Előfizetés

Elszabadultak az indulatok Izraelben

Erőszakhullámot okozott a Ciszjordániában péntek hajnalban zsidó szélsőséges telepesek által elkövetett terrorcselekmény. Izraelben a hangulat robbanásveszélyes.

Fanatikusok rágyújtották egy alvó palesztin családra a házat, a tűzben egy 18 hónapos csecsemő vesztette életét, a család többi tagja súlyosan megsérült. A tetteseket még nem azonosították, de a jeruzsálemi kormányzat szerint a gyújtogatók szélsőséges telepesek. Benjamin Netanjahu kormányfő gyors eljárást és szigorú büntetést helyezett kilátásba, terrorcselekménynek minősítette a történteket.

Ez is jelzi a helyzet komolyságát, hiszen a terrorizmust, mint jelzőt Izrael nagyon ritkán használja a palesztinok ellen elkövetett támadások esetén. Netanjahu meglátogatta az elhunyt kisfiú sérült családtagjait, akiket egy izraeli a kórházban kezelnek. Móse Jaalon védelmi miniszter tegnap engedélyezte a zsidó szélsőségesekkel szembeni adminisztratív őrizetben tartást, amit eddig csak a palesztin szélsőségesekkel szembeni használtak. "A zsidó terrorizmus ellen ugyanazokkal az eszközökkel - kihallgatási módszerekkel, adminisztratív őrizetben tartással - kell fellépni, mint az arab terrorizmus ellen" - jelentette ki Jaalon szóvivője révén.

Mindez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy megakadályozza az újabb erőszakhullámot. Péntek óta állandósultak a tüntetések Ciszjordániában, több összecsapásra került sor a köveket dobáló palesztin fiatalok és az izraeli katonák között. Ugyanakkor növekedett a feszültség a palesztin lakosság és a ciszjordániai zsidó telepesek között. Kelet-Jeruzsálem is forrong.

A Gázát uraló Hamász bosszúra szólított fel minden arabot, s maga is lépett. Újra előkerültek a rakéták, kettő is becsapódott szombaton este a Gázát Izraeltől elválasztó biztonsági kerítés mellett. A Hamász azt hirdette meg, hogy az izraeli hadsereg (IDF) és minden telepes „legitim támadási célpont”. Palesztin szélsőségesek Nabluszban gyújtogatással akartak válaszolni a gyújtogatásra- megtámadták és megpróbálták felgyújtani József sírját, a zsidók egyik szent helyét.

Izrael több városában tüntettek zsidó civil és ellenzéki politikai szervezetek is. Tel Avivban a ciszjordániai zsidó telepépítések ellen is tiltakoztak. Az ellenzék több vezetője erőteljesebb intézkedéseket követelt a radikális telepesekkel szemben.

Erdély az igazi szenvedély

Publikálás dátuma
2015.08.03. 07:34
A Lázár-kastély Fotó: Europress Getty Images
Erdélyben érdemes eltölteni akár heteket is. Közel a természet és kézzelfogható a történelem. Nem véletlen, hogy ha teheti, az ember minden évben ott indul túrára a legszebb tájakra.

Erdély minden találkozáskor más és újabb arcát mutatja. Vannak, akiknek egy erdélyi túra éppúgy hozzátartozik a pihenéshez, mint a Balaton vagy a hétvégi wellness. Kalotaszeg, Székelyudvarhely vagy a Gyilkos-tó megunhatatlan, akárcsak a gyergyói havasok vagy a Hargita levegője. Nemcsak a táj varázslatos, hanem az emberek és a történelmi hangulat is. Kalotaszentkirályon még elevenen élnek a magyar népszokások. Itt ünnepnapokon még természetes a jellegzetes népviselet, és amikor misére szólít a fakazettás mennyezetű ősi templom harangja, bizony tartják a szokást: nemcsak külön helyen ülnek, hanem külön bejáraton át is lépnek isten házába a férfiak, a nők, a legények és a leányok.

