Előfizetés

M4 - Továbbra is sűrű homály fedi a leállított beruházást

Publikálás dátuma
2015.08.12. 07:00
Alföldi építési terület útépítés nélkül FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A bizonytalanságban csak annyi a bizonyosság, hogy a 4-es útból már nem lesz sehol sem autópálya. Arról azonban semmit sem lehet tudni, hogy az Abony-Fegyvernek közötti 29 kilométeres szakasznak mi lesz a sorsa? Egyelőre a kivitelezőkkel nem történt meg az átadás-átvétel, és el sem elszámoltak velük. Addig pedig,Tasó László fejlesztési államtitkár állításával ellentétben nekik kell gondoskodniuk az állag megóvásról. A számla már most is több százmillió forintra rúghat.

Teljes a káosz az Abony-Fegyvernek közötti leállított M4-es autópálya építése ügyében. A Magyar Közlöny szerint a leállított autópálya szakasz építése gyorsforgalmi útként szerepel a kormány infrastrukturális beruházási listáján. A tervek alapján két szakaszban készülne el, a jelenleg az ország egyik legveszélyesebbnek tartott főútvonalának a 4-es útnak a korszerűsítése. Az egyik az M0-tól indul és Abonynál és véget, és bekapcsolja a gyorsforgalmi úthálózatba Szolnokot, míg a másik szakasz Abonytól tart majd Törökszentmiklósig, úgy hogy megkerüli Szolnokot és egy új Tisza-hídon halad át.

A kormányzat eddigi kommunikációja arról szólt, hogy az M0-ástól Abonyig tartó új szakasz építése 2016. tavaszán indulhat el és 2018-2019-ben fejeződhet be. Erről Tasó László néhány napja a Hír TV-nek azt nyilatkozta: „Az egyik új, nem félbehagyott szakasz építése tavasszal megkezdődik. A befejezése – mondjuk így: a 32-es úttól kezdődően Törökszentmiklós-keletig – most a tárgyalások alapján is befolyásolható. Mindenképpen megkezdődik rövidesen. Azt vállaltuk, hogy két éven belül elindul, bízom benne, hogy meg is valósítjuk”. Majd a közlekedési államtitkár ehhez hozzáfűzte: a félbehagyott szakaszon a műtárgyak állagának megóvásáért a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. felel.

Ezt az állítást azonban nem támasztja alá az, hogy a Népszava információi szerint a 29 kilométeres autópálya torzó állagmegóvását továbbra is a korábbi kivitelezők, a Colas-Swietelsky konzorcium, a Közgép-A-Híd konzorcium, valamint a Strabag végzi. A lapunknak nyilatkozó iparági szakértő szerint a NIF-nek amúgy sincsenek meg az eszközei egy ilyen létesítmény állagmegóvásához, tehát mindenképpen szerződnie kellene az erre a feladatra alkalmas vállalkozással. A szakértő havonta mintegy 50 millió forintra becsülte az állagmegóvás költségeit, ami április, a beruházás leállítása óta - augusztust is beleszámítva - elérhetik a 250 millió forintot. A konzorciumok, illetve a Strabag az átadás-átvételig és az elszámolásig amúgy sem vonulhat le az építési területről. A kormány döntése miatt számos kisvállalkozás, szolgáltató cég ment tönkre, mert sokan kifejezetten erre az építkezésre készülve beruháztak gépekre, hiszen két év biztos munkára számítottak. A hiteleket pedig a leállás után is fizetniük kell.

Addig pedig az időjárás és az építőanyag tolvajok "munkájának van kitéve az autópálya torzó. A nehezen kibogozható válaszából azt a következtetést lehetett levonni, hogy a leállított szakaszon, vagy egy új nyomvonalon a beruházás legkorábban két év múlva indulhat el. Az továbbra sem világos, hogy ehhez felhasználják-e a leállított építkezés nyomvonalát, ahol különböző mértékben már elkészültek a műtárgyak, illetve az autópálya alapjai. Ez pedig egyáltalán nem mindegy, mert ezen a szakaszon mindenhol számolni kell az ártérrel és a talaj is megnehezíti az építők dolgát. Ha a kormány új nyomvonalon folytatja a gyorsforgalmi utat és ezért új Tisza-hidat terveznek a részen már elkészült helyett, az tízmilliárd forintos nagyságrendben növelheti a költségeket - figyelmeztetett a szakértő. Maga az újra tervezés is százmilliós tétel lehet. A kormány eddig 60 milliárd forintot fizetett ki az M4-es építőinek. Ha a jelenlegi nyomvonalat sutba dobják, ennek a pénznek a nagy részét az ablakon szórta ki az Orbán-kormány.

