Még tovább drágul az albérlet az egyetemi városokban

Publikálás dátuma
2015.08.17. 13:44
Illusztráció/Thinkstock
Budapesten és több egyetemi városban - például Pécsen, Debrecenben, Szegeden - 4-33 százalékkal nőttek tavalyhoz képest a lakásbérleti díjak, Győrben viszont csökkent a kiadó lakások átlagos díja - derül ki az ingatlan.com július végén, augusztus elején készült felméréséből.

Az elemzés szerint a legtöbb egyetemi városban is nőttek az árak, és további drágulás várható. Idén Budapesten is "nagyon felkúsztak az árak", a 40-59 négyzetméteres kategóriában az átlagos havi bérleti díj 140 ezer forint, szemben a tavaly szeptemberi 126 ezer forinttal. A nagyobb, 60-79 négyzetméteres kategóriában 187 ezer forint a kínálati átlagár, ami 4 százalékos emelkedés tavalyhoz képest.

Az ingatlanpiaci portál összeállítása szerint Győrben a 40-59 négyzetméteres alapterületű lakásokat átlagosan 106 ezer forintért kínálják, a 60-79 négyzetmétereseket 130 ezer forintért. Ezek az árak elmaradnak a tavaly szeptemberi értékektől, akkor a kisebb lakásoknál az elkért bérleti díj 120, a nagyobbaknál 140 ezer forint volt. Debrecenben a kisebb lakások átlagos havi bérleti díja a tavalyi 82 ezer forintról 90 ezer forintra nőtt, a nagyobb lakásoknál nem volt változás, 110 ezer forinton maradt a kínálati ár.

Pécsett a kisebb - 40-59 négyzetméteres - lakások átlagos bérleti díja 80 ezer forintra nőtt a tavaly szeptemberi 60 ezer forintról, ami 33 százalékos emelkedés. A nagyobb lakások esetében 90 ezer forintra nőttek az átlagos bérleti díjak a tavaly szeptemberi 80 ezer forintról, 13 százalékos emelkedés volt.

Szegeden is nőttek az árak, a kisebb lakáskategóriában 17 százalékkal, 60 ezerről 70 ezer forintra, a nagyobb lakások esetekben pedig 13 százalékkal, 75 ezerről 85 ezer forintra nőtt az átlagos albérleti díj - olvasható a tájékoztatásban. Balogh László, az ingatlan.com szakértője a közleményben felhívta a figyelmet, hogy az említett árak átlagokat mutatnak egy-egy ingatlantípus esetében, de ezeken belül igen nagy a szórás.

Hozzátette, hogy az iskolakezdés előtt minden évben érzékelhető az albérletvadászat hatása, az idén 20 százalékkal emelkedett a kiadó lakások iráni kereslet. A szakember rámutatott arra is, hogy a fővárosban egyre többen adják ki pár napra a lakásukat külföldieknek turisztikai céllal, ami felfelé hajtja az árakat. Emellett a bérleti díjak emelkedését a hiányzó lakásépítések is fűtik.

A hivatalos adatok szerint tavaly országszerte 8,3 ezer lakás épült, szemben a válság előtti évi 35,5-43 ezerrel. Az ingatlan.com szakértője szerint a lakásépítések fellendülésével kiegyensúlyozottabbá válhat az ingatlanpiac a következő évtizedben, amelyen a piac ciklikussága miatt további drágulás várható.

Szerző

Ha nálad alszik a barátod, lecsaphat a NAV

Publikálás dátuma
2015.08.17. 12:37
Illusztráció/Thinkstock
Ha csak néhány vendégéjszakára adja bérbe ingatlanát a tulajdonos, abban az esetben is adózni kell - közölte a NAV. Kérdés persze, hogy mit jelent a néhány, illetve mi a helyzet akkor, ha - nem bérbe adva, hanem anyagi haszon nélkül - ismerősnek, barátnak segítünk megoldani néhány napra az esetleg felmerülő lakhatási gondjait, ám egy "figyelmes" szomszéd jelzi a hatóságnak, hogy vendég van a lakásunkban.  

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden esetre figyelmeztet, hogy  a bérbeadásból származó jövedelemnél negyedévenként adóelőleget kell fizetni, az adó mértéke 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig évi egymillió forint jövedelem felett 14 százalék.

A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás áfamentes, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, vagy legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét - áll a közleményben.

A bevételből két módon lehet számítani a jövedelmet. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolt költségek - közüzemi számlák, felújítási költségek - és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítják meg a jövedelmet.

A turisztikai jellegű bérbeadás az egyéb szálláshely-szolgáltatás kategóriába tartozik, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet, rendszerint nem huzamos jellegű, pihenésre szolgáló szálláshelyet és ezzel összefüggő szolgáltatásokat foglal magában. Az ingatlantulajdonosok ebben az esetben többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak, a legtöbben adószámos magánszemélyként adnak szállást a vendégeknek. A szálláshely-szolgáltatás az adott település jegyzőjének engedélyéhez kötött és csak adószámmal lehet végezni - közölte a NAV.

Szerző
Témák
NAV lakáskiadás

Elhunyt Paskai László bíboros

Életének 89. évében, hétfő reggel elhunyt Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek - tájékoztatta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye irodaigazgatója az MTI-t. A főpásztor temetése augusztus 22-én lesz az Esztergomi Főszékesegyházban. A szertartás szombat délelőtt 10 órakor veszi kezdetét - közölte Kovács Zoltán.  

