Megnyitják az építészet csodáját

Publikálás dátuma
2015.08.06. 07:39
Az új szakasz 72 kilométer hosszú, ebből 37 a mai kiszélesítésével jött létre, a 35 kilométeren teljesen új csatornát építettek
Ma nyitják meg Egyiptomban a Szuezi-csatorna kibővített szakaszát. A kairói kormány azt reméli, hogy megduplázza a csatornából származó bevételt. Többen úgy vélik, ez a szakasz a pénz helyett sokkal inkább az egyiptomi nemzeti büszkeségről szól.

Jelentős változások történhetnek a vízi közlekedésben azt követően, hogy ma megnyitják a Szuezi-csatorna új szakaszát. Az áthaladási idő 20 óráról 11 órára csökken, s az eddigi 49 helyett 97 óceánjáró is keresztülhaladhat a szoroson. A csatorna kapacitása körülbelül megkétszereződik, ami azért fontos, mert itt bonyolódik le a világ tengeri kereskedelmének nyolc százaléka. Abdel Fattah-el Sziszi egyiptomi elnök a bővítést „az egyiptomi nép világnak adott ajándékának” nevezte.

Az egyiptomi hatóságok szerint az átépítés utáni bevételek 5 milliárd dollárról 2023-ig több mint 13 milliárd dollárra emelkednek. Ugyanakkor a csatorna mellett fekvő települések is jól járhatnak, mert több befektetésre számíthatnak – remélik Kairóban. Több új kikötőt, ipari zónát, valamint turisztikai létesítményt építhetnek 2030-ig, ezzel a helyi közlések szerint egymillió munkahelyet teremthetnek. Az építési költségek monumentális terhet róttak az egyiptomi költségvetésre. A kairói kormányzat számára presztízs volt ugyanis, hogy a szükséges anyagi hátteret kizárólag hazai forrásokból finanszírozzák. Nemcsak 17 egyiptomi cég vett részt a munkálatokban, hanem az egyiptomi hadsereg is.

Az új szakasz 72 kilométer hosszúságú. 37 kilométer a jelenlegi kiszélesítésével jött létre, míg 35 kilométeren teljesen új csatornát építettek. A mostani munkálatok azért békésebben zajlottak, mint az eredeti csatornáé, amelyen 1869. február 7-én haladhatott át az első hajó. Akkor körülbelül másfélmillió ember, jórészt egyiptomiak vettek részt az építkezésben, s máig sem tudni, hányan vesztették életüket a művelet során. Ezzel kapcsolatban a becslések egymástól teljesen különböznek, a legvadabb feltételezések szerint a halottak száma a 125 ezret (!) is elérte.

A mostani építkezést megelőzően értékpapírt adott ki a kairói kormányzat. Hogy a helyiek mekkora üzletet reméltek a bővítéstől, mi sem bizonyítja jobban: mindössze nyolc nap alatt kapkodták el ezeket az állampapírokat. Ez a gyorsaság azért érhette meglepetésként a kairói kabinetet, mert az egyiptomiak igencsak kételkednek minden olyan beruházásban, amit kizárólag egyiptomi finanszírozásból valósítanak meg. Közismert ugyanis az országban, hogy az építkezéseknél a legnagyobb a korrupció. Az értékpapírokat egyébként kizárólag egyiptomi állampolgárok vásárolhatták fel.

A 19. században valóban forradalmi változásokat hozott a kereskedelmi hajózásban a Szuezi-csatorna megnyitása. Nemcsak építészeti szempontból volt mesteri teljesítmény, hanem lehetővé tette a hajók számára, hogy feleannyi idő alatt tegyék meg a London és Bombay közötti távot. Akkor anyagi szempontból is óriási reményeket fűztek a csatorna megépítéséhez. Egyiptom azonban a globális gazdasági válság áldozata lett: Kairó nem tudta visszafizetni az építkezésekre felvett hitelt sem, így csődöt kellett jelentenie.

Ez talán egyfajta jelzés azok számára, akik valóságos pénzügyi csodát várnak a mostani új szakasztól. Nagy különbség persze, hogy Egyiptom akkor ki volt szolgáltatva a gyarmatosító országoknak, amelyek átvették a teljes ellenőrzést a kereskedelmi útvonalak felett. 1956-ban aztán Nasszer elnök államosította a csatornát. Franciaország, Nagy-Britannia és Izrael támadást is intézett az ország ellen, de az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Egyesült Államok indítványára visszaparancsolta a nemzetközi csapatokat.

Sokan nincsenek meggyőződve arról, hogy a mostani beruházás valóban olyan nyereséget termel, amilyet a kormányzat állít. Szerintük a munkálatokkal csak kidobták a pénzt az ablakon. A globális kereskedelem ugyanis túl alacsony ahhoz, hogy tényleg megkétszereződjék a forgalom. Egyes vélekedések szerint többet ért volna az ország azzal, ha azt a 8 milliárd dollárt, amit Szuezi-csatorna kiépítésére fordítottak, az egyiptomi infrastruktúra fejlesztésére költötték volna.

Szerző

Előremenekül Ciprasz?

