Magyarországon nincs zöldpolitika

Publikálás dátuma
2015.08.04. 07:14
A környezetvédelem ügye már hosszú évekkel ezelőtt törést szenvedett FOTÓ: NÉPSZAVA
A kormány szerint hazánk természetvédelemben is jobban teljesít; olyannyira, hogy még Németországot is lazán beelőzzük. A valóságban azonban mást tapasztalunk: a zöldpolitika leépült, egy-egy beruházásnál vagy jogszabályalkotásnál a természetvédelmi szempontok nem számítanak. Jelenleg Magyarország az egyetlen az Európai Unió tagállamai közül, amely nem rendelkezik önálló környezetvédelmi minisztériummal.

Egyszer volt Magyarországon egy fideszes környezetügyért - illetve agrárfejlesztésért és hungarikumokért is - felelős államtitkár, aki egy éjjelen azt álmodta, hogy hazánkban mintaszerű a természetvédelem, s ezt nem is volt rest országnak világnak elújságolni.

V. Németh Zsolt soha nem látott mértékűnek nevezte az elmúlt egynéhány év természetvédelmi fejlesztéseit: látogató központokat építgettek, szépítgettek a nemzeti parkokban, melyek látogatottsága is évről évre nő (tavaly a regisztrált látogatók száma mintegy másfél millió volt), állattartó telepeket is korszerűsítettek, sőt, 28 milliárd forintot költöttek élőhelyek megőrzésére is. V. Németh azzal is elhencegett: 2007-től 2013-ig 38 milliárd forint uniós pénz jutott természetvédelemre, a következő, 2020-ig tartó ciklusban pedig még ennél is több, 46 milliárd forintra lehet majd számítani.

Az államtitkár azonban nem állt meg ennyinél: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy felmérésére hivatkozva kijelentette, hogy Magyarország "a GDP-hez, illetve a magyar közkiadásokhoz viszonyított százalékában" több pénzt áldoz természetvédelemre, mint Németország vagy Ausztria - az a két európai ország, amely példamutatóan helyezi előtérbe a megújuló energiaforrások használatát a ma már inkább avíttnak számító atomenergia alkalmazása helyett.

A Fidesz közleményben reagált az államtitkár nyilatkozatára, és még V. Némethnél is nagyobbat szerettek volna mondani: állításuk szerint 2020-ig több mint 1100 milliárd jut majd természet- és környezetvédelemre, ez pedig további, "soha nem látott" fejlesztéseket tesz majd lehetővé. Itt a mese vége, fuss el véle.

A mélyrepülés kezdete a zöldpolitikában

A valóságban az Orbán-kormány érdemi természetvédelmi fejlesztéseit valóban soha nem látta még senki. A zöldpolitika leépítésének, az önkényes rombolásnak, a természetvédő szakmai és civil vélemények figyelmen kívül hagyásának, a természetvédelmi mintaként szolgáló nemzeti parkok lenyúlására tett kísérleteknek, a megújuló energiaforrások háttérbe szorításának azonban időről időre szemtanúi lehettünk, ha máshol nem, hát az újságok hasábjain. Több helyen is hallhattuk, olvashattuk már, hogy a Fideszben a természetvédelemre egyfajta "balos" ügyként tekintenek, ezért nem is nagyon szeretnek vele foglalkozni, felesleges pénzpazarlásnak tartják, ami nem segíti elő a gazdasági mutatók javulását sem.

Amikor az első Orbán 1998-ban hatalomra került, szinte azonnal nekiláttak a környezetvédelem államigazgatási szinteken történő leépítésének: egyebek mellett csökkentették az akkor még létező környezetvédelmi minisztérium létszámát, megszüntették a természetvédelmi beruházások legfőbb anyagi bázisát jelentő Központi Környezetvédelmi Alap önállóságát, a környezetvédelmi felügyelőségek létszámán is kurtítottak. Többek között ezen intézkedések következményeinek is köszönhető, hogy Magyarország a 2004-es uniós csatlakozás idején számos EU-s követelménynek nem felelt meg teljes mértékben.

