Előfizetés

ENSZ-határozat születhet Szíriáról

Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodást kötött egy olyan ENSZ határozatról, amely a klórgáz bevetését vizsgálná a szíriai polgárháborúban. John Kerry amerikai külügyminiszter Malajziában elmondta, orosz kollégájával, Szergej Lavrovval megállapodtak arról, hogy a rezolúcióról rövidesen szavazást tarthatnak. Kerry elmondta, a szavazás után fény derülhet arra, kik voltak a klórgáztámadás felelősei. Mint fogalmazott, ennek feltárása egyelőre nem történt meg. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még ezen a héten elfogadhatja a határozatot.

Az Egyesült Államok már néhány héttel ezelőtt beterjesztett egy határozati javaslatot, amelyben szíriai szakértői bizottság felállítását követelte. Ahhoz azonban, hogy bármely Szíriáról szóló javaslat átmenjen a BT-n, Moszkva hozzájárulására is szükség van annál is inkább, mert Bassár el-Aszad a Kreml szövetségese. A szíriai ellenzék rendszeresen klórgáz bevetésével vádolta a damaszkuszi kormányzatot. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet májusban arról számolt be, hogy március közepe és vége között hat klórgáztámadás történt Idlib tartományban.

A kurdisztáni autonóm régió kormányzata arról számolt be, hogy az Iszlám Állam (IS) fegyveresei is klórgázt vetettek be. A kurd kormány azt állította, hogy ezt bizonyítékokkal is alá tudja támasztani. A klórgázt formálisan nem sorolják a harci gázok közé. Közben az IS egy stratégiailag fontos várost foglalt el Homsz tartományban. Az elmúlt napokban a kormányerők 37 tagja és 23 IS-fegyveres vesztette életét a harcok során. Egy másik beszámoló szerint a szélsőséges dzsihadisták 19 lánnyal végeztek.

Hirosimára emlékeztek Japánban

Publikálás dátuma
2015.08.07. 07:34
Lerótták kegyeletüket az áldozatok előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Japán a  hirosimai tragédiára emlékezett: hetven éve dobták le a nukleáris bombát az amerikaiak a japán városra. Helyi idő szerint 8 óra 15 perckor, a bomba ledobásának időpontjában, csendben emlékeztek az emberek az áldozatokra. A megemlékezésen mintegy száz ország képviselői vettek részt. Az Egyesült Államokat Caroline Kennedy képviselte.

Macui Kazumi, Hirosima polgármestere békefelhívásában az atomfegyverekkel való leszámolást követelte. Utalt arra, hogy a túlélők még ma is érzik a sugárzás pszichikai és fizikai következményeit. Macui felszólította Barack Obama amerikai elnököt, valamint a világ más vezetőit, hogy jöjjenek el a városba, s hallgassák meg a túlélők beszámolóit. Felszólított a világban mindenkit arra, hogy a pacifizmus útját kövessék.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár üzenetében kiemelte: „Soha többé Hirosimát, soha többé Nagaszakit!” A nukleáris bomba a becsapódáskor több mint 70 ezer embert ölt meg a 350 ezres városban. 1945 végéig aztán a halottak száma 140 ezerre emelkedett. 1945- augusztus 9-én az Egyesült Államok Nagaszakira is bombát dobott le.

Kettős mérce a valutaalapnál?

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2015.08.07. 07:32
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója újraválasztására készül FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) részletes elemzésekkel dönt egy adott ország pénzügyi támogatása mellett. Az IMF döntéseit azonban a politika is befolyásolja. Mi sem bizonyítja jobban ezt, hogy mennyire különbözik a Görögországgal, illetve Ukrajvával kapcsolatos stratégiája.

A helyzet katasztrofális. A közgazdászok ugyan a GDP csekély emelkedésére számítottak, ehelyett a recesszió nagyobb, mint valaha. Egyes becslések szerint 2015-ben a gazdasági teljesítmény akár nyolc százalékkal eshet vissza. A munkanélküliség tovább emelkedik, az államadósság pedig az év végéig felével nő ahhoz képest, mint amit szakértők előzőleg vártak.