Mikulások vonulása

Az egykori Gyergyószék központjában, a György-patak környékén valaha örmények, székelyek, zsidók kereskedtek. Fakitermeléssel, tutajozással, állattenyésztéssel teremtettek viszonylagos jólétet a város lakói. Fában pedig soha sem szűkölködött ez a vidék. A csodálatos örmény kereskedőházak, a templomok, az ódon hangulatú épületek télen és nyáron egyaránt sétára csábítanak.

Mindezt pedig bekeretezi a csodálatos természeti környezet, a város körüli dombok. A város különleges nevezetessége a több mint ezer méter magas Csobot hegyen épített Szent Anna kápolna vagy a 16 hektáros arborétum, a Csíky-kert, mely különleges növénygyűjteményével kedvelt kirándulóhely. Rengeteg templom tanúskodik róla, mekkora fontossága volt a hitnek az itt élők körében. Sokféle vallás és felekezet hagyta nyomát Gyergyószentmiklós kultúrájában. A történelmi múlt csodái ma is megtekinthetők a városi múzeumban, ahol az itt élő összes nemzetiség egykori viselete és életmódja látható a tárlókban.

A város legnagyobb ünnepe természetesen Szent Miklóshoz, vagyis a Mikuláshoz kapcsolódik. December elején a város apraja-nagyja a főtéren várja a fehérszakállú megérkezését. Mikulásból nincs is hiány ilyenkor, hiszen szinte az egész város piros palástot ölt. A Mikulások bevonulnak a város főterére, gyalog vagy akár lovaskocsival, hogy ezzel kezdetét vegye a több napon át tartó mulatság és vásár. Az árusok portékái természetesen a gyergyói vidék különlegességei. Méz és kürtöskalács, különleges erdélyi ízek, melyeknek ínycsiklandozó illata nemcsak a turistákat marasztalja a főtéren. Ilyenkor mindenki itt van. Szól az erdélyi muzsika és előkerülnek az eredeti gyergyói népviseletek is.

Sziklacsúcsok és barlangok

Európa talán legérintetlenebb különleges természeti tája ma a Nagyhagymás Nemzeti Park. Ez Székelyföld első és egyetlen nemzeti parkja. A környéket mindenki könnyedén bejárhatja a jelzett turistaösvények segítségével. Az út festői környezetben, sziklákkal körülvett szerpentineken vezet a Békás-szorosba. Kristálytiszta patakok, vadregényes erdők, hatalmas sziklafalak és érintetlen természet. Igazi felfedezőknek való kaland.

Aki elhagyja az hagyományos útvonalakat, olyan varázslatos helyeket fedezhet fel, amilyent még a természetfilmesek is csak ritkán láthatnak. Nem véletlen, hogy sokan kifejezetten a természetfotózás kedvéért látogatnak el ide. A sziklák számos barlangot (Fekete-barlang, Vízesés-barlang) és zsombolyt (Likas-zsomboly, Hárombejáratú-zsombolybarlang) rejtenek magukba. A szoros legpompásabb látványossága az Oltár-kő (1154 m), melynek csúcsán egy 1990-ben emelt kereszt áll.

A Keleti-Kárpátok középső részének egyik jelentős barlangja, a Súgó-barlang, a Gyergyói-havasok Siposkő nevű hegytömbjének a déli lábánál található. A barlang és 17 hektáros környéke természetvédelmi terület. A Súgó-barlang gerinces barlanglakója, a horgas szőrű denevér, amely általában télen keresi fel a barlangot. Egyedül vagy csoportosan telepszenek meg a szárazabb falrészeken, illetve a mennyezeten. A barlangban öt denevérfajt találtak. A turisták számára az eddig megismert járatrészeket kiépítették, de azért egy szakavatott vezető és strapabíró ruha nem hátrány.