Rövid átmeneti javulás

2004-től, az első Gyurcsány-kormány idején kezdett javulni a helyzet: a hulladékégetők szennyezőanyag-kibocsátása harmadára csökkent, a közoktatás nevelési programjának kötelező részévé vált a környezeti nevelés, létrejöttek a natúrparkok, kijelölték a Natura 2000 hálózatot. Egy 2005-ös kormányhatározatban rögzítették a megújuló energiaforrások használatának gazdasági garanciáit, és több, a megújuló energiákra alapozó erőművi fejlesztés is történt.

A megsemmisülés küszöbén

A 2010-es kormányváltást a környezetvédelem újból megsínylette, a második Orbán-kormány egyik első lépése az volt, hogy teljes egészében megszüntette a környezetvédelmi minisztériumot - ennél világosabban talán ki sem lehetett volna fejezni, mit is gondolnak valóban a zöldpolitikáról. A területért a vidékfejlesztési tárca államtitkára, Illés Zoltán felelt, aki ekkor még derűlátóan nyilatkozott: úgy vélte, a minisztérium megszüntetésével kormányzati szinten a környezetvédelem nem veszít fontosságából. Tévedett. Ma már nincsenek már független zöldhatóságok, a felügyelőségeket beolvasztották a megyei kormányhivatalokba.

2014-ben Illés sem kapott pozíciót, miután megszűnt a természetvédelmi államtitkárság is. A jogszabály-alkotási folyamatok során a környezetvédelmi szempontok annyira háttérbe kerültek, amennyire csak lehetséges, ráadásul a 2010-2014-es költségvetési ciklusban a felére csökkent a nemzeti parkok és a környezetvédelmi felügyelőségek támogatása. A jövő évi költségvetés legnagyobb vesztesének is a környezetvédelem bizonyult: az idei 630 milliárd helyett jövőre 321 milliárd lesz a keret.

Mindezen felül a narancshatalom több alkalommal is bizonyította már, hogy fittyet hány a természetvédelemre: gondoljunk csak a nemzeti parkok kivéreztetésére, Paks2-re és az atomenergia mániára, a sunyi módon, éjszaka levezényelt engedély nélküli Kossuth téri fakivágásra Budapesten, a napelemek megadóztatására. Emlékezetes a Heves megyei Lőrinciben kialakult azbeszthelyzet is: a 2013-ban szabálytalanul lebontott cementgyár törmelékeiből szinte megállás nélkül fújta a halálosan mérgező azbesztet tartalmazó cementport a szél.

Lőrinciben és a környező településeken többen súlyosan megbetegedtek - igaz, ők még a gyár működésének idején kaphatták el az azbeszt okozta halálos kórt, az "azbesztózis" lappangási ideje ugyanis 20 év is lehet. Ám ki tudja, hányan betegedtek meg az elmúlt 1-2 évben, akár gyerekek is. Egy néhány éve készült kimutatás szerint Lőrinciben az országos átlagot jóval meghaladja a korai elhalálozások aránya. A kormány erről is tudott, ám évekig nem tett semmit, a mérgező sittet csak most nyáron kezdte elszállíttatni a településről.

Kötelezettségszegési eljárás előtt

Így néz ki tehát a "mintaszerű" természetvédelem Magyarországon. Fodor Gábor szerint a kormány azt a keveset is, amit a környezetvédelemre szán, felesleges és rossz célokra használja fel. A volt környezetvédelmi miniszter szerint a zöldpolitika nem a látogatóközpontok és tanösvények kiépítését jelenti, V. Németh Zsolt azon állítása pedig, melyek szerint Németországnál is többet költünk a természet védelmére, nem állják meg a helyüket. "Lehet a statisztikai adatokkal bűvészkedni, egy viszont biztos: soha ennyire rossz helyzetben nem volt a természet- és környezetvédelem. Most csak ámítás folyik, a kormány csak a saját érdekeit tartja szem előtt. Magyarországon ma nem létezik zöldpolitika" - mondta Fodor.

