Tényleg egészségesebb lesz a menza?

Publikálás dátuma
2015.08.11. 07:13
Kérdés, mennyire lehet sikeres az állami menzareform pusztán a dietetika megváltoztatásával FOTÓ: THINKSTOCK
A kormány eltökélt szándéka, hogy szeptembertől mindenképp életbe lép az óvodai és iskolai étkezést is megreformáló rendelet, s ha kiderül, hogy valami nem jól működik, majd útközben módosítanak rajta. Abban valamennyi szakmai szervezet egyetért, hogy a közétkeztetést egészségesebbé kell tenni, ám kérdés, hogy ezt pusztán az ételek só- és zsírtartalmának korlátok közé szorításával meg lehet-e oldani - miközben több helyen nincsenek meg a reformkonyhához szükséges személyi és tárgyi feltételek sem.

Nem sokáig örülhetnek, akik szeretik az utánozhatatlan, már-már szirupos menzateát: szeptember elsejétől csak ízetlen, ám egészségesebb frissítőt kaphatnak, életbe lép ugyanis az új közétkeztetési rendelet, mely pontjainak betartása kötelező lesz minden közétkeztetést végző intézmény számára. Az asztalokról eltűnik a só- és cukortartó, az ételek zsír-, szénhidrát, só- és cukortartalmát is szabályozzák, a gyerekek elé sokkal kevesebb zsíros, lisztes étel kerülhet; a tervek szerint sokkal több zöldséggel, gyümölccsel és tejtermékkel szolgálnak majd a konyhák. A szénsavas és cukros üdítők helyett ivóvizet vagy ásványvizet és tejet kapnak - utóbbiból három deciliter jár naponta az általános iskolásoknak, öt deciliter a középiskolásoknak, megcukrozni tilos lesz. Desszertnek is csak olyan ételeket lehet majd készíteni, amelyek legalább egyharmad részben gyümölcsöt vagy tejterméket tartalmaznak.

Sebtében visszavont rendelet

A kormány eredetileg tavaly szeptemberben tervezte elindítani a menzaregulát, ám amikor kiderült, hogy sem az iskolák, sem pedig a szolgáltatók nem állnak még készen a reformokra, a hatályba lépés dátumát idén január 1-jére változtatták. A rendelet bevezetése azonban újból elmaradt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint azért, mert ekkor még mindig mérlegelték a közétkeztetők kritikáit, a szülők elvárásait (a hivatalos indoklás szeptemberben is ugyanez volt). Ennek ellenére több helyen már egészségesebb ételek kerültek az asztalokra, kiderült ugyanis, hogy az Emmi nem értesítette időben az érintett iskolákat és közétkeztetőket, sokan csak a sajtóból értesültek arról, hogy még nem kellene az új szabályoknak megfelelően főzniük; az újabb halogatásról a Magyar Közlöny december 29-i számában, két nappal a tervezett hatályba lépés előtt adtak tájékoztatást.

Kötelező lesz a diétás szakács alkalmazása

Mostantól azonban nincs apelláta, a kormány szerint egy év elég kellett hogy legyen a közétkeztetőknek a felkészülésre. Az új szabályozás szerint az ételek tápanyagtartalma mellett azok elkészítésének módjára, mennyiségére, az alapanyagok minőségére is kiemelt figyelmet fordítanak. Az étrendvezetésnek is egészségesebbnek kell majd lennie, vagyis megszabják, hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Étlapot is ki kell majd függeszteni a menzákon, amelyen fel kell tüntetni az ételek tápanyagtartalmát és az allergén összetevőket. Sokkal több párolt étel kell, hogy az asztalra kerüljön, a konyháknak emellett kötelezően alkalmazniuk kell majd egy diétás szakácsot is.

Oktató-nevelő program helyett tiltás

A magyarországi menzák megreformálásával valamennyi szakmai szervezet egyetért, már csak azért is, mert egyes iskolákban - ahogy arról a sajtó is beszámolt - valóban szinte ehetetlen ételeket főznek. Az egészséges étkezés pedig azért is fontos, mert például a túlzott sófogyasztás - ami a magyarokra igencsak jellemző - súlyos problémák kialakulásához vezethet, arról nem is beszélve, hogy minden ötödik magyar gyerek túlsúlyos. Ugyanakkor kérdés, mennyire lehet sikeres az állami menzareform pusztán a dietetika megváltoztatásával.

