Ritka bravúr a magyar kajakosoktól - Fotó

Publikálás dátuma
2015.08.22. 15:32

Tótka Sándor és Molnár Péter ritkán látható bravúrt hajtott végre a milánói, olimpiai kvalifikációs kajak-kenu világbajnokság szombati versenynapján, ugyanis gyakorlatilag kétszer is megnyerte a férfi kajakkettesek 200 méteres döntőjét.

Az első rajt rossz volt, két egység is beragadt, de a többiek nem hallották, hogy visszalőtték volna őket, így teljes erőbedobással végig küzdötték a távot. Az első, "rossz" versenyt megnyerték a magyarok, de nem örülhettek, majd a versenybíróság úgy döntött, hogy újra lebonyolítják a döntőt. Hiába óvtak a magyarok, szűk egy óra múlva ismét ott sorakoztak a rajtvonalnál a résztvevők, s újra elrajtolt a mezőny. A megismételt futamban aztán a magyar duó talán még jobban is lapátolt, mint korábban, és ismét elsőként haladt át a célvonalon - így egy órán belül kétszer is megnyerve a versenyt aranyérmes lett.

Magyarország a kilencvenes évek vége óta nem nyert vb-t ebben a számban, amely már olimpiai szám is, így a magyar szövetség vezetői, az edzők és a két érintett versenyző a diadalt követően boldogan ölelgették egymást a parton.

"Nem hallottuk, hogy visszalőtték volna a versenyt, csak a beérkezés után tudtuk meg, hogy ismétlés lesz - mondta Molnár Péter. - Természetesen nem örültünk, de a köztes időben sikerült regenerálódnunk, s végül még nagyobb különbséggel is nyertünk, mint az első versenyben. Mentálisan dőlt el minden, apró, pici dolgok döntöttek."

"Edzésen is gyakoroltunk ilyen szituációt, hogy mentünk egy maximális pályát, majd utána nem sokkal még egyet. Így nem ijedtünk meg a kialakult helyzettől" - árulta el Tótka Sándor. Az ifjúsági olimpiai bajnok Tótka és Molnár tavaly ősszel ült össze először, azaz az idei az első idényük együtt. Hűvös Viktor irányításával készülnek, s a mostani siker előtt júniusban már a bakui Európa Játékokon is dobogóra állhattak, ott bronzérmesek lettek.

Szerző

Kamatdöntő ülést tart az MNB

Publikálás dátuma
2015.08.22. 10:51
FOTÓ: Népszava
Várhatóan nem változtat az alapkamaton jövő keddi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa.

A jegybanki alapkamat jelenleg történelmi mélyponton, 1,35 százalékon áll. Az előző, július 21-i kamatdöntő ülés után Matolcsy György jegybankelnök azt mondta, befejeződött az alapkamat-csökkentési ciklus, és az MNB a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be. 

A monetáris tanács akkori közleménye szerint az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú teljesítését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A tanács úgy vélte, a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat.

A júliusi kamatdöntés után nyilatkozó banki elemzők is úgy vélték, tartósan alacsony maradhat az alapkamat, bár vannak nemzetközi kockázatok. Londoni pénzügyi elemzők szerint legalább a jövő év végéig változatlan marad a magyar alapkamat.

Az előző havi kamatdöntő ülés jegyzőkönyvéből kiderült, hogy a monetáris tanács tagjai egy, a tartásra vonatkozó szavazat kivételével egyetértettek az alapkamat 15 bázispontos csökkentésével. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a kamatcsökkentési ciklus lezárása időszerű lett a hazai inflációs alapfolyamatok és a másodkörös hatások kockázatainak csökkenése következtében. A monetáris tanács szerint a tartósan laza monetáris kondíciók összhangban vannak az inflációs cél középtávú elérésével.

Szerző

Ez a sarc lesz a végső?

Publikálás dátuma
2015.08.22. 07:21
Az autóhiteleseknek már csak távoli emlék a kedvezőnek vélt szerződés megkötése FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Hosszú vajúdás után végre megállapodást kötött a kormány és a Magyar Bankszövetség. Az egyezmény értelmében a kabinet javasolni fogja az Országgyűlésnek, hogy még ebben az évben forintosítsák a jelenleg is élő deviza alapú nem-jelzálog fogyasztói hiteleket, vagyis az autó- és a fogyasztási kölcsönöket.

Számítások szerint mintegy 31 milliárd forintba kerül a deviza alapú gépjármű, valamint a fogyasztási hitelek forintosítása, ha az ősszel kezdődő ülésszakon az erről szóló törvényjavaslatot elfogadja az Országgyűlés. Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően, most a kormány valóban egyeztetett a pénzintézetekkel, és meglepő módon, nem kizárólag a bankokra, illetve a lízingcégekre terhelte rá a forintosítás terheit, ahogyan eddig tette. Vélhetően ebben szerepet játszott a kormánynak az EBRD-vel idén tavasszal aláírt nyilatkozata, amely azt tartalmazza, hogy a kabinet nem rak újabb extra terheket a hazai pénzpiac szereplőire.

Mindezeket figyelembe véve a kormány ezen a héten megállapodott a Magyar Bankszövetséggel a deviza alapú autó- és fogyasztási hitelek forintosításáról, és döntés született arról, hogy az erről szóló törvényjavaslatot várhatóan az őszi ülésszak kezdetekor nyújtja be be a kormány az Országgyűlésnek. Ebben az szerepel majd, hogy a forintosításra az augusztust 19-én érvényes piaci árfolyamon kerül sor. A megállapodásban rögzítették azt is, hogy a jelzáloghiteleknél tavaly novemberben alkalmazott árfolyam és a mostani kurzus közötti különbséget fele-fele arányban a bankok és az állam átvállalja az ügyfelektől. Svájci frank alapú hitelek esetén, így közel 31 forinttal csökkennek majd a hiteladósok terhei.

