Változik a Zsidó Fesztivál

Publikálás dátuma
2015.07.28. 07:50
A zsidó hagyományokat ápolni akarják FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Idén Zsidó Nyári Fesztivál helyett Zsidó Kulturális Fesztivál lesz augusztus 30. és szeptember 6. között. Bár a név más, és a szervezés is változott, a korábban megfogalmazott értékek és hangulat megmarad.

Tizenhét éven át szervezte Vadas Vera ügyvezető igazgató a Zsidó Nyári Fesztivált, melynek fő célkitűzése volt, hogy széles közönség előtt ismertté tegye a zsidó kultúrát. A fesztivált nagy érdeklődés övezte, számos külföldi országból érkeztek érdeklődők, a rendezvény hozzájárult ahhoz, hogy a budapesti zsidó negyed újra reneszánszét élje. Lapunknak Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke elmondta, hogy idén a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) úgy döntött, hogy a saját hatáskörükben kívánják szervezni a zsidó kulturális fesztivált.

A Zsidó Nyári Fesztivál címet azonban Vadas Vera levédette, így az új rendezvény Zsidó Kulturális Fesztivál néven fut, és új emblémát is kapott. Heisler András elmondta, hogy megköszönték Vadas Verának az elmúlt tizenhét évet, és az új szervezés pedig át akarja menteni azokat az értékeket, melyeket a korábbi fesztivál képviselt. – A zsidó hagyományokat ápolni akarjuk. Zsidó fesztiválnak idén is lennie kell – mondta a sajtótájékoztatón Böjte József, filmrendező-producer, a Zsidó Kulturális Fesztivál művészeti vezetője. Vadas Vera azonban tervezi, hogy 2016-ban folytatja a Zsidó Nyári Fesztivált.

A Zsidó Kulturális Fesztivál színes programokkal és három helyszínen, a Rumbach és Dohány utcai zsinagógában, valamint a Wesselényi utcában található Goldmark teremben zajlik majd. Idén a zenei produkciók mellett már színházi előadásokat is meg lehet tekinteni. Mohácsi János rendező egy rendhagyó darabot, a Dohány utcai serifet hozza, mely két éve elnyerte a legjobb független színházi előadás és a legjobb színházi zene díját a kritikusoktól.

A Dohány utcai seriff különlegessége, hogy mindvégig koromsötétben játszódik, szövegét pedig visszaemlékezések és vendégszövegek, úgymint szépirodalmi művek, naplórészletek, történelmi források és jegyzőkönyvek alkotják. A rendező szerint nem egy könnyed nyár esti szórakozás lesz.

A sajtótájékoztatón beszélt Fodor Tamás is, aki két produkcióban játszik a fesztiválon. Az egyik Kárpáti Péter Negyedik kapu című darabja, mely Íreléről, a tanítványról szól, aki elindul, hogy megkeresse a tanítóját. – A történet haszid mesékre épül, de a végkicsengése cseppet sem humoros – így Fodor. A másik előadás a már harmadik éve futó Caligula helytartója, melyet ezúttal a Rumbach utcai zsinagógában játszanak el. A Székely János által írt darab fontos kérdéseket feszeget: például, melyek a hatalom végső határai.

Zenés programokban idén se lesz hiány. Igazi csemege lesz a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” című est, mely számos olyan fülbemászó dalt vonultat fel, melyekről nem is tudjuk, hogy zsidó származású volt a szerzőjük. Például a Gyere Bodri kutyám, a Nem tudom az életemet hol rontottam el, de gondolhatunk Kálmán Imre örökzöldjére a Csárdáskirálynő dallamaira is. A programot Gyarmati István szerkesztette, a dalokat előadja Csákányi Eszter, Bánfalvi Eszter, Fesztbaum Béla. A sajtótájékoztatón Gyarmati a következőt mondta az esttel kapcsolatban: – A zsidó származású alkotók maximálisan magyarok, feltéve, ha hagyják, hogy büszkén vallhassák magukat magyarnak.

A nemzetközi hírű Snétberger Ferenc két programmal is készül. A „Népem emlékére” című művét a Kossuth-díjas művész a holokauszt 50. évfordulójára komponálta, az alkotást a hagyományos roma dallamok ihlették. A fesztiválon a művet a világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekarral mutatja be. A műsor második felében a Quartetjével lép fel, és képviseltetik magukat a Snétberger Zenei Tehetség Központ növendékei is.

A Klezmer Band jubileumi koncerttel készül, 25 éves fennállásukat ünneplik meg. A negyedszázad alatt az együttes Európában és Amerikában is ismert lett, valamint több színházi előadásban is zenélt, mint a Hegedűs a háztetőben vagy a Menyasszonytánc című produkciókban. A fesztiválon az est sztárvendége Szinetár Dóra lesz. Kern András a Mi van velem? című estjén régi és új dalaival érkezik barátai társaságában. Együtt énekel vele Hernádi Judit, Hegyi Barbara, Fesztbaum Béla és Kern több dalának szövegírója, Heilig Gábor is.

A Budafoki Dohnányi Zenekar a mozi dallamainak világába kalauzol el a Filmzenék a nagyvilágból című produkciójában. Többek között olyan híres hollywoodi filmzenék csendülnek fel, mint a Karib-tenger kalózai, az Indiana Jones, a Harry Potter és a Jurassic Park. A filmzenék mellett olyan klasszikus zenei művek is szerepet kapnak, melyek egy-egy híres film révén váltak ismertté. Például Mascagni Parasztbecsület Intermezzo című szerzeménye, mely Coppola gengszterfilmjében szólt, a Keresztapában.

