Előfizetés

Recseg-ropog Ciprasz pártja

Publikálás dátuma
2015.08.01. 07:33
FOTÓ: Getty Images
Szeptemberben rendkívüli kongresszust rendez a görög kormánypárt, a Sziriza. A radikális baloldali formáció vezetése azt követően döntött így, hogy egyre mélyülnek a párton belüli ellentétek az országnak nyújtandó újabb nemzetközi pénzügyi mentőcsomag feltételei miatt. A kongresszust Alekszisz Ciprasz kormányfő kezdeményezte azzal a céllal, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a hitelezőkkel folytatott tárgyalások kapcsán.

A több mint 12 órán át tartó vita után a pártvezetés elfogadta a miniszterelnök indítványát és elutasította a Sziriza bal szárnyának javaslatát. A belső ellenzék, a kemény magnak tekintett rebellisek ugyanis azt akarták, hogy a rendkívüli kongresszusra mielőbb, még a hitelezőkkel folytatott tárgyalások lezárása, a megállapodás aláírása előtt kerüljön sor. (A görög kormány ezen a héten kezdte meg a tárgyalásokat a hitelezőkkel, a megállapodást augusztus 20-ig kell aláírni.) Ugyanakkor újabb népszavazást akartak, amelyet már ezen a hétvégén megrendeztek volna. Hogy erre nem kerül sor, az mindenképpen Ciprasz párton belüli sikereként értékelhető.

A miniszterelnök célja, hogy egységessé tegye pártját, amelyet alapjaiban rázott meg a hitelprogramról szóló utolsó két szavazás, amelyen a frakció mintegy ötöde nem fogadta el a kormány indítványát. A július 15 illetve 22-i parlamenti szavazáson 30 Sziriza tag voksolt a nemzetközi hitelezők által kért reformok ellen. S hogy továbbra is mekkorák az ellentétek a párton belül az is mutatja: a Sziriza központi bizottságának 17 tagja jelentette be lemondását a tegnapi döntés után.

Maga Ciprasz a televízióban is közvetített beszédében ismételten elmondta, nem volt más választása, s igent kellett mondania a hitelezők által megkövetelt programra, mert minden más megoldás Grexitet, s a drachma bevezetését jelentette volna.

Panajotisz Lafazanisz, a baloldali platform vezetője, leváltott energiaügyi miniszter keményen nekiment a kormánynak, s mint fogalmazott, a demokrácia nincs többé, „az euró juntájában élünk”.

A Reuters brit hírügynökség szerint a Szirizán belül kialakult válság a legsúlyosabb politikai kihívás, amellyel Ciprasz kénytelen szembenézni. A miniszterelnök népszerűsége azonban sem a pártbeli ellentétek, sem a nemzetközi hitelezők által kért, megszorításokat is tartalmazó reformprogram elfogadása dacára sem csökkent.

Ezermilliárd MÁV-fejlesztésre

Megerősítette tisztségében a céget felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és újabb három évre szóló megbízást kapott Dávid Ilona a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. igazgatóságának élén - közölte a társaság kommunikációs igazgatósága pénteken.

A hír meglepetésként hatott, mert többen tudni vélik, hogy Seszták Miklós fejlesztési miniszternek állítólag már régóta az a dolga, hogy a nagy állami cégeket és háttérintézményeket tisztítsa meg a Simicska- és Nyerges-bizalmasoktól, és emiatt már több mint egy éve felröppent, hogy Dávid Ilonának mennie kell.

A tárca államtitkára, Fónagy János szintén tegnap jelentette be, hogy a 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban ezermilliárd forint jut a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére, ebből a nemzetközi TEN-T hálózat (transzeurópai közlekedési hálózat) 800 kilométer hosszban újul meg. A kiemelt projektek a következő szakaszok: Budapest-Miskolc, Püspökladány-Debrecen, a dél-balatoni vonal Szántód-Köröshegy és Balatonszentgyörgy közötti szakasza, Kelenföld-Százhalombatta-Pusztaszabolcs, Szeged-Hódmezővásárhely-Gyula, illetve a déli összekötő vasúti híd felújítása – ismertette az államtitkár. Emellett a tervek szerint 450 kilométernyi vonalat villamosítanak és 2018-ig 400 kilométeren valósul meg átfogó pályarekonstrukció. A MÁV adósságának alakulásáról az államtitkár elmondta, hogy múlt év végére 152 milliárd forintra csökkent az adósság, amely ez év végére valószínűleg már csak 70 milliárd forint lesz. A fejlesztések eredményeként többen veszik igénybe a vasutat, az elmúlt 5 évben nem volt sztrájk, az átlagbér pedig 12 százalékkal emelkedett. – tette hozzá Fónagy János.

Kevés lakás épült az első félévben

Az idén sem várható kiugró teljesítmény a lakásépítési ágazattól, legalábbis az első félévi adatok alapján. Január és július között ugyanis csak 3083 új lakás épült, 6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a kiadott lakásépítési engedélyek száma már bizakodásra ad okot, az 5581 ügyszám, 39 százalékkal több a 2014. január-júniusinál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Országosan 6 százalékkal, Budapesten 15 százalékkal csökkent, a megyei jogú városokban pedig 25 százalékkal nőtt az új lakások száma. A természetes személyek által épített lakások aránya változatlanul 57, a vállalkozások által építetteké országosan 42, Budapesten 75 százalék. Az építés célját tekintve saját használatra a lakások 54, értékesítésre 45 százaléka épült. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 99 négyzetméter volt, ugyanakkora, mint egy évvel korábban. Az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 55-ről 54 százalékra, a többszintes, többlakásos épületeké 41-ről 35 százalékra csökkent.

Kedvező ugyan a kiadott építési engedélyek számának jelentős százalékos növekedése, de a lakásépítések száma továbbra is évszázados mélyponton van. A lakásépítések beindulásához hiányzik a legfontosabb tényező, a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha van egy valós súlyú kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek felelős kezelésére – írja a Társaság a Lakásépítésért Egyesület közleményében. Átfogó, koherens kormányzati lakásprogram azonban továbbra is várat magára. Az egyesület szerint a program 44 ezer új munkahelyet is teremtene. Emellett a lakásállomány minőségi megújítását is kulcsfontosságú kérdésnek tartják.