Információink szerint a cégek az elszámolás után dönthetnek majd arról: tesznek-e jogi lépéseket a szerződések felbontása miatt, akkor derülhet ki, hogy a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által emlegetett 22 milliárd forintos előlegből mennyit kell vissza fizetniük a kivitelezőknek. Ugyancsak el kell számolni az állagmegóvás költségeivel is.

Az M4-es autópálya építésének leállítása nem csak Szolnokot és Jász-Nagykun-Szolnok megyét érinti hátrányosan, hanem Hajdú-Bihart is, vagyis a kelet-magyarországi régiót - erről beszélt a Népszavának Borbélyné Bangó Ildikó. A szocialista képviselő emiatt is "bombázta" többször is kérdésekkel az Országgyűlésben Lázár Jánost, arról, hogy mikorra készül el, illetve a leállítás után mi lesz a sorsa az autópálya torzónak. Az M4-es tehermentesíthette volna egyébként a püspökladányi térséget is a Románia felé tartó, illetve onnan érkező hatalmas teher forgalomtól. (Korábban az autópálya megépítésével együtt a közút várost elkerülő szakasza is elkészült volna.)

A képviselő asszony szerint Orbán Viktor kormányfő és Lázár János is folyamatosan félrevezették a közvéleményt, mert ők már 2014. tavaszán tudták, hogy az unió nem támogatja az M4-es beruházást mégis folyamatosan azt állították Borbélyné Bangó Ildikó kérdéseire is, hogy még folyik a vizsgálat Brüsszelben, de minden rendben lesz. Azt is elhallgatták az adófizető állampolgárok elől, hogy tavaly ősszel a magyar kormány vonta vissza az M4-es támogatási igényét. Ezt megfejelve, a múlt év végén a kormány az eredeti 110 milliárd forintos beruházási költséget megtoldotta további 60 milliárd forinttal. Idén tavasszal pedig a kormány előbb arra hivatkozva függesztette föl az építkezést, hogy az Európai Bizottság gyanúja szerint a kivitelezők kartellbe tömörültek, majd miután ezt Brüsszel többször is határozottan cáfolta, forráshiányra hivatkozva bontottak szerződést a cégekkel. Bangóné Borbély Ildikó közölte, az Országgyűlés őszi ülésszakának indulását követően Orbán Viktor és Lázár János továbbra is számíthat a kérdéseire, mi lesz az M4-essel - ígérte Bangóné Borbély Ildikó.

Vegyes árfolyamok a forintpiacon

Publikálás dátuma
2015.08.11. 22:01
Fotó: Thinkstock
Vegyesen alakult a forintárfolyam kedden a bankközi deviza kereskedelemben: euróban és dollárban gyengült, a svájci frankkal és a jennel szemben viszont erősödött.

A forint keddi kezdőárfolyamához képest este hét órára 0,22 százalékkal gyengült az euróval szemben és 0,12 százalékkal a dollárral szemben. Az eurót este hét órakor 312,12 forinton, a dollárt 283,11 forinton jegyezték.

A svájci frankkal szemben a forint 0,32 százalékkal, a jennel szemben 0,27 százalékkal erősödött. A frank jegyzése este hét órakor 286,47 forinton, a jené 2,2628 forinton állt. 

Huszonnégy órával korábban, hétfőn este hét órakor az eurót 311,40, a dollárt 282,40, a svájci frankot 287,35, a japán jent pedig 2,2670 forinton jegyezték. 

Az euró kissé erősödött, este hét órakor 1,1025 dolláron jegyezték, 0,07 százalékkal keddi kezdőárfolyama felett.

Kamion és mikrobusz karambolozott Monorierdőn

Ismét járható a 4-es főút Monorierdőnél, ahol egy kamion és egy mikrobusz ütközött össze kedden délelőtt - tájékoztatott honlapján Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kedden kora délután.

A balesetben egy ember megsérült - közölte korábban a rendőrség.