Melyik államról van szó? Valóban, akár Görögország is lehetne, amely fél évig viaskodott a hitelezőkkel, ám az időhúzásnak rendkívül súlyos következményei lettek, hiszen a gazdaság a tavalyi előrejelzéssel szemben esni fog. Nos, a megoldás Ukrajna. A derűlátásra sok okot nem adó előrejelzés pedig az IMF szakértőitől származik. Kijev jelenleg az IMF második legnagyobb adósa Athén után.

A gyászos előrejelzés ellenére Ukrajna számára még jobban megnyitják a pénzcsapot. A washingtoni székhelyű nemzetközi pénzintézet sajtószolgálatának múlt pénteki közlése szerint az IMF ügyvezető igazgatósága lezárta az Ukrajnával kötött kibővített megállapodás első felülvizsgálatát és ezzel engedélyezte újabb 1,7 milliárd dollár átutalását.

Az igazgatóság március 11-én fogadta el az Ukrajnának szánt új 17,5 milliárd dolláros, négyéves futamidejű hitelkeretprogramot. A stabilizációs programok, strukturális reformok támogatására szolgáló hitelkeretet biztosító kibővített megállapodással a tavaly kötött készenléti hitelmegállapodást váltották fel. A tavaly engedélyezett, 17 milliárd dolláros kétéves futamidejű hitelből Ukrajna 4,59 milliárd dollárt kapott meg két részletben. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök előzőleg azt közölte, hogy Ukrajna teljesítette a második hitelrészlet folyósításához szükséges valamennyi feltételt. Ezt követően döntött az IMF vezetése július 31-i ülésén a hitel folyósításáról.

Mi a helyzet Görögországgal? Az IMF Athénnal kapcsolatban már nem ennyire engedékeny. Múlt csütörtökön az valutaalap azt közölte, csak abban az esetben hajlandó pénzügyi támogatást nyújtani az országnak, amennyiben biztosítani tudja, hogy vissza tudja fizetni adósságait. Az IMF ugyan továbbra is részt vesz az új görög hitelprogramról szóló tárgyalásokon, de ennél több támogatást nem kíván adni.

Az IMF már hetekkel korábban kételyeit fejezte ki Görögország megsegítése kapcsán, mert mint utalt rá, az újabb, több mint 80 milliárd eurós hitel után majdnem 200 százalékra emelkedhet a GDP arányos adósságállomány, ami azt jelenti, hogy Athén aligha tudja visszafizetni a hitelt. Márpedig az IMF-nél íratlan szabály, hogy ha egy ország adósságállománya kezelhetetlenné válik, akkor a valutaalap kiszáll a programból.

Az IMF az követelte az európai hitelezőktől, hogy írják le a görög adósság egy részét, amint ezt egyébként a görög kormányzat is régóta követeli. Csakhogy Németország nem hajlandó erre, aminek elsősorban belpolitikai okai vannak. Ha ugyanis Berlin azt közli, a maga részéről belemegy abba, hogy elengedi az adósság egy részét, azzal azt az üzenetet küldi a választóknak: kidobták a fizetésük egy részét az ablakon, mert a bérekre és nyugdíjakra kivetett szolidaritási adó egy része a semmire ment el. Az IMF részvételéhez a hitelprogramban szintén Németország ragaszkodik váltig, mert ha az IMF nem fizet, akkor Berlinnek mélyebben kellene a zsebébe nyúlnia Athén miatt, aminek szintén nagyon rossz visszhangja lenne az országban.

Az IMF egy szerdai leiratában az európai országok felelősségét firtatta a görög ügyek kapcsán, s arra is utalt, hogy a saját követeléseiről nem hajlandó lemondani. Ördögi kör. Ebben a helyzetben mégis kissé ironikusan hangzik, hogy miközben az IMF gazdasági-pénzügyi okokra hivatkozva akar kimaradni Athén támogatásából, Kijevnek egy zokszó nélkül fizet. Pedig össze sem lehet hasonlítani az ukrán és a görög gazdaságot. Ez utóbbit tönkretette a keleti országrészben folyó háború, a reformok lassúak, és hiányoznak a külföldi befektetések.

