége.

Az ügyben megszólalt Jean-Hugues Anglade francia színész, aki jelen volt a gépen. A vészjelző üvegét puszta kézzel betörő, ezáltal könnyebb sérüléseket szenvedő férfi az eseményre egészen máshogy emlékszik. "Éppen a családommal utaztunk a vonaton, amikor hirtelen sikoltozásra lettünk figyelmesek. Többen azt kiabálták, hogy "Lőnek! Lőnek egy Kalasnyikovval!" - számolt be a színész, aki a Paris Match francia magazinnak adott interjújában arról is beszámolt, hogy a vonat személyzete közül senki sem segített az utasokon.

"A lövöldözés ideje alatt a sápadt arcú személyzet tagjai megjelentek, végigfutottak a vagonon majd egy speciális kulccsal kinyitották az egyik kocsit. Belülről bezárták az ajtót, az utasok kiabálásaira pedig egyáltalán nem reagáltak" - nyilatkozta Anglade. Az, hogy nem következett be tragédia, csak az amerikai katonák jelenlétén múlt.

Lemaradásban a titkosszolgálatok?
- Európa titkosszolgálatai még ma is húsz évvel ezelőtti metódus szerint dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy amikor a szélsőséges csoportokkal komolyan foglalkozni kezdett a terrorelhárítás, az volt az elsődleges szempontjuk, hogy a csoportmozgásokat felderítsék. Vagyis ha egy ilyen szélsőséges gondolkodású ember Európában mozogni kezdett, akkor csak megfigyelték, és a hátterét próbálták részletesen feltárni. A mai világban viszont ez már nem elegendő - nyilatkozta a Klubrádiónak Tarjányi Péter rendőrségi szakértő.
Így fordulhatott elő, hogy az európai terrorelhárítás az elmúlt években több támadásról is lemaradt, miközben háttér információkkal rendelkeztek az elkövetői körrel kapcsolatban. Csak éppen abban a pillanatban, amikor a konkrét támadás történt, nem avatkoztak közbe.Ugyanakkor a terrorcselekményekkel kapcsolatban a jogszabályi háttér is lemaradt, habár a terrorelhárítók már húsz éve jelezték: a terrorcselekmények előkészületeinek is bűncselekménnyé kell válnia.
Ezt be is emelték Európa legtöbb országában a büntetendő kategóriák közé. Viszont a terror kiképzést, a toborzó tevékenység folytatását, fiatalok harci kiképzés környezetébe juttatását, vagy a kiképzés szervezését nem követte a jelenlegi terrorelhárítás és a hatályban lévő büntető törvénykönyvek sem, miközben a terrortámadások alapja pontosan ez - tette hozzá a szakértő.



Brit petíció Netanjahu letartóztatásáért

Publikálás dátuma
2015.08.25. 07:34
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Közel 80 ezer aláírás gyűlt össze a brit parlament hivatalos honlapján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatása támogatására. Netanjahu szeptemberben látogat Londonba, egy civil kezdeményezés pedig azt szeretné, hogy az izraeli kormányfőt háborús bűnösként tartóztassák le e vizit alatt.

A petíciót augusztus 7-én indította útjára Damian Moran manchesteri software-fejlesztő, aki a tavalyi gázai háborúban elesett 2000 palesztin civil haláláért az izraeli politikust tartja felelősnek. Ahhoz, hogy a brit törvényhozás nem kötelező jelleggel napirendre tűzze a petíció megtárgyalását, 100 ezer aláírásnak kell összegyűlnie.

A kormánynak viszont 10 ezer aláírás fölött kötelessége valamilyen választ adni a kezdeményezésre. A Downing Street közölte: a brit és nemzetközi törvények szerint minden hivatalos úton lévő külföldi állami vezető mentességet élvez, nem tartóztatható le, nem kezdeményezhető elleni jogi eljárás, London pedig elismeri Izrael jogát az önvédelemre.