Forró napok Kelet-Ukrajnában

Kijev egyre gyakrabban kongatja meg a vészharangot, jelezve, az utóbbi napokban egyre hevesebbé válnak a szakadárok támadásai. Az ukrán hadműveleti parancsnokság csütörtöki beszámolója szerint szerda, augusztus 12-e volt az utóbbi hetek "legforróbb" napja a kelet-ukrajnai fronton. Közölték, az oroszbarát fegyveresek 152-szer sértették meg a tűzszünetet, támadásaik során a minszki fegyverszüneti megállapodás szerint tiltott Grad rakéta-sorozatvetőket, illetve 100 milliméternél nagyobb kaliberű aknavetőket is bevetettek.

Hasonló vádakkal állt elő az úgynevezett Donyecki Népköztársaság "védelmi minisztériuma" is, amelynek jelentése szerint az ukrán hadsereg ugyancsak szerdán 59 tűzszünetsértést követett el 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű fegyverek használatával. Kijev az EBESZ ukrajnai megfigyelőitől kérte tegnap, hogy rögzítsék a szakadárok által elkövetett "durva" tűzszünetsértéseket.

Ugyanakkor Denisz Puslin, a Donyecki Népköztársaság egyik vezetője, aki a szakadár terület képviselője a konfliktus rendezése céljából létrejött minszki kontaktcsoportnak, tegnap bejelentette, hogy a testület és annak alcsoportjai több találkozót terveznek szeptember és október folyamán. Elmondása szerint négyszer, szeptember 8-án és 22-én, aztán pedig október 6-án és 20-án fog összeülni. Pusilin arról beszélt, hogy mielőbb tárgyalásos úton szeretnének véget vetni a több mint egy éve zajló fegyveres konfliktusnak.

Ennek azonban ellentmondani látszik a Zvezda televízió azon értesülése, hogy mind a denyecki, mind a luhanszki el nem ismert „népköztársaságok” minden minden katonai egységét teljes harckészültségbe helyezték, visszahívtak minden szabadságon lévő katonát is, a területükön lévő vállalatokat pedig arról értesítették, hogy légi csapások várhatóak. Állítják, a teljes harckészültség elrendelésére azért van szükség, mert az ukrán katonák támadásba fognak lendülni. Kijev sem állította le a mozgósítást, sajtóértesülések szerint rövidesen megkezdődhet az újabb, hetedik hullám.

Szerző

Megosztják Irakot?

Publikálás dátuma
2015.08.14. 07:32
Sadr City a merényletek által leginkább sújtott bagdadi városrész FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Ismét vérfürdőt rendezett az Iszlám Állam, ezúttal az iraki fővárosban, egy síita többségű kerület népes piacán. Az iraki síita-szunnita felekezeti konfliktus annyira mély, hogy ellehetetleníti a terrorizmus elleni harcot is és távlati megoldásként az ország kettéosztását vetíti előre.

Az Irak és Szíria jelentős részét megszállva tartó, ott úgynevezett kalifátust kikiáltó Iszlám Állam (IS) szunnita terrorszervezet vállalta azt a merényletet, amelynek következtében több mint 70 személy vesztette életét az iraki fővárosban. Bagdad síiták által lakott kerületében, Sadr Cityben tegnap reggel egy hűtőkamiont robbantottak fel egy népes piacon. a merénylet 76 emberéletet követelt és 212 sebesültet ápolnak kórházban.

Haider al-Abadi miniszterelnök tavaly nyári beiktatása óta ez volt az egyik legvéresebb merénylet, amelyet Bagdadban követtek el. Júliusban egy, a fővárostól 20 km-re fekvő síita kisváros piacán robbantott az IS, az akkori merényletben 90-en hunytak el. A dzsihádisták tegnapi közleménye szerint a halottak száma ezúttal is eléri a kilencvenet, de a kórházi és hivatalos közlések ezt nem erősítették meg.

A terroristák leszögezték, a merénylet a síita milíciákat célozta. A különböző nemzetközi hírügynökségeknek beszámoló szemtanúk szerint azonban az áldozatok legnagyobb része ezúttal is civil volt, a pusztítás pedig rettenetes. A zöldség és gyümölcspiacon a termékeket vér borítja, emberi testrészek hevernek szerte szét, mesélték a sokkos állapotban lévő túlélők a Reutersnek. Ahmed Ali Ahmed szemtanú nyilatkozatában a kormányt tette felelőssé a történtekért és sokak nevében követelte, hogy a hatóságok szigorítsák meg a kontrollt a városba való belépéskor, emeljék a biztonságot szavatoló katonák és síita milicisták számát a településeken.

