Előfizetés

Márquez a végén nyerte meg a futamot

Publikálás dátuma
2015.08.11. 07:56
Márquezé a Honda 700. győzelme FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MIRCO LAZZARI
Zsinórban harmadjára nyerte meg a gyorsaságimotoros-világbajnokság (MotoGP) Indianapolisi Nagydíját a 22 éves Marc Márquez, aki minden sorozatot figyelembe véve már ötödször diadalmaskodott a pályán, amerikai földön pedig még sosem veszített.

Szombaton az időmérőedzést is megnyerte a Repsol Honda motorosa csapattársa, Dani Pedrosa előtt, mögülük a kétszeres világbajnok Jorge Lorenzo rajtolt, ráadásul nem is akárhogyan: rögtön a futam elején az élre állt, a 27-ből 24 körön át tartani is tudta első helyét. Azonban hiába futotta meg Lorenzo a verseny leggyorsabb körét, Márquez rátett még egy lapáttal, új pályacsúcsot állított fel, és három körrel a leintés előtt megelőzte riválisát.

A címvédő spanyol versenyző végül 0,688 másodperces előnnyel ért célba 28 éves honfitársa előtt, ezzel megszerezve a Hondának a 700. világbajnoki győzelmet. "Az elején jól tudtam tapadni Lorenzóra, de féltávnál kicsit küszködtem. A végén láttam meg az egyetlen lehetőséget, hogy megpróbáljam megelőzni és meglepjem őt" – értékelt a győztes, aki idénybeli harmadik sikerét könyvelhette el.

A futamon nagyszerűen szerepelt a világbajnoki pontversenyben élen álló Valentino Rossi, aki a nyolcadik helyről tudott a dobogó legalsó fokára felállni, így az idei összes nagydíjon ott volt a pódiumon. A Doktor 195 pontjával továbbra is vezeti a világbajnokságot, Lorenzo négy egységet tudott lefaragni hátrányából, és 186-nál jár. A következő futamot Csehországban rendezik a hétvégén a brnói Masaryk versenypályán.

Kormány: a vasárnapi zár növelte a forgalmat

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.08.11. 07:28
Az online pénztárgéptől a gazdaság kifehérítését várták, az eredmény azonban nehezen értékelhető FOTÓ: NÉPSZAVA
A vasárnapi boltzár ellenére dinamikus forgalomnövekedésről számol be a kormányzat a kiskereskedelemben. Ezzel igyekszik bizonygatni, hogy a március 15-től a hét utolsó napjára bevezetett munkavégzési tilalom nem okozott kiesést az érintett üzleteknek, sőt, összességében még javultak is az adatok. A szakemberek szerint azonban ez nem több ügyes trükközésnél.

Egyszerre két legyet ütött a kormányzat az online pénztárgépekkel. Az adatok szerint ugyanis a március közepén bevezetett vasárnapi boltzár ellenére nem csökkent, hanem éppen ellenkezőleg, növekedett a kiskereskedelmi forgalom - legalábbis ezt írta a Napi Gazdaság. Ez azt bizonyítaná, hogy az adóhivatalhoz bekötött online kasszákkal fehérítették a gazdaságot, miközben - a szakemberek és szakmai szervezetek aggodalmaival ellentétben - még bővült is a kiskereskedelem. Az online pénztárgépes szolgáltatók legfrissebb bevételi adatai alapján a napi költés 22,9 milliárd forintra emelkedett, míg a március 15-e előtti kilenc teljes hét (január 5-től számított) átlaga 20,9 milliárd forint volt. Eszerint a július közepéig eltelt 18 hét alatt a heti átlagos költekezés 146,4 milliárdról 160,1 milliárd forintra ugrott - írta a Blokkk.com. Ez 10 százalékos emelkedést jelent.

Az online pénztárgéptől a gazdaság kifehérítését várták, az eredmény azonban nehezen értékelhető FOTÓ: NÉPSZAVA

Az online pénztárgéptől a gazdaság kifehérítését várták, az eredmény azonban nehezen értékelhető FOTÓ: NÉPSZAVA

Ennek a rendkívül kedvező trendnek azonban kereskedelmi szakemberek szerint több szépséghibája is van. Az egyik, hogy a kormány továbbra is titkolja a vasárnapi boltzár részletes adatait. Teljes havi nyilvános számok (a hónap első napjától az utolsóig bezárólag terjedő időszakra) még mindig nincsenek. Az új trükk pedig az, hogy a kormány korábban az online pénztárgép adatokról szólva a kiskereskedelemről beszélt. Ez pedig csak a bolti, áruházi forgalmat jelentette. Most viszont ezek mellé, a vendéglátást, a szálláshelyek bevételeit is beszámítják, vagyis minden olyan területet, ahol kötelező az online pénztárgép. Márpedig 2014-ben a bolti kiskereskedelem bevétele a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint csaknem elérte a 9 ezer milliárd forintot, a kereskedelmi szálláshely szolgáltatóké a 200 milliárdot, a vendéglátóké további 800 milliárd forintot. Így a heti átlagok eltérése a választástól függően 15 milliárd forint is lehet.

