Előfizetés

Nem tudják tartani a görög menetrendet

Görögország eljárást indított volna német vállalatok ellen, amennyiben bekövetkezett volna a Grexit, Athén kilépése az euróövezetből – szellőztette meg az Efimerida Ton Szintaktón című napilap. Ha a görög kormány nem állapodott volna meg a hitelezőkkel, akkor agresszívan államosítani kezdte volna a kabinet a külföldi vállalatokat. Így akarták volna csökkenteni a Grexit okozta károkat – írta a lap.

Az első számú célpont az OPAP szerencsejáték vállalat lett volna. Korrupcióellenes kampányt is indított volna a kabinet, amelynek keretében olyan német cégeket támadtak volna, mint a Siemens, a Lidl, az Allianz, a MAN, vagy a Hochtief. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő pénteken, a görög parlament előtt is elismerte, hogy arra utasította pénzügyminiszterét, Janisz Varufakiszt, készítsen el egy védekezési tervet, amely az eurózóna elhagyása esetén lépett volna életbe.

Ez lett volna a kormány által sokat emlegetett B terv. A szocialista parlamenti képviselő, Fifo Jennimata kérdésére adott válaszként azt is hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy a kormányzat célja a Grexit lett volna. Ugyanakkor, mint mondta, akkor követett volna el hibát, ha nem készült volna fel a legrosszabb forgatókönyvre.

A Focus című német lap úgy értesült, a német kormány szerint nem tartható a legújabb, több mint 80 milliárd eurós hitelről szóló tárgyalások menetrendje. Az Európai Bizottság által megszabott menetrendet Berlin túl szűkre szabottnak tartja. Ha azonban nem születne megállapodás augusztus 20-ig, akkor Athén nagyon nehéz helyzetbe kerülne, mert ezen a napon kellene 3,2 milliárd eurót átutalnia az Európai Központi Bank (EKB) számlájára. Brüsszel sem tartja kizártnak ezért, hogy Görögország számára újabb áthidaló támogatást kell nyújtani az európai pénzügyi és stabilitási mechanizmus (ESFM) alapjából.

Erdély az igazi szenvedély

Publikálás dátuma
2015.08.03. 07:34
A Lázár-kastély Fotó: Europress Getty Images
Erdélyben érdemes eltölteni akár heteket is. Közel a természet és kézzelfogható a történelem. Nem véletlen, hogy ha teheti, az ember minden évben ott indul túrára a legszebb tájakra.

Erdély minden találkozáskor más és újabb arcát mutatja. Vannak, akiknek egy erdélyi túra éppúgy hozzátartozik a pihenéshez, mint a Balaton vagy a hétvégi wellness. Kalotaszeg, Székelyudvarhely vagy a Gyilkos-tó megunhatatlan, akárcsak a gyergyói havasok vagy a Hargita levegője. Nemcsak a táj varázslatos, hanem az emberek és a történelmi hangulat is. Kalotaszentkirályon még elevenen élnek a magyar népszokások. Itt ünnepnapokon még természetes a jellegzetes népviselet, és amikor misére szólít a fakazettás mennyezetű ősi templom harangja, bizony tartják a szokást: nemcsak külön helyen ülnek, hanem külön bejáraton át is lépnek isten házába a férfiak, a nők, a legények és a leányok.

Mikulások vonulása

Az egykori Gyergyószék központjában, a György-patak környékén valaha örmények, székelyek, zsidók kereskedtek. Fakitermeléssel, tutajozással, állattenyésztéssel teremtettek viszonylagos jólétet a város lakói. Fában pedig soha sem szűkölködött ez a vidék. A csodálatos örmény kereskedőházak, a templomok, az ódon hangulatú épületek télen és nyáron egyaránt sétára csábítanak.

Mindezt pedig bekeretezi a csodálatos természeti környezet, a város körüli dombok. A város különleges nevezetessége a több mint ezer méter magas Csobot hegyen épített Szent Anna kápolna vagy a 16 hektáros arborétum, a Csíky-kert, mely különleges növénygyűjteményével kedvelt kirándulóhely. Rengeteg templom tanúskodik róla, mekkora fontossága volt a hitnek az itt élők körében. Sokféle vallás és felekezet hagyta nyomát Gyergyószentmiklós kultúrájában. A történelmi múlt csodái ma is megtekinthetők a városi múzeumban, ahol az itt élő összes nemzetiség egykori viselete és életmódja látható a tárlókban.

