Kádár-kori ponthatárok

Publikálás dátuma
2015.07.25. 07:10
Volt, aki ünnepelt, akadt, aki szomorú volt csütörtök este az Orczy-kertben FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A felsőoktatási reformok működnek: míg a kormány által feleslegesnek gondolt gazdaság- és társadalomtudományi képzéseknél alig lehetett állami ösztöndíjas helyekre bekerülni, addig a favoritnak számító műszaki vagy természettudományos szakok többségénél még a közepes érettségi és a minimumponthatár elérése is elegendő volt. A volt felsőoktatási államtitkár szerint legutóbb a Kádár-korban irányították így az oktatást.

A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül 72 ezren nyertek felvételt valamelyik egyetemre vagy főiskolára a csütörtöki ponthatárhúzás után - jelentette be Palkovics László. A tavalyihoz képest apró csökkenés látszik, 2014-ben 74 ezer diákot vettek fel. A felsőoktatásért felelős államtitkár ezt demográfiai okokkal magyarázza, szerinte az idén csökkent az érettségizők száma. Palkovics elmondta: felsőoktatási szakképzésre hatezer, alapképzésre 45 ezer, osztatlan képzésre hatezer, mesterképzésre 14 ezer hallgatót vettek fel. A 72 ezer diákból csak 55 ezren tanulhatnak állami ösztöndíjas képzéseken.

A legnépszerűbb felsőoktatási intézmény címét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nyerte el, a diákok közül minden ötödik ide adta be a jelentkezését, ősztől több mint 8 ezren tanulhatnak itt. A második helyen a Szegedi Tudományegyetem végzett, a harmadik pedig a Debreceni Egyetem lett - mindkét intézménybe hatezer hallgató nyert felvételt. A felvi.hu statisztikái szerint legtöbben (26 ezren) a gazdaságtudományi képzéseken szerettek volna tanulni, ezt követte a műszaki (20 ezer jelentkező) és a pedagógusképzések (19 ezer). Azonban hiába voltak a gazdasági szakok a legnépszerűbbek, sokan csak fizetős képzésekre kerültek be, a legtöbb állami ösztöndíjas helyet ugyanis a műszaki és pedagógus képzési területekre jelentkezőknek tartogatták. A természettudományi képzésekre jelentkezők sem jártak rosszul, ezeken a szakokon a ponthatárok is nagyon alacsonyak voltak, a felvettek közül pedig szinte mindenki kapott állami helyet.

Mindez azt igazolja, hogy érvényesül a kormány akarata. "Kiemelt cél volt, hogy az informatikai, műszaki, természettudományi és tanárképzés irányába toljuk el a jelentkezők arányát, ez sikeres is volt" - mondta Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár. A "gazdaságilag nem megtérülő" - mint például a kommunikációs - képzések a kormánytörekvéseknek hála idén nem is voltak túl kapósak. A legnépszerűbbnek számító szak, a gazdálkodási és menedzsment ugyancsak szálka a kormány szemében, ennek ellenére hétezren jelentkeztek rá. A központilag meghatározott magas pontszám és kapacitásminimumnak is köszönhetően csak kétezer hallgatót vettek fel erre a képzésre, közülük pedig csupán kétszáz (!) jutott be állami ösztöndíjas helyre. A kommunikáció és médiatudomány esetében is a felvett hallgatók csupán 10 százaléka tanulhat ösztöndíjjal. Mindeközben például a gépészmérnöki szakra felvett kétezer diákból 1900 kapott állami helyet.

