Amikor közterületes és BKK-s ellenőrzi egymást

Publikálás dátuma
2015.07.29. 07:12

Kevesebb közterület-felügyelő kíséri egy új szabályozás szerint a BKK ellenőreit a bliccelők elleni harc során, és csak akkor avatkozhatnak közbe, ha erre az ellenőrök kérik őket – írja a hvg.hu.

A BKK és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság június 18-án állapodott meg egy új, közös szabályozásról, ami apró részletekbe menően leírja, hogyan is kell viselkedniük a budapesti ellenőröknek és közterület-felügyelőknek, amikor a bliccelők ellen lépnek fel.

A vs.hu a dokumentumra hivatkozva azt írja: egy ellenőr mellett két közterületes áll majd. A jegyellenőrzést csak az ellenőr végezheti, a közterületes sem ebben, sem a pótdíj kiszabásában nem vehet részt. Nekik kell először felkérniük az utast a személyazonossága igazolására, majd ha az utas erre nem hajlandó, akkor az ellenőrnek külön fel kell kérnie a felügyelőt, hogy intézkedjen, különben a közteres nem csinálhat semmit.

A közterület-felügyelő kényszerintézkedést alkalmazhat, ha az utas nem működik együtt, de ezt megelőzően ennek következményeire is fel kell hívnia a bliccelő figyelmét. Az adatok felírása után a személyazonossági okmányokat haladéktalanul vissza kell adnia az utasnak, és tájékoztatni arról, hol tehet panaszt. A Budapest határán belül kezdett intézkedést a csoport még befejezheti, de azon túllépve újat már nem kezdhet.

Ha a felügyelőnek is ellenáll az utas, előbbi rendőri intézkedést kérhet, ha viszont a rendőr nem érkezik meg 15 percen belül, köteles figyelmeztetéssel elengedni a bliccelőt. Az ellenőr és a közterületes egymás munkájába nem szólhat bele, de ha jogsértést tapasztalnak a másik részéről, azt meg kell akadályozniuk, és jelenteniük is kell.

Az ellenőrök az új protokoll szerint nem vehetnek fel nyitott lábbelit, rövidnadrágot, kigombolt felsőruházatot, melegítőnadrágot. Tilos leülniük, olvasniuk, enniük, zenét hallgatniuk, dohányozniuk vagy bármilyen intim jellegű érintkezést folytatniuk – írja a lap.

Szerző
Frissítve: 2015.07.28. 22:51

Satuban a segélyező polgármesterek

A települések többsége év végén döbben majd rá, mekkora összeg hiányzik a kasszájából az új szabályok szerinti szociális támogatások kifizetése után – állítják önkormányzati vezetők. Több szempont alapján kellene meghatározni, kinek jár központi kiegészítés, a járási szinten osztott jövedelempótlókról és a legnehezebben élők helyi segélyeiről pedig egységes nyilvántartásra lenne szükség.

Augusztus közepén lehet beadni a rendkívüli szociális támogatások pályázatait azoknak az önkormányzatoknak, amelyek biztosan nem tudják kigazdálkodni a helyi rendeleteikben rögzített települési támogatások, vagyis helyi segélyek fedezetét a normatív alapon járó költségvetési forrásból és a helyi iparűzési adóbevételeikből. A belügyi és a nemzetgazdasági tárca szeptember végén dönt a pályázatokról, amelyek tartalmilag egyébként az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) tartoznának – de nem ez a legnagyobb baj a szociális segélyezés márciustól átalakított rendszerével a polgármesterek szerint.

Fél év múlva kezdődik a forráskereső keringő – mondja a Népszavának Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint év végén derül majd ki, hogy nem jön állami segítség, mert a helyi iparűzési adót kellett volna erre költeni, csakhogy az már régen elment másra. Ebből a csapdából nincs kiút a települések számára, csak akkor, ha jogszabály-módosítással változnak a feltételek – véli az önkormányzati szövetség vezetője.