A város legnagyobb ünnepe természetesen Szent Miklóshoz, vagyis a Mikuláshoz kapcsolódik. December elején a város apraja-nagyja a főtéren várja a fehérszakállú megérkezését. Mikulásból nincs is hiány ilyenkor, hiszen szinte az egész város piros palástot ölt. A Mikulások bevonulnak a város főterére, gyalog vagy akár lovaskocsival, hogy ezzel kezdetét vegye a több napon át tartó mulatság és vásár. Az árusok portékái természetesen a gyergyói vidék különlegességei. Méz és kürtöskalács, különleges erdélyi ízek, melyeknek ínycsiklandozó illata nemcsak a turistákat marasztalja a főtéren. Ilyenkor mindenki itt van. Szól az erdélyi muzsika és előkerülnek az eredeti gyergyói népviseletek is.

Sziklacsúcsok és barlangok

Európa talán legérintetlenebb különleges természeti tája ma a Nagyhagymás Nemzeti Park. Ez Székelyföld első és egyetlen nemzeti parkja. A környéket mindenki könnyedén bejárhatja a jelzett turistaösvények segítségével. Az út festői környezetben, sziklákkal körülvett szerpentineken vezet a Békás-szorosba. Kristálytiszta patakok, vadregényes erdők, hatalmas sziklafalak és érintetlen természet. Igazi felfedezőknek való kaland.

Aki elhagyja az hagyományos útvonalakat, olyan varázslatos helyeket fedezhet fel, amilyent még a természetfilmesek is csak ritkán láthatnak. Nem véletlen, hogy sokan kifejezetten a természetfotózás kedvéért látogatnak el ide. A sziklák számos barlangot (Fekete-barlang, Vízesés-barlang) és zsombolyt (Likas-zsomboly, Hárombejáratú-zsombolybarlang) rejtenek magukba. A szoros legpompásabb látványossága az Oltár-kő (1154 m), melynek csúcsán egy 1990-ben emelt kereszt áll.

A Keleti-Kárpátok középső részének egyik jelentős barlangja, a Súgó-barlang, a Gyergyói-havasok Siposkő nevű hegytömbjének a déli lábánál található. A barlang és 17 hektáros környéke természetvédelmi terület. A Súgó-barlang gerinces barlanglakója, a horgas szőrű denevér, amely általában télen keresi fel a barlangot. Egyedül vagy csoportosan telepszenek meg a szárazabb falrészeken, illetve a mennyezeten. A barlangban öt denevérfajt találtak. A turisták számára az eddig megismert járatrészeket kiépítették, de azért egy szakavatott vezető és strapabíró ruha nem hátrány.

A fenyvesekben medve is jár, sőt rengeteg medve. Aki biztonságosan szeretne találkozni a kárpátok legnagyobb ragadozójával, annak talán a legjobb, ha egy medveszafarira vált jegyet.

Akár várúr is lehet néhány órára

Egy igazi reneszánsz várkastély vár ránk a Gyergyószentmiklóstól alig pár kilométerre levő Szárhegyen. A belépőért kért, szinte jelképes összeg fejében akár várúrnak is képzelhetjük magunkat a hatalmas fogadóteremben. Itt nevelkedett nagybátyjánál Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme. A kastély története és létrejötte az egykori Lázár-családdal fonódik össze. 1450 és 1532 között szakaszokba épült, majd 1631-ben Lázár István bástyákkal, várfalakkal meg várárokkal bővítette.

Ez a pompás reneszánsz udvarház Székelyföld egyik legfontosabb katonai-közigazgatási központja lett. 1658-ban a Gábor diák vezette székely csapat itt győzte le a tatárokat és a moldvaiakat. Az elesett tatárokat a falu alatt egy földkupacba temették bele, ami ma „Tatárdomb" néven ismert. Évente egyszer a falu lakói kizarándokolnak e helyre, hogy szentmisével emlékezzenek meg a csatáról. Erdély és a Gyergyó vidék szinte kiapadhatatlan élményforrás. Az emberek, a tájak és a történelem ad randevút egymásnak és a kíváncsiskodó utazónak.

Egységet kér az új molla

G.M.
Publikálás dátuma
2015.08.03. 07:34
Már az Afganisztánban állomásozó nemzetközi csapatoknak is sok gondot okozott a Hakkani-csoport FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KUN
Elhangzott a tálibok új vezetőjének első felhívása. Manszúr békülékenyebb, mint Omar molla. Az elhunyt vezető családja nem fogadja el az új emírt, akinek a komoly belső ellenállás mellett az Iszlám Állam térhódítása is sok gondot okozhat. 