A kormányzat által meghatározott intézményi kapacitások miatt sokan még akkor sem kerülhettek be egyes képzésekre, ha elérték a szükséges ponthatárt. Az ELTE gazdasági képzésein például csak 182 főben határozták meg a felvehető jelentkezők számát. "Hiába lenne hely több hallgatónak, ha a kapacitást központilag csökkentik. Ilyen drasztikusan még sosem nyúltak bele az egyetemi felvételikbe" - mondta lapunknak Manherz Károly. A volt felsőoktatási államtitkár szerint a "föntről vezényelt" oktatásirányítás nem jó irányba vezet. "Az iparkamara sem mondhatja meg, hogy mennyi és milyen képzettségű emberre van szükség. Egyszerűen lehetetlen. A felsőoktatás átalakítása ad hoc módon, a napi politikához igazodva zajlik, ami történik, a szocialista tervgazdálkodáshoz hasonló" - véli Manherz. Hangsúlyozta: ha a jelenlegi rendszer megszilárdul, hosszútávon meg fogja bosszulni magát.

A kormány által üldözött népszerű szakokra felvételt nyert hallgatók

Gazdálkodás és menedzsment

Összes jelentkező: 6842

Összes felvett: 2290

Államira felvett: 216

Kereskedelem és marketing

Összes jelentkező: 5082

Összes felvett: 1405

Államira felvett: 127

Turizmus-vendéglátás

Összes jelentkező: 4965

Összes felvett: 1566

Államira felvett: 278

Pénzügy és számvitel

Összes jelentkező: 3289

Összes felvett: 1294

Államira felvett: 162

Kommunikáció- és médiatudomány

Összes jelentkező: 2120

Összes felvett: 574

Államira felvett: 46

Szerző

Népszavazás: 113-ból 6 ment át

A benyújtott 113 közül hat népszavazási kezdeményezést hitelesített jogerősen az új népszavazási törvény 2014. januári életbe lépése óta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és az ügyekben másodfokon eljáró Kúria.

2002 és 2014 között az NVB és jogelődje, az Országos Választási Bizottság (OVB) a benyújtott 1775 kezdeményezésből 165-öt hitelesített. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) összegzése szerint az NVB-hez benyújtott 113 népszavazási kezdeményezés közül 38-at már az iroda elnöke elutasított, arra hivatkozva, hogy azok nem felelnek meg a formai feltételeknek. Az elutasításra az NVI elnökét a 2014. évi parlamenti választás kiírásával hatályba lépett új népszavazási törvény jogosította fel, a komolytalan kezdeményezések kiszűréséért.

Az új jogszabály előírja azt is, hogy azonos tárgykörben csak egy kezdeményezés vizsgálható, így a később benyújtott kérdéseket el kell utasítani az úgynevezett "párhuzamossági moratórium" miatt. A népszavazások legfontosabb szabályait az alaptörvény tartalmazza: legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlésnek el kell rendelnie az országos népszavazást; a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére pedig elrendelheti. Az alaptörvény felsorolja azokat a tárgyköröket, amelyekben nem lehet népszavazást tartani. A szervezőknek a népszavazásra javasolt kérdést az aláírásgyűjtés megkezdése előtt hitelesítésre be kell nyújtaniuk az NVB-hez, az NVB határozata ellen a Kúriához lehet fordulni, amely 90 napon belül dönt.

Szerző

Mit hoz az idén Tusványos?

Publikálás dátuma
2015.07.25. 07:09
Évekig megszokott kép: Orbán Viktor az egyik tusványosi alapítóval, Németh Zsolttal és Tőkés Lászlóval FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Huszonhatodik alkalommal rendezik meg ezen a héten az erdélyi Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort. Az esemény díszvendége, mint mindig, Orbán Viktor miniszterelnök. Tusványos a hazaüzenések és Európa ostorozásának a helyszíne a kormányfő számára, tavalyi emlékezetes "illiberális" beszéde után pedig az idén is fokozott várakozás előzi meg mai előadását, hiszen csak találgatni lehet, ezúttal is előáll-e hasonló, a demokrácia alapértékeit tagadó nézeteivel.