Történelmi lépték milliárdokért

Publikálás dátuma
2015.07.28. 07:47
Illusztráció/ Magyar Nemzeti Galéria -Munkácsy, Krisztus-trilógia Fotó: Népszava
Másfél évnek kellett eltellenie ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) végre a nyilvánosság elé álljon az elég viharos lefolyású Értéktár Programja helyzetének ismertetésével. Az eddigi mérleg 8,7 milliárdért szereztek be műkincseket, több alkalommal az előre beharangozott elképzelések teljes felrúgásával, szakértői vélemények szerint a tiltott monetáris finanszírozás módszerének felhasználásával.

A gazdaság szereplői között nem ritka, sőt egyenesen kívánatos, hogy társadalmi felelősségvállalásukról adjanak tanúbizonyságot. A köz vagyonával gazdálkodó MNB-től azonban nem, vagy csak kis mértékben várható el ilyen magatartás. A műkincs-vásárlások, pedig kifejezetten nem tartoznak ebbe a körbe, még ha néha lappangó festmények, fegyver- vagy érmegyűjtemények képezik is a vételek körét. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke azonban tegnapi sajtótájékoztatóján éppen ennek az ellenkezőjéről igyekezett meggyőzni a közvéleményt, Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum - Nemzeti Galéria főigazgatójának a társaságában.

Az alelnök szerint a program elsődleges célja, hogy a történelem viharaiban külföldi kézre került magyar műveket hazahozzák, közgyűjteményként bemutassák, és ezzel az utóbbi évszázad legnagyobb összegű, 100 millió eurós műkincs-beszerzését szeretnék támogatni. A gond csak ott van, hogy az eddig megvásárolt mintegy 8,7 milliárd forint értékű műkincs, festmény java nem külföldi, hanem hazai magángyűjtők tulajdonában volt.

Az eredeti célkitűzéstől az is eltér, hogy Gerhardt Ferenc a program meghirdetésekor még arra utalt, hogy főként műtárgykereskedőktől fognak vásárolni, most - a pénz egyharmadának elköltése után - azonban már világossá vált, hogy az MNB alig-alig jár árverésekre, helyette a magánszemélyektől származó vásárlásokat preferálja.

A program során az alelnök tájékoztatása szerint az eladni szándékozott műveket először értékbecslés alá vetik, művészettörténeti szempontból megvizsgálják, és csak ezt követően dönt a jegybank a megvételről a pénzügyi határokon belül mozogva. Az aukciókon való részvételnél az értékbecslést megspórolhatták volna. Az MNB alelnöke szerint a művek értéküknek és a piaci áraknak megfelelőek, amitől eltérni csak akkor lehet, ha olyan emocionális érték és tartalom kapcsolódik hozzájuk, melyet nehéz számszerűsíteni.

Feltehetően ez az "emóció" működhetett a Tiziano Mária gyermekével és Szent Pállal című festménynél, amelyet 4,5 milliárd forintért vásároltak meg, a piac ennek csak töredékét, bár ugyancsak milliárdos összeget adott volna. "Minden ellenkező vélekedés dacra ez nem szokatlan az európai központi bankok gyakorlatából. Egyebek mellett az angol, az osztrák, a holland, a német, a belga, a cseh, a török, a finn és a luxemburgi jegybank is jelentős gyűjteménnyel rendelkezik. Ez tehát nem a Magyar Nemzeti Bank hóbortja, ez a társadalmi felelősségvállalás része" - ezt mondta Gerhardt Ferenc. Arról viszont megfeledkezett, hogy ezek sok-sok évtizedet átölelve, egy-egy festményre terjednek ki, nem forint milliárdokért.

Gerhardt Ferenc beszámolt arról is, hogy Munkácsy-trilógia harmadik darabja, a Golgota megvétele is szándék, a kép tulajdonosának, írásbeli ajánlatot tettek, s várják a választ.

Szerző

Kártérítés az eltűnt debreceni képekért

Százharmincnégymillió forint kártérítést fizet a debreceni önkormányzat a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központból eltűnt két nagyértékű festmény tulajdonosának, miközben azonnali hatállyal megszüntették a képtár igazgatójának, Kukla Krisztián munkaviszonyát. Erről egyhangúlag döntött a város legutóbbi közgyűlése.

Az önkormányzat is lefolytatott az ügyben több vizsgálatot, s megállapította hogy a MODEM igazgatója egyebek mellett "súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte" kötelezettségét, ezért Kukla Krisztiánt azonnali hatállyal elbocsátották. Antal Péter tulajdonos 2014. április 24-én tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a MODEM-ből eltűnt két nagy értékű képe: Csontváry Kosztka Tivadar Éjszakai jelenet kápolnával és alakokkal című alkotása, valamint Nemes Lampérth József Táj című tusrajza.

A két kép része annak a 400-500 közötti, az Antal-Lusztig-gyűjtemény részét képező alkotásnak, amelyet 10 éves tartós letétbe adott át Debrecen önkormányzatának a tulajdonos. Az akkor 3,4 milliárd forint értéket képviselő műalkotások bemutatásával nyílhatott meg a MODEM Debrecenben - emlékeztetett Antal Péter.

Az eltűnt két kiemelkedő alkotás akkori együttes értéke meghaladta a 100 millió forintot, de miután mind Csontváry Kosztka Tivadarnak, mind Nemes Lampérth Józsefnek nagyon kicsi a hátrahagyott életműve, értékük már jelentősen növekedhetett - jelezte az eltűnéskor a tulajdonos. Az ismeretlen tettes ellen lopás bűntett elkövetésének gyanúja miatt folyó nyomozás mindeddig nem vezetett eredményre: sem a képek, sem az elkövetők nem kerültek még elő.

Szerző
Frissítve: 2015.07.27. 22:36