Így látja ezt a több mint nyolcezres lélekszámú Polgár első embere is. Tóth József azt emeli ki, hogy az új szociális segélyezési rendszer bevezetése a nagyobb települések számára csak azt a választást kínálja, hogy vagy segélyeznek vagy fejlesztenek, hiszen amíg iparűzési adóból pótolni tudják a hiányzó támogatási forintokat, addig nem kapnak kiegészítést. Így viszont máris érezhető a helyi vállalkozók között az ellenállás, mert adójukat jó szívvel adták eddig a városi infrastruktúra fejlesztésére, de azt kényszernek érzik, hogy ők finanszírozzák a helyi nincstelenek ellátását. Satuba kerültünk ennek az intézkedésnek a hatására – mondja a polgármester, aki csak becsülni tudja, mekkora terhet jelent majd jövőre a helyi támogatások kifizetése, hiszen ők is – a többi előrelátó önkormányzathoz hasonlóan - még tavaly év vége előtt megítélték a lakhatási támogatásokat, mert így azt az idén év végéig még az állam fizeti.

Polgár iparűzési adóbevétele 180 millió forint, Tóth József becslése szerint jövőre ebből akár 30-40 millió is elmehet a segélyekre, mert egyelőre nem akarják feladni a szociális gondoskodás helyben megszokott elemeit. Minden adag ételhez 100 forintot kapnak a szociális étkezésben részt vevők, van helyi szociális tűzifa program, adnak temetési segélyt és támogatják a csatornarendszerre csatlakozást is a legszegényebbeknek. Egy év múlva derül ki, hogy meg bírjuk-e tartani valamennyi juttatásunkat, vagy vissza kell lépni – összegzi a kilátásokat.

Az önkormányzatok méltányosságból adnak segítséget, míg a járási hivatalok munkaügyi központjai határoznak azokról a jövedelempótló támogatásokról, ami jár az embereknek. Csakhogy a helyi döntések a települési vezetők szerint megbicsaklanak, mert már nincs rálátásuk, ki kap foglalkoztatást helyettesítő támogatást, miközben rendszeresen feketemunkát végez, kinek kell további támasz és kinek nem.

Vagyis egységes segélyezési nyilvántartásra lenne szükség. A TÖOSZ elnöke emellett több szempont szerinti súlyozott rendszer kidolgozását tartaná szükségesnek a települések között, hogy ne a helyi adóbevétel mértéke legyen az egyetlen elem a kiegészítő költségvetési támogatás megítélésekor. Schmidt Jenő és Tóth József egyetértenek abban, hogy nem arra a munkára szegődtek el települési vezetőnek, amit most végeznek. A helyi közszolgáltatásokat az iskoláktól a vízszolgáltatáson át a szemétszállításig már kiszervezte alóluk az állam és a kínos, bonyolult ügyeket tolta a nyakukba: a segélyezést és a közmunka szervezését. Satuba kerültek ezeknek a lépéseknek a hatására a polgármesterek és úgy látják, nem jöhetnek ki jól ebből a helyzetből.

Szerző

Nyugdíj - Csak egy nyilvántartás

Publikálás dátuma
2015.07.29. 07:05
Titkos nyugdíjak FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A népszavazási kezdeményezések nem változtatnak azon, hogy az egyénileg nyilvántartott adatok alapján állapítják meg a nyugdíjakat. Az ennél egyesek szerint többet tudó egyéni nyugdíjszámlák lassan öt éve tartó kormányzati ígérgetése nem több szójátéknál – állítja a nyugdíjszakértő.