A tálib mozgalmat megalapító és a kilencvenes évek óta irányító Omar molla halálát követően egykori jobb kezét, a terrorcsoport második emberét Aktar Mohamed Manszúrt választották vezetőjüknek múlt héten a tálibok. Az új molla szombaton közzé adta első felhívását, amelyben a felkelők egységét sürgette. A Reuters hírügynökség szerint mindenekelőtt azért, mert kinevezését Omar molla családja nyilvánosan ellenezte

Elemezők szerint Manszúr megválasztása kedvezően hathat a nemrég pakisztáni támogatással megindult béketárgyalásra az afgán kormányzat és az iszlamista mozgalom között, de ehhez az új mollanak és emírnek meg kell győznie a különböző frakciókat, meg kell szereznie minden csoportosulás támogatását, ami az egykori vezető családjának ellenállása mellett nem ígérkezik könnyű feladatnak.

„Az ellenség nem győzhet le, ha egységesek vagyunk”, mondta az újságírókhoz eljuttatott hangüzenetben Manszúr molla. „Minden energiámat arra fogom fordítani, hogy kövessem Omar molla misszióját. Türelemre van szükségünk és arra, hogy eljussunk azokhoz a barátainkhoz is, akik most elégedetlenek, boldogtalannak érzik magukat. Szüksége lesz arra, hogy őket is meggyőzzük és a közös fedélzetre hozzuk”, tette hozzá.

Tálib források pénteken a Reutersnek elmondták, hogy Manszúrnak komoly belső ellenállást kell legyőznie. Az Omar molla halálhírének nyilvánosságra kerülése után új vezetőt kellett választania a mozgalomnak. De már az a vezetőségi ülés, amelyen Manszúrt választották meg, sem volt viharmentes, ugyanis Omar molla testvére és fia tiltakozásképpen otthagyta e tanácskozást. Manszúr állítólag a kabuli kormánnyal való tárgyalások és kiegyezés híve, de a Talibán vezetőségi köreiben is sokan vannak, akik másképpen gondolják és inkább Omar molla által képviselt keményvonalat, a kompromisszumok nélküli fegyveres folytatást favorizálnák.

A vezetőségen belüli megosztottság mellett az Iszlám Állam térségbeli terjeszkedésével is szembe kell néznie, ellenkező esetben komolyan meggyengülhet saját terrormozgalma, vélik az elemzők. Eddig két fegyveres csoport vált ki a tálib mozgalomból és fogadott hűséget az Iszlám Államnak és kalifájának, Abu Bakr al-Bagdadinak. Manszúr az „ellenséges propagandát” tette felelőssé a belső ellentétekért, s mintegy bizonyítékképpen a kételkedők irányába, megesküdött, hogy folytatni fogja az Omar molla által megkezdett harcot a sária (az iszlám jog) győzelméért.

Ugyanakkor bírálta a civilek ellen elkövetett gyilkosságokat. ENSZ adatok szerint a régióban zajló fegyveres összecsapások áldozatainak 75 százaléka civil. "Ártatlan emberek meggyilkolása a dzsihád nevében nem méltó az iszlámhoz. Arra van szükségünk, hogy az emberek szívét hódítsuk meg, csak ezután kormányozhatjuk őket” fogalmazott. Maszúr bejelentette, hogy segítője Sziradzsuddín Hakkani lesz, a hírhedt Hakkani csoportot alapító vezető, Jalaluddin fia.

Halott a Hakkani - vezér is?
Tálib vezetők hozták nyilvánosságra pénteken a Reuters hírügynökségnek, hogy egy éve elhunyt a félelmetes terrorcsoport, a Hakkani-hálózatot megalapító Jalaludin Hakkani. A névtelen nyilatkozók szerint Jalaludin természetes halállal, betegség miatt halt meg Kelet-Afganisztánban. Khost tartományban temették el. Szombaton azonban máris hivatalosan cáfolta a híresztelést a tálibok szóvivője.
A Hakkani-csoport a 80-as években jött létre azzal a céllal, hogy harcoljon a szovjet csapatok ellen. A terrorszervezet a határ mindkét oldalán, Afganisztánban és Pakisztánban egyaránt aktív. Vezetője, az immár Manszúr molla segítőjévé vált Sziradzsuddín a világ egyik legkeresettebb terroristája, Washington 10 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. A csoport az egyik legkegyetlenebb terrorszervezet.