Paskai László 1927. május 8-án született Szegeden. A szegedi piarista gimnáziumában érettségizett, teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte, a budapesti Hittudományi Akadémián fejezte be. 1945 augusztusában lépett be a ferences rendbe, 1951. március 3-án szentelték pappá. 1952-ben a Hittudományi Akadémián summa cum laude minősítéssel doktori fokozatot kapott.

1955-ig a Szeged-Csanádi egyházmegye püspöki hivatalában püspöki szertartóként teljesített szolgálatot, majd 1962-ig a szegedi Hittudományi Főiskolán tanított. 1965-től a budapesti Központi Papnevelő Intézet spirituálisa volt, és tanított a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1967-ben megbízást kapott a Hittudományi Akadémia I. számú bölcseleti tanszékének vezetésére, 1973-tól 1978-ig a budapesti Központi Szeminárium rektori teendőit is ellátta.1978-ban lett címzetes püspök és veszprémi apostoli kormányzó, a következő évben veszprémi megyéspüspök. 1982. április 5-én II. János Pál pápa a kalocsai érsek koadjutorává nevezte ki. 1986. július 8-án a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé választották, e tisztséget 1990. szeptember 17-ig töltötte be.

1987. március 6-án esztergomi érsek és Magyarország prímása lett, 1988. június 28-án bíborosi rangot kapott. Az 1993. május 30-án II. János Pál pápa által kiadott Hungarorum Gens pápai rendelkezés az egyházmegyét Esztergom-Budapesti Főegyházmegyévé változtatta, így a címe esztergom-budapesti érsekre módosult. Ezt a tisztséget 2002. december 7-ig töltötte be, amikor II. János Pál pápa a 75. évet betöltött főpásztor lemondását elfogadva nyugállományba helyezte. Paskai László egyházfősége idején zajlott le a politikai rendszerváltozás, az egyház felszabadulása Magyarországon, valamint II. János Pál pápa 1991-es és 1996-os apostoli látogatása.

Kovács Zoltán tájékoztatása szerint az augusztus 22-i temetési szertartás kezdetén, Paskai László végakaratának megfelelően, koporsója előtt rózsafüzér imára kerül sor, majd fél tizenegytől szentmisét mutatnak be az Főszékesegyházban.
Ezt követően helyezik örök nyugalomra a földi maradványokat a főpásztorok temetkezési helyén, a Bazilika altemplomában - közölte az irodaigazgató.

Emmi: hálával adózunk Paskai László életéért és szolgálatáért

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár közös közleményében azt írta: "Isten iránti hálával adózunk" Paskai László életéért és szolgálatáért.

Közleményükben felidézték: Paskai László a kommunista diktatúra idején védte és képviselte a katolikus egyház egységét, majd a rendszerváltáskor elindította az újjáépítés folyamatát. Bíborosi munkájának emlékezetes eseménye volt II. János Pál pápa első és második magyarországi látogatása, valamint Mindszenty József hamvainak hazahozatala és újratemetése. Mint írták, "az ezeréves keresztény magyar állam és a kétezer éves kereszténység megünneplése alkalmából sokat tett azért, hogy egyház és állam méltóképpen emlékezzen a magyarság életét alapvetően meghatározó történésekre".
Hozzátették: életének és életművének tanítása "mindazoknak értékes tanulság, akik történelmi viharokban kormányozzák az egyház hajóját".

Református egyház: a bíboros emberpróbáló időben volt egyháza pásztora

Paskai László embert és jellemet próbáló időben volt egyházának pásztora - írta a Magyarországi Református Egyház kommunikációs szolgálata.

A református egyház együttérzését fejezi ki az elhunyt Paskai László bíborost gyászoló hozzátartozóknak, szolgatársaknak, a római katolikus híveknek - közölték. Úgy fogalmaztak, II. János Pál pápa 1991-es - Paskai László érseksége idején tett - debreceni látogatására azóta is a kiengesztelés jeleként emlékeznek.

Több párt is részvétet nyilvánított

Több párt is részvétét fejezte ki az életének 89. évében, hétfőn elhunyt Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek halála miatt.

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség tisztelettel adózik Paskai László egész életét végigkísérő áldozatos munkája és rendíthetetlen hite előtt. A nagyobbik kormánypárt az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: mély megrendüléssel értesültek arról, hogy elhunyt Paskai László bíboros.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: mély megrendüléssel fogadták a mélyen hívő, egyházát és hazáját szerető lelkipásztor halálhírét. Paskai László nehéz időkben állt a Magyar Katolikus Egyház élén, megbízatását elkötelezetten, bölcsen és jó diplomáciai érzékkel teljesítette - tették hozzá.

Az MSZP az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: szomorú szívvel vették a hírt, hogy elhunyt az általuk nagyra becsült Paskai László. A Tóbiás József, a szocialista párt elnöke által jegyzett közleményben felidézték: a bíboros a rendszerváltás idején és a következő években "bölcs, kompromisszumkereső magatartásával hozzájárult az ország nyugalmának megőrzéséhez". Az MSZP elnöksége együtt érez a gyászolókkal, a hívekkel és Magyar Katolikus Egyház vezetésével.

Az Együtt az MTI-hez eljuttatott közleményében részvétét fejezte ki Paskai László halála miatt a Magyar Katolikus Egyház vezetésének, papjainak és híveinek. A Szigetvári Viktor, a párt elnöke által jegyzett közleményben azt írták: Paskai László egy nehéz időszakban, a rendszerváltás évtizedeiben vezette Magyarország római katolikus közösségét. Halálával egy olyan embert veszített el az ország, akinek élettörténetére egyházvezetői eredményei mellett "rányomta a bélyegét az elmúlt évszázad magyar történelme" - tették hozzá.

Szerző
Frissítve: 2015.08.17. 22:37