A kormány - mint mindig - továbbra is legegyszerűbb megoldást, a tiltást akarja alkalmazni az iskolákban azzal, hogy például elveszi a gyerekektől cukor- és a sótartót, hosszútávon hatékonyabb oktató-nevelő programok kidolgozása helyett. Kérdés, mennyire javulhat a helyzet, ha a gyerek otthon továbbra is a jól megszokott sós, zsíros ételeket kapja, mert a család esetleg nem engedheti meg magának, hogy minden nap bulgurt vagy kuszkuszt egyen, és szigorú diétás receptek szerint főzzön.

Szükséges lenne az áfa csökkentése

A kormány szerint a jobb minőségű ételek "nem feltétlen" jelentenek többletkiadást, ám például a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) vagy a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) szerint nem így van. Tettinger Antal, az MKSZ vezetője lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a menzaárak tekintetében országosan nagy a szórás, ám a rendelet miatt 10-20 százalékos emelkedés várható. Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke pedig elmondta: a szolgáltatók valószínűleg kénytelenek lesznek emelni a hatályos nyersanyagnorma szintjén. Hangsúlyozta: szükségszerű lenne a közétkeztetés áfájának csökkentése, amely unión belül jelenleg Magyarországon a legmagasabb.

A VIMOSZ év elején egy felmérést is végzett több mint ötezer gyerek valamint az intézményvezetők és a szülők bevonásával. A rendeletnek megfelelően készítették el az ételeket, és egy kérdőíven kérték az érintettek véleményét. Az eredmények nem túl fényesek, Gál szerint a gyerekek közül nagyon sokan elutasították az újfajta menüt, sok étel került a kukába - ez pedig a költségek és a rendelet célja miatt is aggályos. A legtöbben azt kifogásolták, hogy sótlan az étel. A tapasztalatok egyébként azt mutatták, ahol egy ideje már reformkonyhát vezetnek, a gyerekek otthonról hoznak sótartót. Gál elmondta: a szolgáltatóknál attól tartanak, hogy azok, akik nem rászorultsági alapon kapják az ételt, kiléphetnek a közétkeztetésből; a szakember szerint 5-10 százalékos forgalomcsökkenés az egész rendszer fenntarthatóságát veszélyeztetheti.

"Tapasztalataink szerint az egyik legnagyobb probléma a tájékoztatás hiánya. A gyerekek főleg a tapasztalathiány miatt utasítják el a megváltozott ízvilágot" - mondta a VIMOSZ elnöke, hangsúlyozva: fokozatos bevezetésre lenne szükség, nem kellene rögtön minden "hagyományosan" elkészített ételt levenni az étlapról. A szakember szerint az előírt tejmennyiség is túlzás, egy alsó tagozatos diák nem iszik meg három deciliter tejet naponta - ez pedig ugyancsak súlyos pazarláshoz vezethet. "Amikor elmagyaráztuk, hogy melyik étel miért jobb, mint a régebbi, javult a megítélés. A gyerekek inkább azt ennék, amit ismernek; meg kell őket tanítani egészségesen táplálkozni" - mondta Gál, hozzátéve: a sikerhez a konyhatechnológia fejlesztésére is szükség lenne, ezen a területen azonban jelentős forráshiányok vannak.

Szigorúan ellenőrzik a jövőben a menzákat

A rendelet bevezetésével gyakoribb és szigorúbb ellenőrzésekre is számítani lehet a konyhákban. Szerettük volna megtudni, ezek pontosan hogyan zajlanak majd, ám lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást az Emmi-től. Gál Pál Zoltán úgy véli, mivel ősztől sokkal dokumentáltabban kell majd főzni, a hatóságok bármikor bekérhetik az étlapokat és más dokumentumokat, valamint sor kerülhet laborvizsgálatokra is. Gál elmondta: az Emmi megígérte nekik, hogy a rendelet megvalósítása utáni tapasztalatok fényében később még módosíthatóak lesznek a szabályozások.