A fenyvesekben medve is jár, sőt rengeteg medve. Aki biztonságosan szeretne találkozni a kárpátok legnagyobb ragadozójával, annak talán a legjobb, ha egy medveszafarira vált jegyet.

Akár várúr is lehet néhány órára

Egy igazi reneszánsz várkastély vár ránk a Gyergyószentmiklóstól alig pár kilométerre levő Szárhegyen. A belépőért kért, szinte jelképes összeg fejében akár várúrnak is képzelhetjük magunkat a hatalmas fogadóteremben. Itt nevelkedett nagybátyjánál Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme. A kastély története és létrejötte az egykori Lázár-családdal fonódik össze. 1450 és 1532 között szakaszokba épült, majd 1631-ben Lázár István bástyákkal, várfalakkal meg várárokkal bővítette.

Ez a pompás reneszánsz udvarház Székelyföld egyik legfontosabb katonai-közigazgatási központja lett. 1658-ban a Gábor diák vezette székely csapat itt győzte le a tatárokat és a moldvaiakat. Az elesett tatárokat a falu alatt egy földkupacba temették bele, ami ma „Tatárdomb" néven ismert. Évente egyszer a falu lakói kizarándokolnak e helyre, hogy szentmisével emlékezzenek meg a csatáról. Erdély és a Gyergyó vidék szinte kiapadhatatlan élményforrás. Az emberek, a tájak és a történelem ad randevút egymásnak és a kíváncsiskodó utazónak.

Erdély az igazi szenvedély

Publikálás dátuma
2015.08.03. 07:34
A Lázár-kastély Fotó: Europress Getty Images
Erdélyben érdemes eltölteni akár heteket is. Közel a természet és kézzelfogható a történelem. Nem véletlen, hogy ha teheti, az ember minden évben ott indul túrára a legszebb tájakra.

Erdély minden találkozáskor más és újabb arcát mutatja. Vannak, akiknek egy erdélyi túra éppúgy hozzátartozik a pihenéshez, mint a Balaton vagy a hétvégi wellness. Kalotaszeg, Székelyudvarhely vagy a Gyilkos-tó megunhatatlan, akárcsak a gyergyói havasok vagy a Hargita levegője. Nemcsak a táj varázslatos, hanem az emberek és a történelmi hangulat is. Kalotaszentkirályon még elevenen élnek a magyar népszokások. Itt ünnepnapokon még természetes a jellegzetes népviselet, és amikor misére szólít a fakazettás mennyezetű ősi templom harangja, bizony tartják a szokást: nemcsak külön helyen ülnek, hanem külön bejáraton át is lépnek isten házába a férfiak, a nők, a legények és a leányok.

Mikulások vonulása

Az egykori Gyergyószék központjában, a György-patak környékén valaha örmények, székelyek, zsidók kereskedtek. Fakitermeléssel, tutajozással, állattenyésztéssel teremtettek viszonylagos jólétet a város lakói. Fában pedig soha sem szűkölködött ez a vidék. A csodálatos örmény kereskedőházak, a templomok, az ódon hangulatú épületek télen és nyáron egyaránt sétára csábítanak.

Mindezt pedig bekeretezi a csodálatos természeti környezet, a város körüli dombok. A város különleges nevezetessége a több mint ezer méter magas Csobot hegyen épített Szent Anna kápolna vagy a 16 hektáros arborétum, a Csíky-kert, mely különleges növénygyűjteményével kedvelt kirándulóhely. Rengeteg templom tanúskodik róla, mekkora fontossága volt a hitnek az itt élők körében. Sokféle vallás és felekezet hagyta nyomát Gyergyószentmiklós kultúrájában. A történelmi múlt csodái ma is megtekinthetők a városi múzeumban, ahol az itt élő összes nemzetiség egykori viselete és életmódja látható a tárlókban.

