55 tonnányi görög gyümölcsöt zúztak össze

Publikálás dátuma
2015.08.06. 18:40
Illusztráció: Thinkstock
A nemrég aláírt orosz elnöki rendelet értelmében megkezdődött az orosz élelmiszerembargó alá eső termékek megsemmisítése.

Vlagyimir Putyin július 29-én írta alá az embargó alá eső termékek megsemmisítéséről szóló rendeletet. Csütörtöktől indult a kampány. Így például Szmolenszk városában több mint 55 tonna nektarint és őszibarackot, továbbá 6 tonna paradicsomot zúztak össze traktorokkal. Hivatalos közlés szerint ezek a termékek hamis kísérő okmányokkal kerültek az országba Görögországból. 

Ugyancsak csütörtökön Moszkvában 28 tonna lengyel almát és paradicsomot, valamint 9 tonna sárgarépát semmisítettek meg. A célállomás Kazahsztán volt orosz tranzittal a kísérő okmányok szerint, de a termékeket Moszkvában kirakodták.  Szintén csütörtökön Belgorodban 10 tonna sajtot zúztak össze. A sajtok eredetéről nem közöltek közelebbit.

A TASZSZ hírügynökség csütörtökön arról is beszámolt, hogy nemrég egy Moszkva környéki város piacán lengyel sertéshúst találtak. Az EU tavaly júliusban hozta meg Oroszország elleni szankciós döntését. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt (egyébként kettős rendeltetésű) termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia Oroszországba történő exportálását.

Válaszul tavaly augusztus 6-án Vlagyimir Putyin orosz államfő aláírta azt az utasítást, amellyel tilalmat rendelt el egyes élelmiszerek behozatalára az Európai Unió tagállamaiból, valamint Norvégiából, Kanadából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából. Az embargó egyebek között a marha-, disznó- és csirkehúsra, valamint gyümölcsökre, sajtokra, tejtermékekre vonatkozik. Az orosz importtilalom csaknem 9 milliárd dollár értékű terméket érint.

Szerző

Beiktatták az új államfőt: Lengyelország jobbra fordul

Publikálás dátuma
2015.08.06. 18:00
Andrzej Duda elnökségének legnagyobb kérdése az, mérsékeltebb lesz-e pártja, a PiS radikális irányvonalánál. FOTÓ: Getty Images
Csütörtökön lépett hivatalba az új lengyel elnök, aki minden közvéleménykutatásra rácáfolva nyerte meg tavasszal az elnökválasztást a hivatalban lévő Bronislaw Komorowski ellen. Andrzej Duda feladata az lehet, hogy előkészítse a terepet a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) számára az őszi parlamenti választásra.

Óriási meglepetés született május végén a lengyel elnökválasztás második fordulójában. Bár az előrejelzések Bronislaw Komorowski, a kormányzó Polgári Platform (PO) jelöltjének győzelmét vetítették előre, végül a jobboldali konzervatív Jog és Igazságosságot (PiS) képviselő Andrzej Duda győzött a voksok nem egészen 52 százalékával, Komorowski csak 48,5 százalékot szerzett. Az eredmény a lengyel társadalom megosztottságára mutatott rá.

Duda akkor az egész társadalom támogatását kérte a „nemzeti egység újrateremtéséért”. Bár a PiS folyamatosan jön fel a közvélemény-kutatásokban, nemzeti egységről aligha lehet szó. A lengyel társadalom ugyanis folyamatosan változik. Egy jelentős réteg utasítja el a PiS nemzeti-konzervatív, német- és unióellenes ideológiáját. A fiatalok körében aligha lehet tömegesen hívekre szert tenni az eutanáziát, az abortuszt elutasító, melegellenes politikájával. Igaz, májusban sokan közülük Dudára adták a voksukat, ez azonban inkább protestszavazat volt, a kormány politikája elleni tiltakozás kifejezése.
A PiS ideológiája a vallásra is épül, kirekeszti azokat, akik nem harciasan hirdetik kereszténységüket. Pedig a valláshoz való viszonyulás nagyon átalakult az elmúlt évtizedekben. Szent János Pál pápa integráló személyiség volt e tekintetben, de már az ő pápasága alatt is, ha lassan, de folyamatosan csökkent a templomba járók száma. Hol van már az 1979-es év, amikor körülbelül 5 millióan vettek részt a nem egészen egy évvel korábban egyházfővé választott II. János Pál lengyelországi szentmiséjén?...