Szerző
Frissítve: 2015.08.10. 22:58

Czeizel Endre halálára

Publikálás dátuma
2015.08.10. 20:20

Nyolcvanegyedik évében elhunyt Czeizel Endre, nemzetközi rangú orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora. Harmincnégyezer baba születésénél segédkezett, a születési rendellenességek jelentős szakértője volt, hat televíziós sorozatában az egész országot taníthatta. Soha nem csak a betegséget nézte, mindig az embert is, a társadalom kérdései is komolyan foglalkoztatták. Miközben rengetegen szerették, irigyei, rosszakarói is voltak jócskán, még pert is akasztottak a nyakába. Számos könyve van, ezekben hiteles portrékat festett nagy művészekről és Nobel-díjas tudósokról egyaránt.

Egy természettudós számára a halál ugyanolyan természetes dolog, mint a születés, mondta, de azért látszott rajta, hogy megrendült, amikor megtudta, hogy leukémiája van, és körülbelül két éve lehet hátra. Nem erre számított, ő a géntérkép nagy híve, aki egykor Amerikában magának is megnézette, hogy miben fog meghalni, és prosztatarák jött ki végeredményként. Csináltatott is ilyen irányú műtétet, úgy gondolta, hogy megelőzte a jelentős bajt, és ezért, meg a szülei génjei alapján, legalább 90 évet tervezett magának. Túl drága volt még a géntérkép akkoriban, így nem készíttetett teljeset, ami már kimutatta volna a leukémiát is.

A kormány megrendüléssel értesült a halálhírről
A kormány mély megrendüléssel fogadta a hírt, hogy meghalt Czeizel Endre - közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel. A közlemény szerint az orvos-genetikus szakmájában kiemelkedő teljesítményt ért el, emellett sokat tett az ismeretterjesztés területén is. 2014 augusztusában Czeizel Endre, munkássága elismeréseként Semmelweis-díjat vett át Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől. A kormány osztozik a család fájdalmában - zárul a közlemény.

Érződött a csalódottsága, hiszen imádott élni, kis gyereke is volt, és a munka szinte mámort jelentett számára, akár rendelt, gyógyított, embereken segített, akár könyveket írt. És ezeket írta még betegen is, többször is belement az emberpróbáló, kínzó kemoterápiás kezelésbe, akár fél évig is volt egyfolytában kórházban. De ott szintén dolgozott, ott írta a zeneszerzőkről szóló könyvét, orvostársai mondták is neki, hogy ennyire szorgalmasnak azért nem kell lenni. De ő élni akart, és neki az élet egyik legfőbb előfeltétele a munka volt.

Körülbelül két hete beszéltem a feleségével, érdeklődtem tőle, hogy van

a férje, mondta, hogy rosszul, és úgy, hogy már nem tud dolgozni, nem akar élni. Már az első kemoterápia után latolgatta, hogy a másodikat nem vállalja, mert annyira szörnyű volt. Aztán a második után ugyancsak úgy döntött, hogy áll a kezelés elé, mert az elmúlt félév annyira gyönyörű volt, hogy hátha részese lehet még ilyen napoknak.

Az a típus volt, aki nem rejtegette a betegségét, úgy gondolta, azzal is segít, ha akár fájdalmasan őszintén beszél róla. Azt se rejtette véka alá, hogy meg fog halni, a bulvár ezt ki is használta, ahogy a magánéletéről adott információkat ugyancsak. Ez bántotta, de tisztában volt vele, hogy közszereplő, és a könyveiben a művészek és tudósok magánéletéről, betegségeiről ő is sokat írt, mert meg volt győződve arról, hogy ez erőteljesen befolyásolja a személyiséget, és még magát az alkotást, kutatást is.

