Előfizetés

Előkelő helyen a Magyar Nagydíj

Publikálás dátuma
2015.08.06. 07:53
Sebastian Vettel FOTÓ: EUROPRESS/ GETTY IMAGES
Az idei, július 26-án rendezett Magyar Nagydíj az ötödik legizgalmasabb futam 2008 óta az f1fanatic.co.uk, Forma-1-gyel foglalkozó honlap szerint. A weboldal látogatói egytől tízig pontozhatják a versenyeket, ez alapján szerezte meg az előkelő helyet a hungaroringi viadal. A 9,115-es osztályzattal Mogyoródon rendezték az idei év legérdekesebb futamát, mögötte a versenynaptár második helyszíne, a Maláj Nagydíj 8,369 ponttal áll.

Sokat emelt a hazai verseny színvonalán, hogy már a rajtnál sikerült lerajtolni az egyeduralkodó Mercedeseket, mindezt a nagy szurkolói táborral bíró Ferrarik hajtották véghez. A futamot eleve különlegesség tette a Jules Bianchira való megemlékezés, talán emiatt zökkentek ki a legjobb pilóták, és követtek el a megszokottnál több hibát a Sebastian Vettel győzelmével záruló versenyen.

A lista negyedik helyén a tavalyi mogyoródi futam áll 9.141 ponttal, akkor meglepetésre Daniel Ricciardo nyert Fernando Alonso előtt. A képzeletbeli dobogó harmadik fokát a 2014-es Kanadai Nagydíj érdemelte ki, ott szerezte az ausztrál Ricciardo élete első futamgyőzelmét. A második legjobb nagydíj a négy évvel ezelőtti kínai viadal volt.

A győztes a 2012-es idényzáró Brazil Nagydíj, melyen utoljára ült Forma-1-es autóban Michael Schumacher. Azt a hétvégét megelőzően 13 ponttal vezettet Vettel a vb-n Alonso előtt. Hiába ütközött a rajt után a német pilóta, végül hatodik helyével három egységgel a pontverseny élén végzett a futamon másodikként célba érő kétszeres világbajnok előtt.

Békegalambok Vukovár fölött

G.M.
Publikálás dátuma
2015.08.06. 07:35
Horvát katonák a Vihar hadművelet idején FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HULTON ARCHIVE
A délszláv háború traumáját még nem heverték ki az érintett nemzetek. A napokban Vihar hadművelet 20. évfordulója tépte fel újra a szerb és horvát sebeket.

Ezer békegalambot indítottak útjára Kninből Vukovárra és ugyanabban az időben Vukovárról Kninbe, annak a 211 katonának az emlékére, akik életüket vesztették a Vihar hadműveletben. A húsz évvel ezelőtti hadműveletet, amelynek során a horvát hadsereg visszafoglalta a szerbek által megszállva tartott területet.

Horvátországban kétnapos állami ünnepségsorozat kezdődött, Zágráb húsz év óta először katonai díszszemlét is rendezett, amelyen végül a NATO-tagországok képviselői a szerb tiltakozás miatt nem vettek részt. Horvátországban ugyanis augusztus 4. és 5. a győzelem és hálaadás napja, Szerbiában viszont, ugyancsak az idéntől kezdődően, a gyászé és az emlékezésé.

Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban a Vihar hadművelet évfordulóján délben egy percre megszólaltak a szirénák, és megkondulnak a pravoszláv templomok harangjai. A szerbek egyperces néma csenddel emlékeztek az elhunytakra. A zászlókat félárbocra kellett engedni, és tilos volt bármilyen szórakoztatójellegű nyilvános rendezvény, vagy ilyen tartalmú műsor sugárzása a médiában.

Aleksandar Vucic szerb kormányfő a megemlékezésen azt hangsúlyozta, meg kell bocsátani a húsz évvel ezelőtt elkövetett bűnöket, felejteni azonban sosem szabad. Vucic és a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik a folyóba dobott koszorúval rótta le kegyeletét az áldozatok és menekültek előtt. A boszniai szerb vezető részvétele annak is köszönhető, hogy az egykori Krajinai Szerb Köztársaságból elűzött-elmenekült szerbek közül több mint ötvenezren a Boszniai Szerb Köztársaságban élnek ma.