Nyugat-európai viszonylatban a lengyelek ma is messze a legvallásosabbak közé tartoznak. Egy 2012-es tanulmány szerint 54 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy hetente legalább egyszer elmennek szentmisére, 18 százalék havonta egyszer vagy kétszer megy templomba, 20 százalék pedig többször egy évben. Csak 8 százalék nem jár egyáltalán szentmisére, s 94 százalék vallotta hívőnek magát. A CBOS iroda szintén 2012-ben készült felmérése szerint 74 százalék nyilatkozott úgy, hogy elvégzi a húsvét előtti kötelező szentgyónást. Egy 2009-es tanulmány szerint 80 százalék közölte azt, hogy egy évben legalább egyszer részesül az oltáriszentségben, az Egyesült Államokban például ez az arány a Georgetown Egyetem 2005-ös felmérése szerint mindössze 14 százalékos volt.

Egy 2014-es felmérés szerint egy évtized alatt kétmillióval csökkent a szentmisére járó lengyelek száma, igaz, ez azzal is összefüggésben állhat, hogy ez idő alatt 2,1 millió lengyel vándorolt Nyugat-Európába. Janusz Marianski egyházszociológus a Tygodnik Powszechny című lapnak azt állította, hogy ezt a kétmillió embert továbbra s feltüntetik a plébániák adatbázisaiban.

Lengyelországban elsősorban a városokban tapasztalható a katolikus egyház befolyásának csökkenése. Régióktól függ, hogy a katolikusok hány százaléka jár rendszeresen szentmisére. A legmagasabb ez az arány a déli Tarnów egyházmegyében, Krakkó környékén, ahol a megkereszteltek mintegy hetven százaléka jár szentmisére. Szczecin-Kamien egyházmegyében, északon viszont ez az arány a 25 százalékot sem éri el, tehát jelentős regionális eltérések is tapasztalhatóak.

Ezek a regionális vallási különbségek a pártok támogatásában is visszaköszönnek. A hagyományosan katolikus fellegvárakban az átlagosnál magasabb a PiS támogatottsága, nyugaton és északon viszont a Polgári Platform a népszerűbb. Keleten azért is tarolhatott Duda (az egyik megyében 70 százalékot szerzett), mert ebben a régióban az oroszellenesség is nagyobb, a PiS erőteljesen Kreml-ellenes álláspontot képvisel.

Andrzej Duda májusi győzelme amolyan első lépés a PiS számára, hiszen legfőbb célja az ősszel esedékes parlamenti választáson való győzelem. A „jobbra átnak” azonban kellemetlen következményei lehetnek nemcsak Európára, hanem magára Lengyelországra nézve is. A befektetők elfordulhatnak az országtól, pedig a PO nagyon befektetőbarát klímát teremtett, ami a gazdaság gyors fejlődésén is tükröződik. Másfelől egy euroszkeptikus, nemzeti-konzervatív vezetés hatalomra kerülése egy sor Brüsszellel való vitát is előre vetíthet. A Jog és Igazságosság a multik ellenfelének, s a kisemberek védelmezőinek állítja be magát, azok érdekeit képviseli, akik helyzete a kapitalista rendszer meghonosodása után sem javult számottevően.

Duda többször hangoztatta, hogy adót kell kivetni a külföldi érdekeltségű bankokra és szupermarketekre, hogy megóvja a lengyel érdekeket. A PiS programja hasonló a Fideszéhez. Jacek Kuharczyk, a Közügyek Intézet varsói kutatóközpont elnöke a Guardiannak elmondta, Duda elnökségének legnagyobb kérdése az, hogy viszonylag mérsékelt vezető lesz-e, olyan személyiség, amilyennek a kampányban állította be magát, vagy pedig a pártelnök, Jaroslaw Kaczynski harciasabb irányvonalát követi majd. Ha ez utóbbi forgatókönyv következne be, az szerinte horrorszcenárióval érne fel Lengyelország számára, mert ez esetben szembekerülne Németországgal. Duda egyébként korábban gyakran beszélt Donald Tusk, illetve utódja, Ewa Kopacz „elhibázott” gazdaságpolitikájáról, szerinte ők felelősek azért, hogy sok honfitárs külföldön kereste a boldogulást. Lengyelország tehát válaszút elé érkezett, s ősszel dől el, hogy a nacionalizmus felé vezető úton indul tovább, vagy marad az eddigi unió- és befektetőpárti irányvonal.