Hasonlóan vélekedik ma már Illés Zoltán is. Az ex-környezetvédelmi államtitkár szerint az EU 28 tagállama közül Magyarországon a legrosszabb a természet- és környezetvédelem helyzete államigazgatási szinten; nincs olyan ország, ahol a területnek ne lenne önálló minisztériuma. "Úgy érzem magam ma, mintha egy időgépbe ültem volna; legutóbb 1987 előtt volt olyan, hogy nem létezett környezetvédelmi tárca".

Fodorhoz hasonlóan Illés is úgy gondolja, hogy V. Németh Zsolt valótlanságot állít, amikor azt mondja, hogy Magyarország Ausztriánál és Németországnál is többet áldoz a természet javára. "Ez egyszerűen nem igaz. Magyarországon a GDP egy százalékát sem éri el a környezetvédelemre szánt összeg. V. Németh szégyellje magát: ha nem tudja, mi a valóság, azért, ha hazudik, akkor pedig azért".

A politikus szerint rosszat tesz a környezetpolitika számára, hogy nincsenek jó szakpolitikusok. A szakmai hozzáértés hiányát egyébként jól példázza L. Simon László államtitkár megnyilvánulása is; szerinte azért nem lehet csak nap- illetve szélenergiát használni, mert "áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél". Illés Zoltán rámutatott: V. Németh is azzal henceg, ami már eleve megvolt. "A 2007-2013-as időszakban minden évben csaknem 40 milliárd jutott természetvédelemre EU-s keretből. Ezt még a Gyurcsány-Bajnai kormányoknak sikerült elérnie.

Ennek köszönhető, hogy a magyar természetvédelem még nem ment teljesen tönkre". Illés kiemelte: Magyarország a hulladékgazdálkodás területén sem teljesíti az EU-s elvárásokat, és félő, hogy emiatt hazánk újabb kötelezettségszegési eljárásnak néz elébe.

Szerző
Frissítve: 2015.08.03. 22:52

Zűrök és viták a Jobbik körül

Meghívták a Jobbikot az oroszok által elfoglalt Krím-félszigetre. A hivatalos útra a párt igent mondott - mondta Gyöngyösi Márton a Sputniknak. A szélsőjobboldali párt frakcióvezető-helyettese szerint ősszel, októberben tekinthetik meg az oroszok által elfoglalt félszigetet. 

Kiemelte, a Jobbik "a lehető legmagasabb szinten képviselteti magát majd a találkozón". A jobbikos látogatás azért érdekes, mert csütörtökön kitiltották Ukrajnából azokat a francia képviselőket, akik Kijev és Párizs intelmei ellenére nemrégiben szintén ellátogattak az Oroszország által tavaly bekebelezett Krím félszigetre. Ugyanakkor Gyöngyösit ez a veszély már nem fenyegeti, hiszen korábban részt vett megfigyelőként a donyecki és luhanszki elszakadási választásokon, s emiatt már kitiltották Ukrajnából.

Közben kiderült, a Jobbik nyékládházi alapszervezetének helyi elnöke az a férfi, akit egy társával együtt pénzhamisítás miatt vett őrizetbe a rendőrség. A Napi Gazdaság szerint több mint százmillió forint értékű dollárt akart egy bűnbanda Ukrajnában piacra dobni, azt még nem tudni, ki a megbízó. Az eset azért is pikáns, mert az embercsempészettel vádolt Kiss Róbert, a Magyar Gárda volt főkapitányának esete után ez már a második e párthoz köthető bűnügy néhány napon belül. A Jobbik szerint ugyanakkor Szász már nem elnöke a nyékládházi szervezetnek, mivel tavaly etikai vétség miatt kizárták. A Fidesz - arról hallgatva, hogy pénzhamisítót már a kormánypárt köreiben is fogtak a rendőrök - feltette a kérdést: "milyen kapcsolatot ápol a Jobbik a bűnözői körökkel, és ebből mennyi bevétele van a pártnak?"

A Jobbik vezetése azonban ezen ügyek tisztázása helyett azzal foglalatoskodik, hogy az Ószövetségről vitázzon. Július elején írta meg az atv.hu, hogy Endrésik Zsolt, a Jobbik egykori parlamenti képviselője megtért, s miután tanulmányozta az Ószövetséget, "közelebb kerültem a zsidó hitvilághoz és kultúrához". Novák Előd ezt a Facebook-on vitatta, mire a Jobbik szóvivője, Mirkóczki Ádám szembeszállt a párt alelnökével és közölte: "sajnos még hívő emberek között is rendszerint felmerül az a téves nézet és gondolkodás, hogy az Ószövetség és az Újszövetség egymással szembefordítható".