Hetek óta tart a vita a férfiak 40 év munka utáni nyugdíjazási lehetőségéről kezdeményezett népszavazásról, amelyhez már megkezdődött az aláírások gyűjtése - ezzel is magyarázható, hogy a közvélemény kissé megfeledkezett a másik, úgynevezett rendszerbontó népszavazási kezdeményezés nyugdíjakat érintő kérdései közül azokról, amelyek az egyéni nyugdíjszámlák tartalmát akarták rögzíteni. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ugyan csak a kötelező kamarai tagság eltörléséről, a tankötelezettségi korhatár 18 évre való visszaállításáról, a képviselők nyugdíjának átmeneti megvonásáról és a gyerekek ingyenes étkeztetéséről szóló kérdéseket engedte át, így július 18-tól ezek támogatására gyűjti az aláírásokat az Új Magyar Köztársaság szervezet, de nagyon tanulságos, ahogyan a nyugdíjrendszernek ehhez a technikai jellegű szeletéhez politikusok és szakértők viszonyultak az utóbbi öt évben.

Miközben 2010 októbere óta a kormány előbb nagy hangon, majd egyre visszafogottabban történelmi vívmányként próbálta eladni az egyéni nyugdíjszámlák bevezetését, a szakértők már akkor is „parasztvakításnak” tartották az ígéretet, ami csak arra kellett, hogy sok embert visszatereljenek az állami nyugdíjrendszerbe. A magán-nyugdíjpénztári befizetésekből elvett 3000 milliárd forint fejében hosszú ideig azzal hitegették az érintetteket, hogy már dolgoznak az egyéni számlavezetés szabályain, az alapvető kérdésre azonban nem tudtak válaszolni, hogy tudniillik mit tesznek azok korábbi nyugdíjpénztári befizetéseivel, akik visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe, és teljes összegű nyugdíjra váltak jogosulttá. Az államosított magánnyugdíj milliárdok 2013 végére elfogytak, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Emberi Erőforrások Minisztériumára mutogatott, majd tavaly novemberben - a közelmúltban lemondott - Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár már úgy fogalmazott: a kormány szerint most nem prioritás az egyéni nyugdíjszámla bevezetése.

Közben 2013 júliusában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatot írt ki az egyéni nyugdíjszámlák kialakítására, aminek beadási határideje többször módosult, de ma már lezárt pályázatként szerepel a kormány honlapján. (A tervekre vonatkozó kérdéseinket elküldtük a Miniszterelnökségnek, a válasz megérkezése után visszatérünk a pályázatra – a szerk.) 2013 januárjától ugyan mindenki megnézheti az adóhatóságtól átvett adatokat a befizetett nyugdíjjárulékáról, ha rendelkezik ügyfélkapus belépéssel, de ez nem ugyanaz, mint amiről korábban az ígéretek szóltak.

Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója a Népszava érdeklődésére szakmailag és technikailag átgondolatlan és végrehajthatatlan ígérgetésnek nevezte a kormány beharangozott terveit. Alapjaiban azért, mert a végül bevezetett úgynevezett társadalombiztosítási egyéni számla pusztán a nyugdíjbiztosítás egyéni nyilvántartása, amely már hosszú ideje működik.

Barát Gábor tényként állítja, hogy 2012 előtt is létezett ilyen, tartalmazta a biztosított szolgálati idejét, a nyugdíj alapjául szolgáló keresetét, a levont nyugdíjjárulékot, és más fontos egyéni adatokat is (például a korkedvezményes időszakot). Az egyéni nyugdíjszámla tehát semmivel nem több, mint az egyéni nyilvántartás. Az említett adatokat már hosszú évek óta az adóhatósághoz kell bejelenteni, illetve bevallani, a NAV pedig továbbítja azokat a nyugdíjbiztosítás adatbázisába.

A szakértő úgy fogalmaz, az állami nyugdíjrendszerben akármilyen néven vezethetnek egyéni számlát, az a lényeg, hogy milyen adatokból állapítják meg a nyugdíj összegét. Most az elismert szolgálati időből és a nyugdíjjárulék köteles keresetből áll össze minden nyugdíjba vonuló juttatása. Az egyéni számlával kapcsolatos, nyugdíjrendszertől független lépéseket, az erre vonatkozó ígérgetéseket szójátéknak tartja Barát Gábor. Ezen az sem változtatott volna, ha a NVB útjára engedi az erről szóló népszavazási kérdéseket.

Témák
nyugdíj 40 év