Növekszik a PiS fölénye
Az októberben esedékes lengyelországi parlamenti választások előtt folyamatosan növekszik az ellenzéki pártok - a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS), a Szolidáris Lengyelország (SP) és az Együtt Lengyelország (PR) - választási koalíciójának fölénye a többi párt felett – derül ki két, múlt héten csütörtökön közzétett felmérésből, amelyeket az MTI idézett.Mindkét felmérés szerint a parlamenti képviselői mandátumokra összesen csak három tömörülés - a PiS-SP-PR koalíciója, a jelenleg kormányzó jobbközép Polgári Platform (PO), valamint a független Pawel Kukiz mozgalma - tenne szert, amennyiben júliusban tartanák meg a választásokat.
A GfK Polonia közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a PiS-SP-PR koalíciója a voksok 47,1 százalékát nyerné el. A PO 30,3 százalékos kedveltséget élvez. A kisebb kormánykoalíciós párt, a Lengyel Parasztpárt (PSL) nem jutna be a parlamentbe, mivel csak 3,7 százalékát kapná meg.Az 5 százalékos választási küszöb felett még a független Pawel Kukiz mozgalma végezne 10,5 százalékos támogatottsággal. Ez azonban 4,6 százalékos visszaesést jelent a mozgalom júniusi eredményéhez képest.
A májusi elnökválasztás első fordulójában a szavazatok váratlanul magas, 20,5 százalékos arányát elnyerő punk-rock énekes a Kukiz’15-nek elnevezett mozgalmát kedden jegyezte be a lengyel országos választási bizottságnál (PKW).A másik, az Estymator közvélemény-kutató által készített csütörtöki felmérést a Newsweek hetilap tette közzé. Eszerint a PiS-SP-PR koalíciójára a lengyelek 43 százalékára szavazna, a PO a voksok 29, a Kukiz pedig 9 százalékát nyerné el. A PSL az ötszázalékos küszöb határán egyensúlyoz.Az Estymator felmérési eredményei megegyeznek a két héttel ezelőttivel. A májusi elnökválasztás után a felmérések általában a PiS folyamatos erősödését mutatják. Az elnökválasztást – az ezt megelőző felmérésektől eltérően – Andrzej Duda, a PiS jelöltje nyerte meg.
A lengyel politikai megfigyelők többször is rámutattak arra, hogy a lengyelországi pártok és politikusok kedveltségét felmérő, választásokat megelőző közvélemény-kutatások eltértek a valódi választási eredményektől. Ez történt a tavaly őszi helyhatósági választások, valamint az idei elnökválasztás esetében. A közvélemény-kutatók felmérései nem egyszer egymáshoz képest is lényegesen eltérnek. A szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy a közvélemény-kutatók többsége a lakosságszámhoz képest aránylag kis – csak ezer fős – mintával dolgozik, és a csak telefonos, nem személyes rákérdezés útján jut válaszokhoz.


Nem változtat a jegybank

A lengyel jegybank pénzügyi stabilitási jelentése szerint a lengyeleknek nyújtott frankhitelek nem veszélyeztetik a lengyel bankrendszer stabilitását, ezért nincs arra szükség, hogy törvény írja elő kedvezményes átváltásukat zloty-alapú hitelre. A jegybank jelentése a kormányzó Polgári Platformnak azon törvényjavaslatára utal, amelyet múlt csütörtökön tűztek a szejm, a lengyel parlament alsóháza napirendjére. Az előterjesztés értelmében a frankhiteleket az átváltás napján érvényes árfolyamon váltanák át zlotyra. Ezt követően kiszámítanák a különbséget ahhoz képest, ha a hitelt zlotyban vették volna fel, és a különbség felét törölnék.

A lengyel jegybank azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy a támogatás törvényi rögzítése helyett pénzügyi ösztönzéssel kell serkenteni a lengyel bankokat, hogy a hitelek törlesztésével kapcsolatos nehézségekről közvetlenül az adósokkal tárgyaljanak.Keretes3: Az új államfőAndrzej Duda küszöbön álló elnöksége egyelőre inkább egy nagy kérdőjel. A politikus 1972-ben, Krakkóban született. Szülei a krakkói bányászati akadémián adtak elő. Ő maga cserkész volt 1984-től 1990-ig. 1987-1991 között a krakkói Jan Sobieski gimnázium humán fakultásán tanult, majd a szintén krakkói Jagelló (Jagiellonia)

Egyetemen a jogi karra került, ahol 1997-ben szerzett diplomát. Maradt is az egyetemen, s a közigazgatási jog szakértője lett. 2005-ben szerzett doktori fokozatot.2005-ben ügyvédi irodát hívott életre, s még ugyanebben az évben kezdett érdeklődni a politika iránt. A 2005-ös parlamenti választás után a PiS parlamenti frakciójának jogi tanácsadójaként alkalmazták.2006. augusztus 1-jén Jaroslaw Kaczynski kormányában igazságügy-miniszterhelyettes lett. E posztján a 2007-es kormányátalakításig maradt.

Ekkor aztán az alkotmánybíróságban a szejm által megválasztott tag lett, s 2011-ig töltötte be a posztot. 2008-tól az akkori elnök a 2010-es szmolenszki repülőgép-katasztrófában meghalt Lech Kaczynski tanácsadója lett. 2010-ben beválasztották Krakkó városi tanácsába, ahol a PiS frakciójában ült. A 2011-es parlamenti választás során a 13-as választókörzetből választották be közvetlenül a szejmbe. 2014-is parlamenti képviselőként ténykedett, s tagja lett az alkotmányügyi bizottságnak. 2013 novembere végétől ideiglenesen a PiS szóvivője is volt.