Haider al-Abadi miniszterelnök Moszul terroristák általi elfoglalása után egyre inkább a síita milíciákra kezdett támaszkodik Bagdad védelme és az elfoglalt területek visszaszerzése érdekében. Mindenekelőtt azért, mert a milíciák a kormányhadsereg mellett, de hatékonyabban veszik fel a harcot az Iszlám Állammal szemben, így Irakban az eleve létező mély síita-szunnita ellentéteket a fegyveres szembenállás is mélyíti.

A hadsereg azonban nem áll a helyzet magaslatán, több alkalommal megfutamodott a terroristák támadásai elől, felszereléseit, nagy értékű harci technikát is hátrahagyva. A síita milíciák színrelépésének köszönhetően a szunnita dzsihádisták egyre több, kisebb-nagyobb merényletet követnek el a síita többségű településeken. E felekezeti konfliktus 2006-2007-ben tetőződött, amikor több tízezer áldozatot követeltek az összecsapások.

Raymond Thomas Odierno tábornok, amerikai vezérkari főnök, a korábban Irakban állomásozó amerikai hadsereg egykori parancsnoka szerdán, a bagdadi véres merényletet megelőzően beszélt az Irakot megbénító konfliktusról. Azt állította, hogy a síita-szunnita megbékélés Irakban egyre inkább ellehetetlenül. A tábornok véleménye szerint az egyetlen megoldás e felekezeti konfliktus kezelésére az ország kettéosztása lehetne. Hangsúlyozta, ennek mikéntjéről az érintetteknek, politikusoknak, diplomatáknak kellene dönteniük, nekik kellene megtalálniuk rá a megoldást, de más rendezési lehetőség egyelőre nem igen körvonalazódik.

Pillanatnyilag azonban az Iszlám Állam elleni fellépés az elsődleges, mind az Egyesült Államok, mind Irak számára, húzta alá a búcsúzó tábornok. A terrorcsoport elleni harc azonban holtpontra került, ismerte be. (Az IS tavaly júniusban indította el offenzíváját és kiáltotta ki a kalifátust. Az amerikai vezetésű nemzetközi katonai szövetség tavaly július végére állt össze, de mindmáig nem tud felmutatni jelentős sikert. A szunnita terrorcsoport elleni harcot nehezíti az a tény is, hogy a szunnita lakosság nem elhanyagolható része szimpatizál a terrorcsoporttal, akár segíti is őket.) Raymond Thomas Odierno tábornok, vezérkari főnök mandátuma ma ér véget, ez alkalommal beszélt sajtótájékoztatón az iraki helyzetről.

Szerző

Kiegyezhetnek Líbiában

Genfben egyeztetnek a líbiai szemben álló felek, az ENSZ közvetítésével. A cél, hogy véget lehessen vetni az észak-afrikai országot teljesen felőrlő káosznak és válságnak, amely nagymértékben generálja az Európába irányuló menekülthullámot is.

Moammar Kadhafi 2011-es megbuktatása óta még nem sikerült lefegyverezni a különböző törzsi milíciákat, a közöttük dúló fegyveres harc vezetett oda, hogy pillanatnyilag két kormánya van Líbiának. A nemzetközileg elismert kormány és parlament tavaly nyáron arra kényszerült, hogy elmeneküljön a fővárosból, Tobrukba tették át székhelyüket. Tripolit a lázadó milíciák tartják megszállva, akik ugyancsak létrehozták a maguk hatalmi és államigazgatási struktúráikat. A helyzetet a terrorveszély is súlyosbítja, ugyanis Líbiában is megjelentek az Iszlám Államnak hűséget fogadó kisebb csoportok.

A Genfben tárgyalóasztalhoz ült líbiai képviselők bizakodóan nyilatkoztak a megállapodás lehetőségéről. Bernardino León, a világszervezet líbiai különmegbízottjának beszámolója szerint, a líbiai felek ígéretet tettek arra, hogy heteken belül véget vetnek az országban dúló politikai és fegyveres konfliktusnak. Tervek szerint augusztus végéig nemzeti egységkormány alakul, amelyet szeptemberben szavazással kívánnak megerősíteni. Ebbe az irányba mutat az is, hogy szerdán bejelentette lemondását a Tobrukban székelő, nemzetközileg elismert kormány feje, Abdalláh asz-Száni.

Szerző