A város legnagyobb ünnepe természetesen Szent Miklóshoz, vagyis a Mikuláshoz kapcsolódik. December elején a város apraja-nagyja a főtéren várja a fehérszakállú megérkezését. Mikulásból nincs is hiány ilyenkor, hiszen szinte az egész város piros palástot ölt. A Mikulások bevonulnak a város főterére, gyalog vagy akár lovaskocsival, hogy ezzel kezdetét vegye a több napon át tartó mulatság és vásár. Az árusok portékái természetesen a gyergyói vidék különlegességei. Méz és kürtöskalács, különleges erdélyi ízek, melyeknek ínycsiklandozó illata nemcsak a turistákat marasztalja a főtéren. Ilyenkor mindenki itt van. Szól az erdélyi muzsika és előkerülnek az eredeti gyergyói népviseletek is.

Sziklacsúcsok és barlangok

Európa talán legérintetlenebb különleges természeti tája ma a Nagyhagymás Nemzeti Park. Ez Székelyföld első és egyetlen nemzeti parkja. A környéket mindenki könnyedén bejárhatja a jelzett turistaösvények segítségével. Az út festői környezetben, sziklákkal körülvett szerpentineken vezet a Békás-szorosba. Kristálytiszta patakok, vadregényes erdők, hatalmas sziklafalak és érintetlen természet. Igazi felfedezőknek való kaland.

Aki elhagyja az hagyományos útvonalakat, olyan varázslatos helyeket fedezhet fel, amilyent még a természetfilmesek is csak ritkán láthatnak. Nem véletlen, hogy sokan kifejezetten a természetfotózás kedvéért látogatnak el ide. A sziklák számos barlangot (Fekete-barlang, Vízesés-barlang) és zsombolyt (Likas-zsomboly, Hárombejáratú-zsombolybarlang) rejtenek magukba. A szoros legpompásabb látványossága az Oltár-kő (1154 m), melynek csúcsán egy 1990-ben emelt kereszt áll.

A Keleti-Kárpátok középső részének egyik jelentős barlangja, a Súgó-barlang, a Gyergyói-havasok Siposkő nevű hegytömbjének a déli lábánál található. A barlang és 17 hektáros környéke természetvédelmi terület. A Súgó-barlang gerinces barlanglakója, a horgas szőrű denevér, amely általában télen keresi fel a barlangot. Egyedül vagy csoportosan telepszenek meg a szárazabb falrészeken, illetve a mennyezeten. A barlangban öt denevérfajt találtak. A turisták számára az eddig megismert járatrészeket kiépítették, de azért egy szakavatott vezető és strapabíró ruha nem hátrány.

A fenyvesekben medve is jár, sőt rengeteg medve. Aki biztonságosan szeretne találkozni a kárpátok legnagyobb ragadozójával, annak talán a legjobb, ha egy medveszafarira vált jegyet.

Akár várúr is lehet néhány órára

Egy igazi reneszánsz várkastély vár ránk a Gyergyószentmiklóstól alig pár kilométerre levő Szárhegyen. A belépőért kért, szinte jelképes összeg fejében akár várúrnak is képzelhetjük magunkat a hatalmas fogadóteremben. Itt nevelkedett nagybátyjánál Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme. A kastély története és létrejötte az egykori Lázár-családdal fonódik össze. 1450 és 1532 között szakaszokba épült, majd 1631-ben Lázár István bástyákkal, várfalakkal meg várárokkal bővítette.

Ez a pompás reneszánsz udvarház Székelyföld egyik legfontosabb katonai-közigazgatási központja lett. 1658-ban a Gábor diák vezette székely csapat itt győzte le a tatárokat és a moldvaiakat. Az elesett tatárokat a falu alatt egy földkupacba temették bele, ami ma „Tatárdomb" néven ismert. Évente egyszer a falu lakói kizarándokolnak e helyre, hogy szentmisével emlékezzenek meg a csatáról. Erdély és a Gyergyó vidék szinte kiapadhatatlan élményforrás. Az emberek, a tájak és a történelem ad randevút egymásnak és a kíváncsiskodó utazónak.