A KSH korábbi több éves adatait és az idei számokat figyelembe véve a kormányzati kincstári optimizmussal ellentétben a forgalom növekedésének dinamikája megtört, amit az ágazat veszteségként kénytelen elkönyvelni. A hivatal ugyanis minden évben februárhoz képest a tavaszi hónapokban 20 százalékos növekedést mért. Ez igaz volt 2012-ben, amikor a kiskereskedelem összességében veszteséges volt és 2013-ban is, amikor nyereséggel zárta az évet. Ennek oka a húsvét, a tavaszi kertészkedés beindulása, valamint a pünkösd, amelyek mind gerjesztik a forgalmat. Az idei online adatok alapján ez a dinamika csak 10 százalékos volt. A visszaesés oka pedig a vasárnapi zárva tartás, hiszen a fogyasztóknak kevesebb idejük van költeni. Pénteken, szombaton ugyan megnőttek a sorok a bevásárlóközpontokban, a szuper- és hipermarketekben, de az vásárlások értéke csökkenhetett. Ráadásul a boltzárnak vesztesei is voltak a kereskedelemben. Főleg a kisboltok, amelyek egyébként a hivatalos kommunikáció szerint a haszonélvezői a törvénynek. Közülük persze volt olyan, amely jól járt és növelni tudta a forgalmát, miután más nem tarthatott nyitva a hét utolsó napján, de sokan inkább veszítettek a korlátozással, mert különböző okokból nem élhettek a nekik szánt kedvezménnyel. Nekik sem szombaton, sem a többi hétköznapon nem jött vissza a vasárnapi bevétel és forgalom kiesés.

Ez pedig - talán nem véletlenül - olyan káoszt jelent a statisztikai adatok között, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik közöttük. Eleve nem lehet helyes következtetéseket levonni, ha a nyilvánosságra hozott adatok az egyes hónapok valamelyik közbülső napjával zárulnak és nem egy hónap első és utolsó napjával: például április 19., április 26., vagy május 10. a közölt adatok határnapja, a legutóbbié pedig július 19. Emiatt is nehéz ezeket a számokat összevetni a KSH) számaival.

Vámos György, az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az online pénztárgépek adataiból is lehet mérni a vasárnapi boltzár hatásait. Azt azonban a szakember is hiányolta, hogy teljes havi adatokat nem tesznek közzé. A hónap első és utolsó napja közötti adatok nyújthatnának pontos képet a március közepe óta eltelt időszakról. Vámos úgy vélte, azt is egyértelművé kell tenni, hogy az online adatok csak a kiskereskedelemre, bolti és áruházi értékesítésre vonatkoznak, vagy az online pénztárgépek használatára kötelezett teljes körre. Az OKSZ főtitkára lapunknak megerősítette, a szövetség tagjai közül is sokan tartani tudták a forgalmukat, illetve még növelték is, de jó néhány kisbolt tulajdonosa csökkenésről számolt be.

Az üdülőközpontokban, főleg a Balatonnál a főszezonban több vasárnap is nyitva tartó kisboltban magasabbak az árak a hét utolsó napján, mint hétköznap. A nagy láncok megjelenése előtt általában is drágább volt az élet a magyar tengernél, de a multik lejjebb nyomták az árakat. A láncok vasárnapi zárva tartása miatt ez a verseny megszűnt, így a kisboltok a piac törvényei szerint, emelhetik az áraikat. A vasárnapi boltzár árát tehát egyértelműen a fogyasztók fizetik meg. Vámos György lapunknak megerősítette, hibának tartja, hogy a kormányzat végül nem járult hozzá a kiemelt üdülőhelyeken a vasárnapi boltzár feloldásához. Ennek egyik következménye a magasabb vasárnapi árkalkuláció, de ezért nem lehet elítélni a kereskedőket, hiszen ők csak élnek a lehetőséggel.

Határidőt hosszabbítana a kabinet

Magyarország a 2007-2013-as források 94 százalékát lehívta a kormányzat értékelése szerint - írta a Portfolió.hu.  Már csak egy-két Operatív Program van, ahol még nem zárható ki a forrásvesztés, igaz a kormány láthatóan mindent megtesz ennek elkerülésére.

Brüsszel viszont a magyar értékeléshez képest jóval alacsonyabb számot közölt, szerinte ugyanis az uniós források jelenlegi 79,5 százalékos lehívási arányt képviselnek, ám ez év végéig meglódulhat. A magyar forráslehívási helyzetre való tekintettel a magyar fél tervei alapján, bizonyos Operatív Programok forrásainak vissza nem térítendővé alakításával 1 évet nyerne a kormány. Vezető uniós forrástól a Portfolió.hu úgy értesült, hogy nem lesz határidő-hosszabbítás, de a szabályok rugalmas alakításával lehet "játszani":

Nem hazánk az egyetlen tagállam, amely a támogatások lehívásának határidejét meghosszabbítaná. Magyarország tagja annak a "nyolcasnak", a Task Force on Better Implementation (jobb megvalósításért) csoportnak, amely erről alkudozik a Bizottsággal.Az akciócsoport felállítását a tavaly őszig viszonylag alacsonyabb forráslehívást produkáló tagországok számára hozta létre a Bizottság és számos területen ad nekik tanácsokat, hogy milyen lépésekkel, intézkedésekkel lehet gyorsítani a források lehívását, elkerülve a 2015 vége utáni forrásvesztést. Az eddig is ismert volt, hogy a 8 tagállam között Magyarország is ott van és ezen országok igényelték Brüsszeltől a, hogy kapjanak több időt a források lehívására.

A magyar hatóságok korábban összeállítottak egy akciótervet, amely igyekszik elérni a jobb magyar forráslehívást. Egyebek mellett módosították az Operatív Programokat és bizonyos projektek finanszírozását. Új projekteket vontak be bizonyos Operatív Programokba, illetve új pályázatokat is meghirdettek. Az idén az év végéig lezáruló, de kockázatosnak ítélt programokat felosztották a 2007-2013-as, illetve a 2014-2020-as ciklus forráskerete között. Megerősítették a projektek monitoringját, azaz szoros nyomon követését, hogy lássák, mikor miért és hol történnek nehézségek, amelyek a kedvezőtlenebb forráslehíváshoz vezetnének.