Az IMF elvileg hivatkozhatna arra, hogy Athén még nem fogadta el a szükséges reformokat, bezzeg a kijevi parlament nemrégiben már egy nagyon fontos reformintézkedést hozott: július 16-án elfogadta azt az öt jogszabályt, köztük a természetes személyek bankbetéteinek biztonságát szavatoló törvényt, amelyet Ukrajna külföldi hitelezői szabtak a közeljövőben esedékes 3,2 milliárd dollárnyi kölcsön folyósításának feltételéül. Ugyanakkor nevetséges lenne erre hivatkoznia a washingtoni székhelyű testületnek.

Ukrajna teljesen el van vágva a nemzetközi pénzügyi piacoktól, Görögországnál is sokkal jobban. Hiszen miközben Athénnak azért van elvi esélye arra, hogy előbb-utóbb mégiscsak visszatérnek a befektetők, a teljes összeomlás előtt álló Ukrajnától még sok-sok évig irtózni fog a külföldi tőke. Kijev jelenleg a magánhitelezőkkel folytat tárgyalásokat a hitelállomány csökkentéséről, eddig vajmi kevés sikerrel. A megbeszélések mintha zsákutcába jutottak volna. Az IMF íratlan szabálya értelmében azonban ha nem írják le az adósság egy részét, akkor a valutaalap elvileg egyetlen centet sem utalhatna át Ukrajnának. S lám, az ország számára mégsem előfeltétel az adósságleírás.

Mi az oka ennek a kettős mércének? Az IMF politikai szempontból nem független szervezet. Kijev szemben áll Oroszországgal, s az oroszbarát lázadók ellen folytat ádáz harcot, az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió teljes támogatását élvezi. Pénzre van szüksége, s meg is kapja. S bár Barack Obama még a görögökkel megszületett hitelmegállapodás előtt többször is felszólította Brüsszelt arra, ne engedje el Athén kezét, valójában Washingtonnak nemcsak gazdasági, politikai szempontból sem létkérdés a görög kormány sorsa. Ukrajna azonban más ügy.

Az IMF egyébként évekig igyekezett jó arcot vágni a görög pénzügyekhez, s irreálisan derűlátó jóslatokat tett közzé a görög gazdasági kilátásaival kapcsolatban. Az IMF 2010-ben, tehát az első hitelmegállapodás megszületésének évében, sőt, tavaly is úgy vélte, fenntartható a görög adósságállomány, közben sok közgazdász egyértelműen úgy vélte, nincs esély arra, hogy az ország ennyi pénzt valaha is visszafizessen.

Sőt, ezek az értékelések nagyon kedvezően láttatták a jövőt. Abból indultak ki, hogy 2016-2019 között nagyon felgyorsul a gazdasági növekedés, 3,3-3,7 százalékra, részben a privatizáció beindulása miatt. Az adósságállomány pedig ezen dokumentumok szerint 2022-re 175-ről 125 százalékra csökkenhet. Az utóbbi hetekben azonban az IMF gyökeresen változtatott a görög gazdasági kilátásokon arra hivatkozva, hogy Alekszisz Ciprasz kormánya többet költött, mint amiről eredetileg megállapodás született, s a gazdasági teljesítmény nagyobb mértékben csökkent az eredetileg vártnál. A gazdasági is sokkal csekélyebb mértékben nő majd 2018-as, 2019-es évben, mint azt előzőleg várták.

Több oka van annak, hogy módosították az egyébként irreális eredeti jóslatokat. Azért láttatták túl szépnek a görög helyzetet, hogy az IMF is részt vállalhasson a görög mentőcsomagból. A „görög projekt”, ugyanis egyfajta presztízs volt a hitelezők számára. Szerepe van az IMF változó stratégiájában annak is, hogy Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója újraválasztásra készül.

A tisztújítás ugyan csak másfél év múlva lesz, de addig is magához kell édesgetnie a feltörekvő országokat, Indát és Brazíliát, azon államokat, amelyek kezdettől fogva ellenezték az IMF jelentős szerepvállalását a görög mentőcsomagban – emlékeztet a Der Standard. A görög mentőcsomag kérdése még nem lefutott, de hosszú kötélhúzás várható e tekintetben a valutaalap és az EU között.