Perelnek a radikálisok
A Jobbikot érintő rágalmak miatt a párt megteszi a szükséges jogi lépéseket a Fidesszel szemben – közölte az ellenzéki párt hétfőn. A rágalmak közé tartozik a párt hamis összekapcsolása is az embercsempészettel – írták. Korábban a Fidesz azt közölte: az elmúlt napok hírei alapján felvetődik a kérdés, hogy milyen kapcsolatot ápol a Jobbik bűnözői körökkel, és ebből mennyi bevétele van a pártnak. A Jobbik erre reagálva azt írta: bűnözőkkel csak akkor áll kapcsolatban, amikor a parlamenti munka során találkozik "az elmúlt negyed évszázad korrumpálódott politikusaival" Közölték továbbá: a Fidesszel ellentétben a leghatározottabban fellépnek minden törvénysértéssel szemben, különösen akkor, ha az saját magukat érinti. "Ellentétben a Fidesszel, ahol a hamis eurókkal lebukó Veress Áron még évekkel állítólagos kizárását követően is első vonalbeli fideszes politikusokkal mutatkozott és magyarországi szervezője lehetett a Fidesz-pártcsalád nemzetközi konferenciájának" – írták.

Szerző

Csendben győzött a Szent János Kórház?

Publikálás dátuma
2015.08.04. 07:01
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter felel a költségvetésért, egyúttal a János Kórház mellett kampányol FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK S
Egyre több fideszes prominens áll ki a Szent János Kórház megújítása mellett, tegnap épp a nemzetgazdasági miniszter írta alá a támogató ívet, bár továbbra sem dőlt el, hogy a kormány itt akarja-e megvalósítani az új fővárosi szuperkórházat. Legalább 30-35 milliárd forint kellene egy új központi tömbre és a mostani pavilonok korszerűsítésére.

A budapesti Szent János Kórház felújítására akkor is szükség van, ha nem ott alakítják ki az új budai kórházat. Ezt a nemzetgazdasági miniszter jelentette ki, amikor tegnap aláírta azt a támogató ívet, amellyel lokálpatrióta civilek szeretnék elérni, hogy az intézmény területén vagy annak közvetlen közelében épüljön fel a kormány által tervezett új fővárosi központi kórház. Varga Mihály, mint helyi fideszes országgyűlési képviselő csatlakozott az akcióhoz és vele együtt írt alá Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára is. Korábban a körzet két fideszes polgármestere, Láng Zsolt és Pokorni Zoltán is megtette ezt, az egészségpolitikai helyettes államtitkár pedig egy rádióműsorban szólt a felújítás fontosságáról.

Az új budapesti kórház helyszínéről azóta tart a vita, hogy a tervet Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője február elején bejelentette. A beruházásért sorra jelentkeztek be kormánypárti kerületi polgármesterek, köztük Bús Balázs óbudai és Wintermantel Zsolt Fidesz-KDNP-s újpesti polgármester is. Tarlós István főpolgármester ugyanakkor más kerületi vezetőkkel megtámogatva először határozottan kiállt az évekkel ezelőtt bezárt országos pszichiátriai intézet (közismert nevén a Lipót - a szerk.) felújítása és kibővítése mellett, de az oda vezető keskeny és rossz utak miatt kialakult egységes szakmai tiltakozás hatására végül visszavonulót fújt.

Az ellenzék eközben azzal egyetért, hogy szüksége van a fővárosnak egy új kórházra, ahogy abban is egységesek, hogy ez ne Lipótmezőn épüljön fel, hanem egy megfelelő közlekedési csomópontban. De hogy a János legyen-e, a Sportkórház befejezetlen beruházása a BAH csomópontnál, netán a Szent Imre Kórház Kelenföldön, ebben nincs egységes vélemény. A civil mozgalmat elindító Szilágyi Zsolt az MTI-nek korábban azt mondta, várhatóan augusztus végéig gyűjtik az aláírásokat, az íveket pedig a kormánynak küldik majd el, ezzel segítve a döntéshozatalt az új központi kórház helyszínéről.

