Nagy veszteségekkel nyithat újra a görög tőzsde

Publikálás dátuma
2015.08.03. 11:17
Fotó: Milos Bicanski/Getty Images Hírek
Mintegy öt hétig tartó zárva tartást követően ma nyitja meg kapuit az athéni tőzsde. Az erre vonatkozó miniszteri rendeletet múlt héten írta alá Euklid Calakotosz pénzügyminiszter. Szakértők jelentős, akár 20 százalékos csökkenést várnak az első napra. Elsősorban a bankrendszer kerülhet bajba, a börze értékének húsz százalékát a pénzintézetek adják. A National Bank of Greece pénzintézet részvényei 20 százalékot estek az amerikai tőzsdén az elmúlt hetek folyamán.

A Reuters úgy értesült, hogy Athén első részletben 24 milliárd eurót igényel a hitelezőktől azzal a céllal, hogy stabilizálja pénzügyi rendszerét. A kormányzat augusztus közepéig kívánja befejezni a hitelezőkkel folytatott megbeszéléseket. Ezt követően 86 milliárd eurót kaphat. A 24,36 milliárdos első hitelrészletből 10 milliárd eurót költhetnek a bankok feltőkésítésére, 7,16 milliárdot fordítanak az európai pénzügyi és stabilitási mechanizmus alapjából kapott átmeneti kölcsön visszafizetésére, 3,2 milliárdot pedig az Európai Központi Banknak (EKB) fizetnek – közölte a Sziriza kormánypárthoz közel álló Avgi című lap.

Athénban folytatódtak a tárgyalások a hitelezőkkel. A megbeszéléseket egy nyugtalanító hír zavarta meg, lemondott a nemzeti statisztikai hivatal, az Elstat vezetője, Andreasz Jeorjiu. Júliusban ejtették ellene azt a vádat, amely szerint 2009-ben szándékosan állította be túlzottan magasnak az államadósság mértékét.

Az amerikai közgazdász, Peter Galbraith nem számít arra, hogy perbe fognák a Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter által kidolgozott B terv miatt, amely a Grexitet célozta, s szinte egy gombnyomásra vezette volna be a drachmát Görögországban. Galbraith, a Texasi Egyetem professzora, aki közismerten jó kapcsolatban van Varufakisszal, cáfolta, hogy annak a „bandának” lett volna a tagja, amely az országba vissza akarta hozni a drachmát. A Telegraphnak elmondta, nem is vették fel vele a kapcsolatot a görög hatóságok az üggyel kapcsolatban.

Szerző

Netanjahu kemény fellépést ígér

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő „zéró toleranciát” hirdetett meg az izraeli szélsőségesekkel szemben. „Eltökéltek vagyunk abban,hogy határozottan lépünk fela gyűlölet, a fanatizmus, valamint a terrorizmus ellen, bármely oldal is kövesse el a bűncselekményeket” – fejtette ki az izraeli miniszterelnök. Vasárnap Tel-Avivban, Jeruzsálemben és más városokban ezrek tüntettek az erőszak ellen. Elítélték a vallási fanatizmusból fakadó terrorcselekményeket.

Pénteken egy ciszjordániai palesztin család házát gyújtották fel feltehetően zsidó telepesek, a merényletben egy palesztin gyermek vesztette életét. Egy nappal korábban egy ultraortodox zsidó hajtott végre késes támadást egy homoszexuális menet hat tagja ellen. Az egyik áldozat – egy 16 éves lány – vasárnap halt bele sérüléseibe.

Móse Jalon védelmi miniszter szóvivője útján azt közölte, hogy a zsidók által elkövetett terrotistakciók ellen ugyanolyan eszközökkel kell harcolni, mintha arabok követték volna el. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy a gyanúsítottakat vádemelés nélkül őrizetbe lehet venni. Ennek ideje alatt a rendőrség bizonyítékokat gyűjthet.

Reuvel Rivlin elnök kijelentette szerint Izraelben ébresztőt kellene fújni. Kiemelte, minden társadalomban vannak szélsőségesek, de „fel kell tenni a kérdést, mi az oka a jelenségnek?” Simon Peresz volt államfő Tel-Avivban azokat is vádolta az esetekért, akik hecckampányt folytatnak az arabok ellen. Ezzel Netanjahu kormányfőre is utalhatott. A legutóbbi esetek nyomán egyre többen követelhetik a kormánytól, hogy erőteljesebben lépjen fel a szélsőségesek ellen. Bár Netanjahu mindkét merényletet élesen elítélte, a gyújtogatásos merénylet kapcsán terrorizmust emlegetett, sokan azzal vádolják a kormányt, hogy nem lép fel kellő határozottsággal a zsidó szélsőségesek ellen.

Palesztin képviselők is azt hangoztatták, hogy nem bíznak a kormányban, Mahmúd Abbász palesztin elnök hivatala pedig arra utalt, hogy az esetek miatt panaszt emelnek a hágai büntetőbíróságnál.

Szerző

Legalább száz gyermeket szabadítottak ki

A nigériai hadsereg 180 túszt szabadított ki a szélsőséges iszlamista terrroszervezet, a Boko Haram fogságából. A szabadságukat visszanyertek közül 101 a gyermekek, 67 pedig a nők száma – közölte Tukur Gusau, a hadsereg szóvivője. Élve sikerült elfogni a terrorszervezet egy parancsnokát.

A szóvivő elmondta, hogy a hadsereg az ország északi részén, Aulari körzetében indítottak offenzívát. Hogy pontosan mikor is történt a támadás, erről nem tett közzé részleteket. Aulari 20 kilométerre található Maidiguritól, az északkeleti rész legnagyobb városától. Az elmúlt hónapokban a külföldi katonák által segített nigériai hadsereg egyre több sikert tudott felmutatni a Boko Haram elleni harcban, sokakat sikerült kiszabadítania az iszlamisták fogságából. Többeket a Sambisa erdőben tartottak fogva, ami a szélsőségesek egyik fellegvárának számít. Mindeközben a térségben fekvő Bita nevű település ellen a hadsereg légicsapásokat hajtott végre arra hivatkozva, hogy visszaverjen egy támadást. Ennek során „sok iszlamista” vesztette életét.

A Boko Haram évek óta terrorral harcol egy iszlám kalifátus életre hívásáért Nigériában. Az ENSZ becslések szerint a terrorban az elmút öt év alatt 15 ezren vesztették életüket. Tavasszal a Boko Haram fegyveresei hűséget esküdtek a dzsihadista Iszlám Államnak (IS), bár ennek szakértők szerint inkább csak jelképes jelentősége van, mivel a Közel-Keleten harcoló IS logisztikai támogatást nem tud nyújtani a nigériai szélsőségeseknek.

A Boko Haram elleni harcban már 8700 külföldi katona, kameruniak, beniniek, csádiak és nigeriek is részt vesznek. Mahamodou Issofou nigeri elnök vasárapi televíziós beszédében úgy foglalt állást, hogy a katonák letörölhetik a Boko Haramot a föld színéről.

Azért messze még a harc vége. A Boko Haram fegyveresei múlt szombaton megtámadtak egy Malari nevű falut, az akcióban hét személy vesztette életét, szemtanúk azonban arról számoltak be, hogy 13 holttestet számoltak össze. Sok gyermek is megsérült. A szélsőségesek házakat, üzleteket gyújtottak fel, s a menekülő emberek hátába lőttek. A vérfürdőt arra hivatkozva hajtották végre, hogy a helyiek információkat szolgáltattak a hadseregnek arról, hol rejtőznek fegyvereseik.

Szerző