Ma tartja évente esedékes szónoklatát Tusnádfürdőn Orbán Viktor. Bár közönségének túlnyomó része erdélyiekből áll, a magyar kormányfő a korábbi tusványosi előadásain többnyire "hazabeszélt" ­ általában harcias üzenetet intézett az anyaországiakhoz. Illetve a haldokló kapitalizmusról beszélt. Ma a koncertszínpad előtti sportpályán tartják azt a hagyományos közéleti fórumot, amelyen a miniszterelnök is előadást tart, és válaszol a hallgatóság soraiból érkező kérdésekre. Tavaly ezen a rendezvényen hirdette meg a miniszterelnök az általa preferált "illiberális" demokráciát, amelynek jegyében politizál azóta is.

Itthonról finanszírozzák
Az első, még valóban Bálványosfürdői Szabadegyetemet és Diáktábort 1990-­ben rendezték az akkor még radikálisan liberális Fidesz védnökségével és mindössze 40-50 résztvevővel. Ezután minden júliusban megtartották, eleinte Bálványosfürdőn, majd, miután a rendezvény kinőtte az ottani szűkös helyszínt, 1997-­ben áthelyezték azt Tusnádfürdőre. Mindazonáltal a Bálványos név megmaradt, ami némi ellentmondást szült. A diákfiatalság ezt oldotta fel a két névből összeolvasztott "Tusványos" elnevezéssel. Orbán Viktor kezdetben Fidesz-elnökként, majd miniszterelnökként, 2002 után pedig a "nemzet miniszterelnökeként", de mindig a rendezvény első számú díszvendége volt. Az eseményt magyarországi forrásokból finanszírozzák, de kisebb erdélyi szponzorok, főleg médiaszponzorok is jelen vannak.

Azt még senki sem tudja, az idén pontosan miről fog beszélni Orbán, de olyant mond majd, amit "abban a formában még szűk körű beszélgetéseken sem fogalmazott meg" - írta a napokban az Index, Habony Árpád tanácsadó egyik munkatársára hivatkozva. A portál szerint Orbán ezúttal is "be fogja gyújtani a rakétákat" Tusványoson.

Nem a román-magyar kapcsolatokról szól
Jelentős szervezési újítással - az esti programok fizetőssé tételével -, ám a hagyományok megtartásával rendezték meg idén a székelyföldi Tusnádfürdőn a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Az idén "Több mint fesztivál" jelszóval igyekeztek minél több embert megszólítani, a szabadegyetem előadásai ugyanakkor - az eddigiekhez hasonlóan - a nemzetpolitika, a külpolitika és a gazdaság kérdéseit helyezik előtérbe. Ezúttal a magyar kormányt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, valamint számos további államtitkár és helyettes államtitkár képviselte az eseményen, de felvonul és előad sok állami vállalat és cégvezető, politikai elemző és természetvédelmi szakember is. Az idei táborozás aligha erősíti azonban jelentős mértékben a magyar-román párbeszédet, tekintve, hogy nem nagyon lehet számítani a ro­mániai aktuálpolitika főszereplőire. De a romániai magyar-magyar kapcsolatokban sem ígér áttörést az esemény, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői közül - a székelyföldi polgármestereket és önkormányzati vezetőket leszámítva - ugyanis senki sem válaszolt pozitívan a meghívásra.

Az biztos, hogy a kormányfő beszédére sokan figyelnek majd, hiszen rendre Tusványosról üzen Európának - leginkább hadat. Hogy a mai beszédre hangolódjunk, sorra vettük, a 2010-es választás óta mi foglalkoztatta Orbánt, s milyen jóslatokba bocsátkozott.

2010 - "Magyarországon kétharmados forradalom történt. Egy korszaknak véget vetettünk"

Bár 2013-ban Orbán azt állította, hogy "a forradalom dubiózus kifejezés, csínján kell vele bánni, a kétharmados többséget sem interpretáltuk forradalomként", már 2010-ben és 2011-ben is többször elmondta a Bálványosi Szabadegyetemen, hogy kétharmados forradalomnak nevezik a 2010-es választást. Azévi kormányra kerülése után Orbán Viktor arról beszélt Tusványoson, hogy a nyugati típusú kapitalizmus válságban van, mert eltávolodott az erkölcsi értékektől, saját korábbi morális kötőanyagát is elvesztette. Mint fogalmazott, a nyugati típusú kapitalizmus került válságba, az a felfogás, hogy a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam pedig tartsa távol magát a gazdaságtól csődbe sodorta a rendszert. A világpolitikai átrendeződés küszöbén India és Kína, azok az országok, ahol ragaszkodtak az értékeikhez, felemelkedtek. Úgy vélte, a kelet­-közép­-európai országoknak saját érdekeik figyelembe vétele mellett meg kell találniuk a közös hangot Oroszországgal.