Tegnap is folytatódott az esés a görög tőzsdén. A bankrendszer helyzete egyre aggasztóbb, miután a pénzintézetek részvényindexe a hétfői, majd a keddi 30 százalékos csökkenés után tegnap további 25 százalékkal zuhant, ezzel nagyjából a 2007-es értékre esett vissza – írta a Reuters. Az Alpha és a Pireus Bank esetében a zuhanás megállíthatatlannak tűnik. Mindkét bank indexe majdnem 30 százalékkal esett vissza. A National Bank of Greece viszonylag „jól” szerepelt a 11,8 százalékos visszaeséssel. Összességében a tőzsdeindex mintegy négy százalékos csökkenést mutatott.

Jean-Claude Juncker derűlátóan ítélte meg a hitelezők és a görög kormány közötti tárgyalásokat. Utalt arra, hogy Athén semmiképpen sem marad pénz nélkül. Ha ugyanis augusztus 20-ig nem születne megállapodás, akkor az ország számára ismét megnyitnák az európai pénzügyi és stabilitási mechanizmus pénzcsapját. (E napon kellene Görögországnak 3,2 milliárd eurót visszafizetnie az Európai Központi Banknak.)

Euklid Cakalotosz görög pénzügyminiszter közölte, egyik fél sem akarja, hogy e dátum utánig húzódjanak a megbeszélések. Szerinte minden a tervek szerint halad. Úgy vélte, ezért áthidaló finanszírozásra sem lesz szükség. Valószínűleg előrehozott választást rendeznek az országban - jelentette be tegnap a kormányszóvivő.

Előzőleg Panajotisz Lafazanisz, a kormánypárt, a Sziriza baloldali platformjának vezetője felszólította a párt illetékeseit arra, szabotálják a tárgyalásokat. Szakértők mindazonáltal kételkednek abban, hogy egy idő előtti voksolással meg lehetne akadályozni a Sziriza szétszakadását.

Szerző

Békegalambok Vukovár fölött

Publikálás dátuma
2015.08.06. 07:35
Horvát katonák a Vihar hadművelet idején FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HULTON ARCHIVE
A délszláv háború traumáját még nem heverték ki az érintett nemzetek. A napokban Vihar hadművelet 20. évfordulója tépte fel újra a szerb és horvát sebeket.

Ezer békegalambot indítottak útjára Kninből Vukovárra és ugyanabban az időben Vukovárról Kninbe, annak a 211 katonának az emlékére, akik életüket vesztették a Vihar hadműveletben. A húsz évvel ezelőtti hadműveletet, amelynek során a horvát hadsereg visszafoglalta a szerbek által megszállva tartott területet.

Horvátországban kétnapos állami ünnepségsorozat kezdődött, Zágráb húsz év óta először katonai díszszemlét is rendezett, amelyen végül a NATO-tagországok képviselői a szerb tiltakozás miatt nem vettek részt. Horvátországban ugyanis augusztus 4. és 5. a győzelem és hálaadás napja, Szerbiában viszont, ugyancsak az idéntől kezdődően, a gyászé és az emlékezésé.

Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban a Vihar hadművelet évfordulóján délben egy percre megszólaltak a szirénák, és megkondulnak a pravoszláv templomok harangjai. A szerbek egyperces néma csenddel emlékeztek az elhunytakra. A zászlókat félárbocra kellett engedni, és tilos volt bármilyen szórakoztatójellegű nyilvános rendezvény, vagy ilyen tartalmú műsor sugárzása a médiában.

Aleksandar Vucic szerb kormányfő a megemlékezésen azt hangsúlyozta, meg kell bocsátani a húsz évvel ezelőtt elkövetett bűnöket, felejteni azonban sosem szabad. Vucic és a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik a folyóba dobott koszorúval rótta le kegyeletét az áldozatok és menekültek előtt. A boszniai szerb vezető részvétele annak is köszönhető, hogy az egykori Krajinai Szerb Köztársaságból elűzött-elmenekült szerbek közül több mint ötvenezren a Boszniai Szerb Köztársaságban élnek ma.

Az egykori események megítélésében óriási különbség van a horvát és a szerb álláspont között. Zágráb a honvédő háború legnagyobb sikerének tartja a hadműveletet, amelynek köszönhetően négy nap alatt kiteljesedett az ország, Belgrád szerint azonban az újabb kori szerb történelem legszomorúbb napjairól van szó, háborús bűncselekményről, amelyet a horvát hadsereg követett el azáltal, hogy embereket űztek el otthonaikból. "A Vihar szörnyű bűncselekmény volt, és ezt Szerbia nem titkolja tovább" - fogalmazott Vucic, hozzátéve, hogy nem érti, Szerbia miért hallgatott erről évekig.

A zágrábi katonai parádéra célozva pedig azt mondta, "Mi beismertük azokat a bűnöket, amelyeket egyes szerbek követtek el, mi nem ünnepeljük azokat, a Vihar miatt pedig valaki másnak kell szégyenkeznie". De a konkrét adatok kapcsán sincs egyetértés. A horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek. A polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik, mintegy kétezer embert eltűntként tartanak nyilván, 200-250 ezer szerbnek kellett elhagynia otthonát.

Szerző