Előzetes folyosói becslések szerint legalább 30-35 milliárd forintba kerülhet a Szent János Kórház megújítása: egy új központi tömb megépítése, a körülötte található pavilonok teljes felújítása és összekötése a nagy épülettel, illetve ehhez kapcsolódva a műszer- és eszközpark korszerűsítése. Így összegezte a terveket a Népszava kérdésére a kórház orvosigazgatója. Nagy Péter emlékeztetett rá, hogy az ezredfordulón már születtek javaslatok az intézmény megújítására, ezeket tíz évvel később kicsit leporolták, de a részletes tervezésig nem jutottak el. Egy valamennyi területen a 21. század elvárásainak megfelelő ellátást nyújtó kórház kialakítása csak a János teljes megújításával képzelhető el, itt már nem elegendő a régi, többnyire műemlék épületek átfestegetése - érvelt az igazgató. Elképzeléseik szerint a mostani épületegyüttes középső területén néhány kisebb és műemléki szempontból kevéssé jelentős épület elbontásával akkora teret lehet nyerni, amely alkalmas egy nagy központi tömb megépítésére. Ebben helyet kaphatna a sebészet, a traumatológia, a sürgősségi és az intenzív részleg, de a szülészet és nőgyógyászat is - vagyis minden ellátási forma, amihez nagyobb műtétek kapcsolódhatnak. A krónikus belgyógyászat és a pszichiátria a hatalmas telek felső részébe költözhetne, de a többi szakterület kisebb épületeihez hasonlóan ezek is hidakkal kapcsolódnának az új központhoz. Az eddigi felmérések alapján a főbejárat közelében található részlegek és a kápolna műemléki épülete mindenképpen megmaradnának eredeti formájukban - hangsúlyozta.

Azt is elmondta, a tervezett központi tömb két oldalról is megközelíthető lenne mentővel, ami a sürgősségi ellátást tovább gyorsíthatná. Többször megerősítette, nem akarnak kompromisszumokat kötni és félmegoldásokban gondolkodni, mert a kórház megújítása akkor is elengedhetetlen, ha a szuperkórházat végül máshol építi meg a kormány. Számításaik szerint 2017 elején le lehetne tenni az új tömb alapkövét, az építkezés ideje alatt pedig vagy más kórházak vennék át átmenetileg az ellátást - de ezt próbálnák elkerülni -, vagy könnyűszerkezetes átmeneti épületeket húznának fel, ami ugyan drágítaná a beruházást, de megkönnyítené a folyamatos kezeléseket és gondozást.

Varga tegnap azt ígérte a kórház vezetőinek, hogy legkésőbb jövő tavaszra eldől az új fővárosi kórház sorsa. Az építkezés magyar költségvetési pénzből valósulhat meg, hisz az Unió egészségügyi beruházásai lezárultak, így fontos üzenet, hogy az államkassza legfőbb őre aláírásával letette a voksát az itteni építkezés mellett.

Gyorssegély a zárt osztálynak

40 millió forintot kap a Merényi Kórház a pszichiátriai osztály botrányos ápolási körülményeinek sürgős javítására. Ezt Zombor Gábor tegnap a helyszínen azzal együtt jelentette be, hogy az intézmény vezetőinek augusztus 8-ig kell letenniük az asztalra a felújítás és átszervezés terveit. Az egészségügyi államtitkár szerint létre kell hozni az idős, demens betegek külön részlegét, meg kell oldani a tető és a vizesblokkok felújítását, az ápoltak nemek szerinti külön elhelyezését, az akadálymentesítést és új használati tárgyakat is be kell szerezni. Az alapvető jogok biztosa júniusban készített jelentést az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet Pszichiátriai és Addiktológiai Centrumában tapasztalt embertelen körülményekről, s az osztály bezárását javasolta. A kórház vezetői pénzhiányra hivatkoztak.