Neki megadatott az, amit József Attila is akart, hogy egész népét taníthatta. Amikor még csak egy tévécsatorna volt, kiürültek az utcák, ha a műsorai mentek. Komoly tudományos kérdésekről tudott közérthetően, de igen felkészülten és szuggesztíven beszélni. Karizmatikus egyéniség volt, aki ugyanolyan remek volt írásban és szóban. Nem veszett el a részletekben. Miközben a tudomány gyakran már a részterületek részterületének a részterületét vizsgálja, ő mint egy reneszánsz ember, igyekezett átlátni az egészet. Ezért sem fordult vele elő az orvosok egyik fő hibája, hogy csak a betegséget nézik, és nem az egész embert. Sőt, ő nem elégedett meg a beteg emberrel sem, izgatták a társadalom legfontosabb kérdései, ezekre szintén lázasan kereste a gyógyírt. Gyakran keményen bátor nyilatkozatokat tett.

Első generációs értelmiségiként tán haláláig bizonyítani akart, 31 évesen már kandidátusi fokozatot szerzett, mohón szipkázott be magába minden tudást. A természettudományok mellett intenzíven érdekelték a művészetek, a humán tudományok, ezeket előadásaiban, műsoraiban is mindig felhasználta. A tévé adta népszerűsége kapásból megsokszorozta irigyei, rosszakarói számát, kollégái közül jó néhány vélték úgy, hogy méltatlanul került ennyire előtérbe. Tán még azt sem tudták lenyelni neki, hogy magas, jóvágású férfi volt, vonzódtak hozzá a nők.

Tévébohócnak titulálták, sőt, nem átallották egyenesen „spermahajdernek” nevezni. Megszámlálhatatlan pedig azon csecsemők száma, akik komoly tudása nélkül nem jöttek volna a világra. 34 ezer baba születésénél segédkezett. Tudása mellé mély humánum, empátia társult, beleképzelte magát annak az embernek a helyzetébe, aki segítséget várt tőle. Mégis kígyót-békát kiabáltak rá. Leminősítették tudósként. Szakmai féltékenységből még kést is döftek a hátába. Pert is akasztottak a nyakába, csecsemők Amerikába való kiárusításával gyanúsították. Ennek történetéből keserű könyvet is írt.

Fontos tudományos munkát végzett. A temérdek bajt megelőző magzatvédő vitamint több mint 70 országban belekeverik a lisztbe, nálunk persze nem teszik, itt a leendő terhesek mindössze 6 százaléka szedi. Ezért a felfedezéséért az is szóba került, hogy talán Nobel-díjat kap. De sok tekintetben lenullázták a tudományos munkásságát. Az úgynevezett Kóroki Monitort, amely a rendellenességgel született babák adatait rögzítette, és a betegségek okait jól kutathatóvá tette, 2007-ben leállították.

Az Optimális Családtervezési Szolgáltatás ma már nem létezik. Gyakran mondogatta, hogy a nagy tehetségek általában ismerik azt a titkot, ahhoz, hogy kiteljesedhessenek, időben le kell lépniük Magyarországról. Nem mondta ki, de éreztette, hogy sok tekintetben magát is közéjük sorolta, és időnként eltöprengett azon, mi lett volna akkor, ha nem ragad itt. Miközben sokat járt a világban, rengeteg előadást tartott külföldön, és nemzetközi viszonylatban is igen tekintélyes számú a tudományos cikkeire való hivatkozás.

Érdekelték, izgatták a géniuszok, a Nobel-díjasok, rengeteg adatot tartalmazó könyvet írt róluk. És tényleg nem csupán a génjeikről, érzékletes, teljes portrét akart adni róluk, időnként már-már irodalmi eszközöket is használva ehhez. Persze megint csak olajat öntött a tűzre azzal, hogy megírta, 10 magyar Nobel-díjasból 7 zsidó származású, a 15 legnagyobb matematikusból pedig 13. De esze ágában sem volt azt mondani, hogy a zsidóknak különlegesek a génjeik.

Megírta, azért indulnak előnnyel, mert a kultúrájukban benne van, hogy észreveszik, ha valamiben tehetséges a gyerek, és akkor teljes elszántsággal taníttatják. Náluk a kultúra fő helyen szerepel. És ezt kellene elsajátítani tőlük, mondta Czeizel, aki amúgy antiszemita családban nőtt fel, és filoszemita lett. Kiállt a melegek jogaiért is, bizonyítva, hogy ez adottság, nem lehet rajta változtatni.

