Előfizetés

Egy megdöbbentő, és méltatlan meghívás

Nemsokára kezdődik a Zsidó Kulturális Fesztivál, fantasztikus előadókkal, együttesekkel. Én is beírtam a naptáramba pár időpontot. Szeptember 1-jén ad koncertet a zseniális Muzsikás együttes a Dohány utcai Zsinagógában. Ennek a koncertnek szerintem (és sokak szerint) van egy kis szépséghibája. Fellép Petrás Mária népdalénekesnő is. Nekem nem az ő művészetével van bajom. Egész mások a fenntartásaim. Petrás Mária az antiszemita Döbrentei Kornél felesége, aki többek között 2004-ben , a Tilos rádió előtti tüntetésen izraeli zászló égetéséhez asszisztált. Petrás Mária Wass Albert verseket szavalt a Magyar Sziget nevű szélsőjobbos rendezvényen nemzeti rock együttesek (Romantikus erőszak, Egészséges fejbőr, stb), társaságában. Tudjuk, hogy Wass Albert saját bevallása szerint is gyűlölte a zsidókat. Petrás Mária egy videón az egyik előadásán egy jót buzizott. Ezek után felmerül bennem a kérdés: hogyan tudja Petrás Mária összeegyeztetni a Magyar Szigetet, és a Dohány utcai Zsinagógát? A másik, egyáltalán, miért kellett meghívni? Ez a Fesztivál szervezőinek a felelőssége, vagy felelőtlensége. A józan ész azt diktálná, hogy mondják vissza Petrás Mária fellépését. Én még reménykedem.

Tartósan alacsony infláció Európában

A tartósan alacsony olajárak és a korábbinál lassúbb kínai gazdasági növekedés miatt hiába várja az infláció erősödését az Európai Központi Bank (EKB) - jelentette ki Ewald Nowotny , az osztrák jegybank elnöke, az EKB Kormányzótanácsának a tagja egy bécsi konferencián.

Az EKB júniusi prognózisában erre az évre 0,3 százalékos, 2016-ra 1,5 százalékos, 2017-re pedig 1,8 százalékos inflációt jelzett előre. Az olajárak legutóbbi csökkenése, valamint a kínai gazdasági növekedési ütem lassulása azonban kétségessé tették a prognózis fenntarthatóságát. "Azt még korai lenne kijelenteni" - válaszolta Ewald Nowotny a prognózis csökkentésének szükségességére vonatkozó újságírói kérdésre, hozzátéve, hogy "arra viszont semmiképpen nem számíthatunk, hogy hamar sikerülne elérnünk a stabilitási (két százalék közeli inflációs) célunkat".

Az osztrák jegybank elnöke a konferencián folytatott panelmegbeszélésen cáfolta azt is, hogy devizaháború alakult volna ki a világ jegybankjai között annak érdekében, hogy árfolyam-leértékeléssel külkereskedelmi versenyelőnyhöz juttassák országaikat. "Nem látom hogy ilyesmi történne, sem Európában, sem máshol" - szögezte le. Hangsúlyozta: az EKB szilárdan kitart mennyiségi monetáris lazító programja mellett az euróövezeti gazdaság ösztönzése céljából. "Semmilyen arra utaló jelzést nem látok, hogy a programot a kitűzött céldátum előtt be kellene fejezni" - mondta.

Csalóka adókedvezmény

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.08.21. 07:22
A közmunkások bére némileg torzítja a statisztikát FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Ha valaki az első félévi, magyarországi reálkeresetek alakulására kíváncsi, az akár meg is nyugodhat, hiszen a KSH legfrissebb gyorstájékoztatója szerint a reálkeresetek az első félévben számottevően, 3,9 százalékkal növekedtek. Vagyis folytatódott az a trend, amely szerint két és fél éve folyamatosan emelkedtek a reálbérek Magyarországon. Ha a reáljövedelmek alakulásáról esik szó, akkor már korántsem ilyen rózsás a helyzet. Nem azért, mintha itt ne lett volna bővülés, hanem mert a számbavétel módja korántsem megnyugtató.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos bruttó kereset 243 200, a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 159 300 forint volt január-júniusban, ami - éves alapon - a változatlan adórendszer miatt egyaránt 3,5 százalékos emelkedést jelent. (A teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások havi bruttó átlagkeresete júliusban 79 925 forint volt, ez 2015 első félévében a második legalacsonyabb adat, de a közmunkások jelentős része csak ennek éppen a felét viheti haza, mert csak napi négy órában foglalkoztatják.) Azonban a 3,9 százalékos, reálkeresetekre utaló adattal már csínján kell bánni. Először is ez a mutató - amely figyelembe veszi az infláció alakulását is - csak 2015 első negyedévében érte el a 2008-as szintet, ami korántsem ad különösebb büszkeségre okot, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a régió többi országához képest jelentős lemaradásban vagyunk. Minden jövedelemstatisztikai adatközléskor a KSH kiszámolja a családi kedvezménynek jövedelmekre gyakorolt hatását. Katona Tamás egyetemi tanártól azonban megtudtuk, hogy ez módszertanilag téves, mert a családi adókedvezmény nem a keresetet, hanem a jövedelmet határozza meg. Az elmúlt év elejétől ugyanis úgy módosult a törvény, hogy a kedvezmény a személyi jövedelemadó mellett az egyéni járulékból is levonhatóvá vált; ennek ellenére a családok döntő többsége számára ez nem jelentett nagyobb jövedelemnövekedést - hívta fel a figyelmet a szakember.

A keresetek színvonalának az egykulcsos személyi jövedelemadó következtében nagyobb szerepe van, mint a gyermekkedvezménynek, azaz nem kompenzálja a magas keresetűek előnyét. Az a furcsa helyzet alakult ugyanis ki, hogy a gyermek nélküli munkavállalók reálkeresete és az egy-, illetve két gyermeket nevelő családoké gyakorlatilag ugyanannyival nőtt. A három- és többgyermekes családok reálkeresete ugyanakkor az átlagosnál kisebb mértékben emelkedett. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a családi adókedvezmény nem tölti be a kormány által elképzelt funkcióját. Láthatóan a keresetek színvonalának az egykulcsos személyi jövedelemadó következtében nagyobb szerepe van, mint a gyermekkedvezménynek, azaz nem kompenzálja a magas keresetűek előnyét. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a három- és többgyermekes családok nagy részének egyszerűen nincs annyi jövedelme, amelynek alapján a kedvezményt teljes egészében igénybe vehetné - összegezte Katona Tamás.

Ezt a tényt azonban elfedi a nemzetgazdasági tárca legfrissebb közleménye, amely jogosan említi ugyan meg, hogy az inflációs környezet idén kedvező, bár az árcsökkenés rövid ideig tartó trendje megtört, sőt az is megfelel a valóságnak, hogy évről évre folyamatosan emelkedik a minimálbér, azt azonban túlzásnak tartják a szakértők, hogy mindez - mint láttuk - "továbbra is nagymértékben javítja a magyar családok anyagi helyzetét." Aligha lehet véletlen Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselő mai sajtótájékoztatójának címe: "Bérharc nélkül fokozódik a dolgozói szegénység" lesz.

Az év második felében az első félévinél nagyobb mértékű béremelésekre számítanak az elemzők, viszont arra is felhívták a figyelmet, hogy az árak is el kezdenek felfelé kapaszkodni.