2011 - "A magyarok harcolni akarnak, nem akarnak kicsik lenni"

Az EU soros elnökeként, ám a Brüsszellel folytatott viták legkeményebb időszakában Orbán mintha visszatért volna régi hangjához, hiszen beszédével ­- ahogy a korábbi években már nem egyszer -­ ismét számos diplomáciai érdeket sértett meg. Mondhatni, két legyet ütött egy csapásra, hiszen az előző kormányokat kritizálva belerúgott az európai politikusokba és feszültebbé tette a magyar­-román viszonyt. Bírálta az előző magyar miniszterelnököket és arról beszélt, nemzeti kormány vette át az "internacionalista" kormány helyét Budapesten, s ennek nyomán a magyarok harcolni akarnak, nem akarnak kicsik lenni. Úgy fogalmazott, új társadalmi rendszerre lesz szükség Európában, és az átmenet időszakában megnő az állam szerepe. Csak akkor lehet sikeres államot építeni, ha mögötte öntudatos nemzeti közösség áll ­- állította. A magyar miniszterelnök meglepő állítást fogalmazott meg. "Magyarország minden európai országot részben ösztönösen, részben tudatosan megelőzött".

Orbán beszédében az egész Európai Uniót temette, s dicsérte Kínát, amely szerinte 25 éve egyre inkább fogyasztói társadalommá vált. Végül kijelentette: "Azt gondolom tehát, hogy a nyugati fogyasztói és jóléti társadalomnak érkeztünk el a végére".

2012 - „Mintha a jóisten vagy az ördög bocsátotta volna le ködként Európára”

A mostani válság Brüsszel személytelen rendszerének válsága, nincs felelős a történésekért, pedig a bankválság és az euróválság mögött is természetes személyek álltak, csak nem nevezték meg őket - a többi között ezt mondta 2012-ben Orbán. A miniszterelnök a hagyományokhoz híven ostorozta Európát, s dicsért diktatúrákat. Úgy vélte ugyanis, hogy nyugaton a II. világháború utáni negyven évnyi jólét elkényelmesítette az embereket. Szerinte az eurózóna létét is fenyegető rossz hírek nem tőlünk, hanem több nyugat-európai országból jönnek, a közép-európai országok pedig történelmi tapasztalataik révén sikeresebbek a nehéz helyzetek megoldásában.

Orbán abban az évben erőteljesen beavatkozott a romániai belpolitikai eseményekbe is. "Arra kérném a magyarokat, hogy érezzék át a történelmi helyzet súlyát, és az ezzel kapcsolatos személyes felelősséget is. Azt kívánom a románoknak is, és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést" - jelentette ki a miniszterelnök a Traian Basescu leváltásáról kiírt, éppen azon a hét végén zajlott román népszavazásról. A miniszterelnök azt is mondta, a nemzetközi kapcsolatokban a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták.

2013 - "Valami tehát a nyugati világban romlott el, nem a világban, hanem a nyugati világban, és különösen Európában mennek rosszul a dolgok."