Az egykori események megítélésében óriási különbség van a horvát és a szerb álláspont között. Zágráb a honvédő háború legnagyobb sikerének tartja a hadműveletet, amelynek köszönhetően négy nap alatt kiteljesedett az ország, Belgrád szerint azonban az újabb kori szerb történelem legszomorúbb napjairól van szó, háborús bűncselekményről, amelyet a horvát hadsereg követett el azáltal, hogy embereket űztek el otthonaikból. "A Vihar szörnyű bűncselekmény volt, és ezt Szerbia nem titkolja tovább" - fogalmazott Vucic, hozzátéve, hogy nem érti, Szerbia miért hallgatott erről évekig.

A zágrábi katonai parádéra célozva pedig azt mondta, "Mi beismertük azokat a bűnöket, amelyeket egyes szerbek követtek el, mi nem ünnepeljük azokat, a Vihar miatt pedig valaki másnak kell szégyenkeznie". De a konkrét adatok kapcsán sincs egyetértés. A horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek. A polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik, mintegy kétezer embert eltűntként tartanak nyilván, 200-250 ezer szerbnek kellett elhagynia otthonát.

Békegalambok Vukovár fölött

G.M.
Publikálás dátuma
2015.08.06. 07:35
Horvát katonák a Vihar hadművelet idején FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HULTON ARCHIVE
A délszláv háború traumáját még nem heverték ki az érintett nemzetek. A napokban Vihar hadművelet 20. évfordulója tépte fel újra a szerb és horvát sebeket.

Ezer békegalambot indítottak útjára Kninből Vukovárra és ugyanabban az időben Vukovárról Kninbe, annak a 211 katonának az emlékére, akik életüket vesztették a Vihar hadműveletben. A húsz évvel ezelőtti hadműveletet, amelynek során a horvát hadsereg visszafoglalta a szerbek által megszállva tartott területet.

Horvátországban kétnapos állami ünnepségsorozat kezdődött, Zágráb húsz év óta először katonai díszszemlét is rendezett, amelyen végül a NATO-tagországok képviselői a szerb tiltakozás miatt nem vettek részt. Horvátországban ugyanis augusztus 4. és 5. a győzelem és hálaadás napja, Szerbiában viszont, ugyancsak az idéntől kezdődően, a gyászé és az emlékezésé.

Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban a Vihar hadművelet évfordulóján délben egy percre megszólaltak a szirénák, és megkondulnak a pravoszláv templomok harangjai. A szerbek egyperces néma csenddel emlékeztek az elhunytakra. A zászlókat félárbocra kellett engedni, és tilos volt bármilyen szórakoztatójellegű nyilvános rendezvény, vagy ilyen tartalmú műsor sugárzása a médiában.

Aleksandar Vucic szerb kormányfő a megemlékezésen azt hangsúlyozta, meg kell bocsátani a húsz évvel ezelőtt elkövetett bűnöket, felejteni azonban sosem szabad. Vucic és a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik a folyóba dobott koszorúval rótta le kegyeletét az áldozatok és menekültek előtt. A boszniai szerb vezető részvétele annak is köszönhető, hogy az egykori Krajinai Szerb Köztársaságból elűzött-elmenekült szerbek közül több mint ötvenezren a Boszniai Szerb Köztársaságban élnek ma.

Az egykori események megítélésében óriási különbség van a horvát és a szerb álláspont között. Zágráb a honvédő háború legnagyobb sikerének tartja a hadműveletet, amelynek köszönhetően négy nap alatt kiteljesedett az ország, Belgrád szerint azonban az újabb kori szerb történelem legszomorúbb napjairól van szó, háborús bűncselekményről, amelyet a horvát hadsereg követett el azáltal, hogy embereket űztek el otthonaikból. "A Vihar szörnyű bűncselekmény volt, és ezt Szerbia nem titkolja tovább" - fogalmazott Vucic, hozzátéve, hogy nem érti, Szerbia miért hallgatott erről évekig.

A zágrábi katonai parádéra célozva pedig azt mondta, "Mi beismertük azokat a bűnöket, amelyeket egyes szerbek követtek el, mi nem ünnepeljük azokat, a Vihar miatt pedig valaki másnak kell szégyenkeznie". De a konkrét adatok kapcsán sincs egyetértés. A horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek. A polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik, mintegy kétezer embert eltűntként tartanak nyilván, 200-250 ezer szerbnek kellett elhagynia otthonát.