Ünnep és gyász a Balkánon

Horvátországban a győzelem és hálaadás napját ünneplik augusztus 4-én és 5-én, a Vihar hadművelet 20. évfordulóján, miközben Szerbiában ugyanezt az eseményt gyásznapként, az emlékezés napjaként élik meg. 

Zágrábban katonai parádét rendeznek ma, augusztus 4-én, holnap pedig Kninben kerül sor a katonai felvonulásra. A fővárosban első alkalommal kerül erre sor, Kninben hagyományosan így emlékeznek a horvátok által honvédőnek tartott háború legnagyobb sikerére, a Vihar hadműveletre, amelynek következtében 1995-ben a horvát haderőnek sikerült visszafoglalnia a szerbektől az ország területének 18,4 százalékát kitevő, nemzetközileg el nem ismert Krajinai Szerb Köztársaságot. A „vihar” gyors volt, 84 óra alatt lezajlott, a hadrendbe állított 200 ezer horvát katona egy 700 kilométer hosszú frontszakaszon villámgyorsan nyomult előre győzedelmesen.

Közel negyedmillió szerb menekült el akkor otthonából, a polgári áldozatok száma meghaladta az ezer főt. A hadművelet irányítója Ante Gotovina és Mladen Markac tábornokok voltak, akiket háborús bűnösként állítottak a hágai Nemzetközi Törvényszék elé. Gotovinát első fokon 24 év szabadságvesztésre ítélték, majd 2012-ben másodfokon felmentették. Mindkét tábornok Szerbia tiltakozása ellenére szabadult, Horvátországban hősként fogadták őket.

A nagyszabású katonai parádéra kezdetben több ország képviselete jelezte részvételi szándékát, majd a NATO-tagországok, Szerbia tiltakozása miatt visszaléptek. Belgrádban ugyanis ugyanezt az eseményt gyászként élik meg, augusztus 4-ét gyásznappá, 5-ét pedig az emlékezés napjává nyilvánították, amikor az ország minden templomának harangja megszólal déli 12 órakor és az ország egy perces néma főhajtással emlékezik a szerb áldozatokra.

A balkáni megbékélés irányába számtalan lépést tevő Aleksandar Vucic szerb kormányfő, aki július 6-án a srebrenicai népirtás évfordulóján is részt vett, a döntés kapcsán azt nyilatkozta, azért van szükség arra, hogy augusztus 5-ét gyásznappá nyilvánítsák, mert a Vihar hadművelet "a második világháború után elkövetett legnagyobb etnikai tisztogatás" volt. (Belgrád és a szerb kormányzat a srebrenicai népirtás kapcsán viszont nem ismeri el, hogy genocídium történt.)

Aleksandar Vulin szerb szociális- és veteránügyi miniszter - aki egyben a megemlékezéseket szervező bizottság elnöke is - hétfőn a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) kijelentette, hogy Belgrádnak kötelessége elkészíteni a húsz évvel ezelőtt eltűntek és meggyilkoltak jegyzékét, amely a becslések szerint mintegy kétezer nevet tartalmaz majd. A vitatott hadművelet kapcsán úgy érvelt, „250 ezer szerb távozott négy nap alatt. A legtöbb ember Európa történelmében ilyen rövid időn belül. Még a II. világháborúban sem üldöztek el ilyen sok embert ennyire rövid idő alatt, ráadásul tartósan, a saját otthonából. Mi csak az igazat mondjuk. Megbékélés nincs igazság nélkül. Jószomszédi viszony nincs igazság nélkül. Ugyanakkor mi a lehető legjobb viszonyt szeretnénk kialakítani Horvátországgal.”

A szerb menekültügyi bizottság hétfőn közleményben ismertette, hogy a délszláv háború 1991-es kitörése óta Szerbiában 610 ezren kértek menedékjogot, közülük több mint 35 ezren még mindig menekültstátussal rendelkeznek, legtöbbjük - majdnem 26 ezer ember - Horvátországból származik. Szarajevó megtiltotta, hogy Bosznia-Hercegovinában megemlékezzenek a szerb áldozatokról. Belgrád szerint ez a bosznia-hercegovinai kormány nagy szégyene.

A Nemzetközi Bíróság az idén utasította el Horvátország keresetét és Szerbia ellenkeresetét is arra vonatkozóan, hogy a másik fél népirtást követett el a horvát területeken 1991 és 1995 között.

Szerző

Lekéste! Minden jegy elkelt a magyar-román meccsre

Minden jegy elkelt a szeptember 4-én a Groupama Arénában sorra kerülő Magyarország-Románia labdarúgó Európa-bajnoki selejtezőre.

A magyar szövetség (MLSZ) honlapjának keddi tájékoztatása szerint a belépők 20 óra alatt fogytak el. A 202 ezer klubkártya-tulajdonosnak és a kártya nélkül jegyet vásárolni szándékozó szurkolóknak csak a töredéke jutott jegyhez, mivel az Üllői úti stadion csak 21 400 néző befogadására alkalmas. Hétfőn az online értékesítési rendszer lelassulása ellenére végül 4512 belépő kivételével minden jegy az interneten talált gazdára. A rendszer lehetőséget teremtett annak a mintegy 1423 kártya nélküli nézőnek is, akik a TEX pénztáraiban jutottak belépőhöz. 

A közlemény kitér arra, hogy egy hónappal korábban még soha nem mutatkozott ilyen fokú érdeklődés magyar futballmérkőzés iránt, ilyen rövid idő alatt nem kelt még el valamennyi jegy. Az értékesítési rendszer lelassulása sok érdeklődőnek bosszúságot okozott. Az ügyben hétfőn este Csányi Sándor, az MLSZ elnöke elnézést kért, s a szövetség vizsgálatot indított a történtek miatt.

Szerző

Lekéste! Minden jegy elkelt a magyar-román meccsre

Minden jegy elkelt a szeptember 4-én a Groupama Arénában sorra kerülő Magyarország-Románia labdarúgó Európa-bajnoki selejtezőre.

A magyar szövetség (MLSZ) honlapjának keddi tájékoztatása szerint a belépők 20 óra alatt fogytak el. A 202 ezer klubkártya-tulajdonosnak és a kártya nélkül jegyet vásárolni szándékozó szurkolóknak csak a töredéke jutott jegyhez, mivel az Üllői úti stadion csak 21 400 néző befogadására alkalmas. Hétfőn az online értékesítési rendszer lelassulása ellenére végül 4512 belépő kivételével minden jegy az interneten talált gazdára. A rendszer lehetőséget teremtett annak a mintegy 1423 kártya nélküli nézőnek is, akik a TEX pénztáraiban jutottak belépőhöz. 

A közlemény kitér arra, hogy egy hónappal korábban még soha nem mutatkozott ilyen fokú érdeklődés magyar futballmérkőzés iránt, ilyen rövid idő alatt nem kelt még el valamennyi jegy. Az értékesítési rendszer lelassulása sok érdeklődőnek bosszúságot okozott. Az ügyben hétfőn este Csányi Sándor, az MLSZ elnöke elnézést kért, s a szövetség vizsgálatot indított a történtek miatt.

Szerző