Mintegy egyórás beszédet tartott Orbán a 24. tusnádfürdői szabadegyetemen is. Ennek első része a világpolitikai víziójáról szólt, s többször ekézte az Európai Uniót, amely komoly hibát követett el, amiért csak 2004-ben vette fel a közép-európai országokat, szerinte a gazdasági válságra adekvátabb választ tudott volna adni az EU, ha már a '90-es években tagok lettünk volna. "Európa válsága hosszabb és mélyebb, mint azt kezdetben gondoltuk. Ez hosszú ideig kérdőjeles mondat volt, ma már határozott állítás." Orbán lényegében arról beszélt, hogy az EU-nak befellegzett, a jelenlegi intézményi keretek között nem fog tudni kimászni a válságból, csak nemzetállami alapon lehetne megtalálni a válságból kivezető utat. A következő rész arról szólt, hogy nagyhatalmak hogyan zsigerelik ki a kisebb államokat, ezzel vezette fel a magyarországi helyzetértékelést, ismét elmondta, hogy kihasználnak minket. Tizenegy lépést sorolt fel, amelyeket Magyarország sikerességért tettek, ilyen volt például az új alkotmány, az államadósság szerinte csökkentése vagy a devizahitelesek megsegítése, de például a volt kollégiumi csoporttársa, Simicska Lajos által vezetett Közgépet is kiemelte, amikor arról beszélt, hogy egyre több, közép-európai léptékben magyar nagyvállalat erősödött meg, s ez szerinte példaértékű.

2014 - "A jóléti állam kimerítette tartalékait. Ez egy sikertelenségre ítélt rendszer, amin változtatni kell. Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű."

Orbán tavaly, a 25. tusványosi szabadegyetem zárónapján már szó szerint mindent megtagadott, amiben a rendszerváltáskor hitt, és amiért harcolt, ami a modern demokrácia lényege. A miniszterelnök általános elméleti, társadalom- és gazdaságfejlesztési koncepciókat vázolt, ijesztő képet festve arról, milyen Magyarország épül, épülhet, amennyiben az Orbán-kormány hosszú távon az ország élén marad. A kormányfő ugyanis nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a liberális demokráciát Magyarországon a munkaalapú társadalom váltja fel. Orbán megkérdőjelezte a rendszerváltás mérföldkő jellegét is, ostorozta a liberalizmust, külföldről pénzelt aktivistáknak nevezte a civileket, elutasította az európai befogadó bevándorlási politikát. Példaként Oroszországot, Kínát, Indiát emlegette, s fölöslegesnek nevezte a külkapcsolatokban az emberjogi aggályokat. Állította: "egy demokrácia nem szükségképpen liberális. Attól, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia. Sőt ki lehet, ki kellett mondani azt is, hogy valószínűleg a liberális demokrácia államszervezési elvére épülő társadalmak a következő évtizedekben nem tudják fenntartani a versenyképességüket, sokkal inkább egy visszaszorulást szenvednek el, hacsak nem lesznek képesek magukat jelentősen megváltoztatni." Azt is mondta, "mi egy munkaalapú társadalmat akarunk szervezni, amely, mint az előbb említettem, vállalja annak ódiumát, hogy kimondja, hogy karakterét tekintve nem liberális természetű." Végül aztán Orbán azt is kimondta: " magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő, sajátos nemzeti megközelítést alkalmaz."

Régen is itt tartott szónoklatot
- "Azt kell mondjam, hogy a romániai demokrácia állapota ma nem jogosítja fel Romániát arra, hogy gyors felvételében reménykedhessen az Európai Unióba." (2002)
- "Autonómiát Önök soha nem fognak kiegyezéssel elérni Romániában. Vagy kiállnak érte, erőt mutatnak fel, megszervezik magukat és kikövetelik, vagy nem lesz autonómia." (2004)
- "Politikai értelemben ma már az egész Kárpát­medencei magyarság együtt mozog." (2004)
- "A XX. században megjelent a modern baloldal Közép­-Európában, aminek eredményeképpen Magyarországon egy új magatartás is kialakult. Ez pedig az, hogy amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére. (...) tulajdonképpen december ötödike (vagyis a kettős állampolgárságról tartott népszavazás) is kormányzati rárontás a saját nemzetünkre." (2005)
- "A magyar baloldalt egy neoliberális tőkéscsoport vásárolta fel, amelynek következtében magyart uszítottak magyarra, és békés emberekre uszították politikai megrendelésre a rendőrséget" (2007)



Szerző