A megállapodás kiterjed a fogyasztási deviza, illetve deviza alapú nem-jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelekre, ideértve a lízinget is. Nem forintosítják viszont a deviza értékpapír-fedezetű hiteleket, a deviza hitelkártyákra felvett, és a deviza folyószámlahiteleket.

Decembertől a pénzintézetek kipostázzák minden ügyfelüknek a forintosításról szóló ajánlatukat. Amennyiben 30 napon belül az ügyfél nem jelzi a hitelnyújtónak, hogy nem kíván élni a forintosítással, akkor életbe lép a szerződésmódosítás. A pénzintézetek azonban nem utasíthatják el az ügyfél forintosítási kérelmét.

Az Orbán-kormány 2010-től több alkalommal is azt kommunikálta, hogy segít a bajba került devizahiteleseknek. Ez azonban az ígért határidőkhöz képest késve történt meg, és eddig kizárólag a deviza alapú jelzálog hitelekre volt érvényes, az autó lízing, illetve a szabad felhasználású hitelekre nem.

A december elsejével hatályos forintosítás összesen 229 ezer élő szerződést érint mintegy 305 milliárd forint értékben, ugyanakkor kiterjed a lejárt kölcsönökre is. A személyi hitelek esetén ez 260 milliárd forintnyi, míg az autóhiteleknél 255 milliárd forintnyi hitelt jelent. A mostani intézkedéssel a lakossági devizaalapú hitelek aránya a forintosításokat megelőző időszaki 54 százalékról 3 százalék alá csökken Magyarországon.

Az átváltáshoz szükséges devizát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítja. A jegybank szakértői szerint a program nem jelent veszélyt jegybanki tartalékmegfelelésre, a szóban forgó devizahitel-állomány összege ugyanis jócskán elmarad a jelzáloghitelek adósságállományától.

Lefaragnak az árfolyamból

Az átváltási árfolyam az euróhitelek esetében 309,20 forintos, a svájci frank esetében pedig 287,20 forintos árfolyamon történik majd, de a jelzáloghiteleknél korábban megállapított kedvezményes árfolyam - 308,97 forint/euró, és 256,47 forint/frank - alapján jóváírást kapnak az ügyfelek – tudtuk meg a Magyar Lízingszövetségtől. Ugyanakkor az átváltás után a kamatokat a bankok nem emelhetik. A szövetség szerint a megállapodásnak köszönhetően rendeződik a devizaalapú autóhitelesek ügye. „Az autóhitelek forintosításához meghatározott árfolyam elfogadható a lízingcégek számára. A Magyar Lízingszövetség korábban is azt hangsúlyozta, hogy olyan megállapodásra van szükség, amely közös teherviselésen alapul, és nem ró feleslegesen nagy terhet a finanszírozó vállalatokra” – kommentálta az autóhitelesek forintosításáról szóló megállapodást Lévai Gábor, a szövetség főtitkára. Hozzátette: a forintosítás összesen 180-200 ezer élő szerződést érinthet. Arról, Lévai Gábor szerint, korai becslést mondani, hogy pontosan mekkora állományt és hány szerződést forintosítanak a következő időszakban a lízingcégek, mivel a forintosítás önkéntes alapú.

Újabb mentőcsomag is szükséges lehet

Szakértők szerint bár kétségtelenül előrelépést jelent a deviza alapú nem-jelzáloghitelesek számára a tervezett forintosítás, azonban jelentős segítséget aligha nyújt, hiszen a 10 százalékos tehercsökkenés aligha segít azokon, akiknek az árfolyam-emelkedés miatt fizetési nehézségei vannak. A forintgyengülés következtében harmadával, felével, esetenként még többel emelkedtek a törlesztőrészletek. Noha a kormány azt kommunikálja, hogy ezzel úgymond az adósmentés véget ért, feltehetően még egy mentőcsomagra szükség lesz. Az egy szerencsés véletlen, hogy a jelzálog-hiteleseknél alkalmazott 2014. november 7.-i és a mostani, 2015. augusztusi 19.-i devizaárfolyamok rendkívül közel állnak egymáshoz, augusztus 20-án és 21-én alaposan, összességében 5 forintot gyengült a forint az euróhoz képest.

Az autóhitelek egyik sajátossága, hogy fix törlesztőrészlet fizetésében is meg lehetett egyezni. Ennek azonban megjön a böjtje! Ugyanis az utolsó részlet befizetésénél egyszerre kell az elmaradt árfolyamkülönbségeket megfizetni, amely több százezer, de esetenként az egymillió forintot is elérheti. Ezen a forintosítás aligha segít.

Emlékeztetőül a jegybank adatai szerint mintegy 182 ezren nem tudják fizetni a jelzáloghitelüket, és feltehetően ez a helyzet aligha javul majd a jövőben.

Problémák lehetnek a devizaalapú személyi és autóhitelek forintra váltásával - mondták a témában jártas ügyvédek a Magyar Nemzetnek. A kölcsönszerződések jelentős része ugyanis alaki és tartalmi hibás, ezért érvénytelen, így azokat forintosítani sem lehet. A legtöbből hiányzik a kockázatfeltáró nyilatkozat, amely szerint az adós fizeti az árfolyam-különbözetet a futamidő során, de sokban a kamat, a költség és a díj százalékos arányban való meghatározása sincs feltüntetve. A szakértők azt sem tartják igazságosnak, hogy az autóhiteleseknek kedvezményt adnának a piaci árfolyamhoz képest, miközben az ingatlanalapú hitelesek ilyesmiben nem részesülhettek.

Szerző