Andzej Duda feladata volt a 2014-es európai parlamenti választás során a PiS kampányának megszervezése. Beválasztották az EP-be, ahol az egyértelműen euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjába került. (Ez a harmadik legnagyobb frakció EP-ben 70 képviselővel, fő ereje a David Cameron brit kormányfő által fémjelzett konzervatív párt, de ennek tagja egyebek mellett a német euroszkeptikus Alternatíva, az AfD-t is.

A frakciót Syed Kamall brit politikus vezeti.)Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke 2014 novemberében javasolta, hogy az addig hazájában is alig ismert Duda legyen a párt elnökjelöltje. Előzőleg a lengyel lapok azt gyanították, hogy 2010 után ismét Kaczynski akar ringbe szállni. Ám 2014. december 6-án a PiS elnöksége hivatalosan is Dudát tette meg államfőjelöltnek. Választási kampányát 2015 februárjában indította, s azt hangoztatta, hogy a szociális igazságosságért, a nyugdíjkorhatár csökkentéséért lép fel. A párt irányvonalához képest kevésbé tűnik euroszkeptikusnak, ugyanakkor elutasítja az eurót, társadalompolitikai szempontból konzervatív értékeket képvisel, ellenzi az abortuszt, s a homoszexuálisok párkapcsolatának törvény előtti elismerését.

Az első választási fordulóban meglepetésre az élen végzett 34,76 százalékkal, egy százalékkal maradt el mögötte a hivatalban lévő Komorowski. A 2015. május 24-i második fordulóban a végső győzelmet is megszerezte 51,55 százalékkal. Duda felesége, Agata Kornhauser-Duda a lengyel költő, Julian Kornhauser (1946-) lánya. Egy leánygyermekük van, Kinga 1995-ben született.



Frissítve: 2015.08.06. 22:28

Újságíró lett a köztévé új elnöke

Monica Maggioni újságírónőt választották meg a RAI olasz közszolgálati rádió és televízió új elnökének. Kinevezését a kormányerők és az ellenzék egy része is támogatta.

Maggioni a miniszterelnök, Matteo Renzi jelöltje volt, aki szakmabelit és lehetőleg nőt akart látni az olasz médiacsoport elnöki székében. Az újságírót hivatalosan a balközép kormányerő, a Demokrata Párt (PD) jelölte a RAI elnöki székébe, és kinevezését a Silvio Berlusconi vezette jobbközép ellenzéki párt, a Hajrá Olaszország (FI) is támogatta. 

Monica Maggioni a 2012-ben, még a Mario Monti vezette kormány idején kinevezett Anna Maria Tarantola helyét veszi át, aki három évvel ezelőtt az olasz jegybanktól került a közszolgálati rádió-televízió élére. 

Az elnöki poszttal egy időben megújult a RAI kilencfős ügyvezető tanácsa is: ezt a politikai pártok jelöltjei alkotják a mindenkori parlamenti erőviszonyok szerint. Az új tanácsban a PD három taggal bír, az FI kettővel, egy tagot jelölt a római parlament néppárti szárnya, egy közös tanácstagot pedig az ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) és a Baloldal Környezet Szabadság (Sel) ad. További két tagot az olasz pénzügyminisztérium delegált. Már csak a RAI új vezérigazgatójának a kinevezése hiányzik, akit szintén a kormány jelöl. Minden egyes jelölést meg kell szavaznia az olasz parlament pártjai alkotta felügyelőbizottságnak is. 
    Az 51 éves Monica Maggioni először az Euronewsnál, majd 1996 óta a RAI-nál dolgozott. Ő a RAI első elnöke, aki pályafutását a közszolgálati rádió-televíziónál járta be. Tudósítóként dolgozott Dél-Afrikában, Mozambikban, Izraelben, számos más közel-keleti országban és az Egyesült Államokban is. 2003-ban ő volt az egyetlen olasz újságíró, aki az amerikai csapatok tevékenységét közvetlenül követhette a második Öböl-háború hadműveleteiben. 2007-től a RAI1 csatorna tévéhíradójának külpolitikai főszerkesztője volt, majd a RAIAllNews24 hírcsatorna és az olasz képújság főszerkesztője. Monica Maggioni vezette tavaly az Európai Bizottság elnökjelöltjeinek televíziós vitáját. 
     Az 1944-ben alapított RAI huszonkét országos és helyi televíziós, valamint tíz rádiócsatornán sugározza műsorait. Dolgozóinak száma meghaladja a 11 ezret. Az ötödik legnagyobb európai rádiós-televíziós csoportot alkotja. A RAI az évi több mint százeurós televízió-előfizetésekből, reklámból és állami támogatásból tartja fenn magát.

Szerző