Mindannyiunknak példát mutatva, emelt fővel viselte a betegségét. Utolsó könyvében eddigi utolsó Nobel-díjasunkról, Kertész Imréről rajzolt portrét. Szeretett volna még a politikusokról írni. Iszonyú szükség lett volna erre, belegondolni is rossz abba, hogy feltehetően mennyire hátborzongatóan izgalmas lett volna ez a munka. Bartók mondta magáról, hogy teli puttonnyal kell elmennie. Azt hiszem, ő is azzal kényszerült a távozásra. Nagy tudóst, nagy embert gyászolunk.

Vélemények
Czeizel Endre egyedülálló életpályát mutathat fel, munkássága nagyon nagy tiszteletet és elismerést érdemel, halálával a magyar orvosgenetikai ismeretterjesztés jeles személyisége távozott.... "A családalapításra készülőkkel folytatott beszélgetések során az ifjú házasoknak olyan valószínűségekre mutatott rá, amelyek bárminemű pánikkeltés nélkül, de mindenképp figyelmet érdemeltek. Czeizel professzor ugyanis mindig hangsúlyozta az öröklésbiológia egyik legfontosabb igazságát, azt, hogy a genetika csupán valószínűség. Nem sors, nem végzet, hanem kockázati valószínűség, annak a megnövekedett eshetősége, hogy bizonyos életkorban, bizonyos életmód és körülmények mellett fokozottan érvényesülhetnek az örökölt tulajdonságok... A genetikai ismeretterjesztés Öveges professzorának tekinthető. Emberközelbe hozta a tudományt, a genetikai ismeretterjesztésben abszolút úttörőszerepet játszott. Nagyon sokat lehetett tanulni Czeizel Endre népszerű tévésorozataiból, amelyek adásonként több százezer nézőt ültettek a képernyő elé, s az érdeklődők olyan új fogalmakkal ismerkedhettek meg, amelyek esetleg még az egyetemi tankönyvekben sem mindig szerepeltek"

Falus András, akadémikus

Ragyogó ember volt. Sokak reményének hordozója és megvalósítója. Az élet embere volt. A jövő hordozója genetikusként, közemberként. Nehéz években talált rám. Akkor, amikor még bátorság kellett hozzá. Barátot faragott belőlem. Tartozom neki. És ez már így fog maradni örökre. De rajtam kívül még sokan tartoznak neki: szülők, kik neki köszönhetik gyermeküket, magyarok milliói, akik általa értették meg, hogy bár megismételhetetlenek vagyunk, de gyermekeinkben továbbélünk, és tartozik a humanizmusban hívő demokratikus sokaság, amely erőt meríthetett Czeizel derűjéből, szabadelvű demokratizmusából. Ég veled barátom. Nyugodj békében!

Gyurcsány Ferenc, volt miniszterelnök

 

Szerző
Frissítve: 2015.08.10. 21:57

A cseheknek kell Magyar Bálint tudása

Publikálás dátuma
2015.08.10. 19:56
Fotó:Népszava
A Napi Gazdaság információi szerint a cseh kormány romaügyi és szegregációs problémákkal kapcsolatos tanácsadója lehet Magyar Bálint.

A Napi Gazdaságnak az SZDSZ volt elnöke megerősítette az értesülést, mint mondta a European Roma Rights Center és a Roma Education Found megbízásából felvette a kapcsolatot Csehország korábbi oktatási miniszterével, aki kifejezte az együttműködési készségét egy szándéknyilatkozatban, amit a jelenlegi miniszter is támogatott. 

Magyar Bálint azt mondta, 2010 óta többször dolgozott különböző kelet-európai országokban civil szervezetekkel, alapítványokkal és az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapjával, az UNICEF-fel együtt oktatásügyi és szegregációs kérdésekben tanácsadóként. Példaként említette Moldáviát, Romániát, Bulgáriát és Csehországot.

Szerző