Előfizetés

Fellebbez Oskar Gröning, az egykori auschwitzi lágerőr

Fellebbez a magyar zsidók százezreinek meggyilkolásában való bűnrészesség miatt Németországban négy év börtönre ítélt auschwitzi lágerőr, Oskar Gröning.

A 94 éves német férfi ügyvédje hétfőn bejelentette, hogy a szövetségi legfelsőbb bírósághoz (BGH) fordul a büntetés enyhítéséért. Elmondta, hogy a testület egyebek között méltányolhatja, hogy védence korábban tanúvallomást tett a náci párt fegyveres szervezete, az SS több tagja ellen indított perekben.

Oskar Gröning az SS tagjaként 1944-ben, az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt. A vádhatóság és az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett lágerőr ügyében eljáró lüneburgi tartományi bíróság megítélése szerint Gröning mindezzel bűnrészessé vált a tevékenysége idején Auschwitz-Birkenauba hurcolt foglyok legyilkolásában. A lüneburgi bíróság a hannoveri ügyészség indítványához képest szigorúbb büntetést szabott ki. A vádhatóság három és fél év szabadságvesztés kiszabását kérte, míg a védő a vádlott felmentését.

A perbe belépett nagyjából hetven mellékvádló is, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is. A mellékvádlók egy csoportja szintén fellebbez a BGH-nál. Szerintük a bíróság nem mérte fel pontosan a vádlott tetteit, úgy vélik, hogy Gröninget nem gyilkosságban való bűnrészesség, hanem tömeggyilkosságban való társtettesség miatt kell elítélni, és nem négy évre, hanem életfogytig tartó szabadságvesztésre. A mellékvádlók többsége elfogadta az ítéletet.

Fellebbezést szerdáig lehet kezdeményezni. A hannoveri ügyészség még mérlegeli ezt a lehetőséget. A BGH azután dönt majd a fellebbezésekről, hogy a lüneburgi tartományi bíróság kiadja az ítélet írásos indoklását, az ítéletet megtámadó felek pedig írásban indokolják fellebbezési igényüket. A lüneburgi bíróság szeptember 16-ig köteles indoklást fűzni az ítélethez - írta online kiadásában a Die Welt című lap.

Az ENSZ BT jóváhagyta az iráni megállapodást

Egyhangúlag jóváhagyta az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) hétfőn azt a megállapodást, melynek értelmében az iráni nukleáris programot korlátozzák a nemzetközi szankciók enyhítésének fejében.

A világszervezet legfontosabb biztonságpolitikai döntéshozó szerve egyúttal fenntartotta magának azt a lehetőséget, hogy ismételten életbe léptethesse a gazdasági büntetőintézkedéseket abban az esetben, ha Teherán az elkövetkező évtized során megsértené a Bécsben a múlt héten megkötött alkut.

A hétfői határozat értelmében a szankciókon csak azt követően enyhítenek, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentésben igazolja a BT-nek, hogy Irán megtett több, a nukleáris programja korlátozásáról szóló megállapodás által előírt lépést. Ha megállapítást nyer, hogy létrejöttek a nemzetközi szankciók enyhítésének feltételei, egyszerre hét korábbi BT-határozat veszíti érvényét és a hétfőn elfogadott dokumentum rendelkezései lépnek majd életbe.

A BT új határozata egy évtizedig korlátozza a nukleáris anyagok és technológia Teheránnak történő átadását.
A korábban bevezetett szankciók a ballisztikus rakétatechnológia beszerzése és az egyes személyek kintlévőségeinek befagyasztása esetében még nyolc, a hagyományos fegyverek kereskedelme esetében pedig még öt évig hatályban maradnak.

A bécsi megállapodás esetleges megsértésével kapcsolatban a Biztonsági Tanács által hétfőn elfogadott dokumentum úgy rendelkezik, hogy a testületnek egy erre vonatkozó panasz beérkezését követően 30 napon belül szavaznia kell arról, hogy továbbra is érvényben maradjon-e a szankciók enyhítéséről szóló határozat. Ha a BT-ben nem alakul ki összhang a kérdésben, akkor a büntetőintézkedések automatikusan ismét hatályba lépnek.

Ez az eljárás elejét veszi annak a lehetőségnek, hogy a 15 tagú BT vétójoggal rendelkező öt állandó tagja - köztük Oroszország és Kína - meg tudja akadályozni az Irán elleni szankciókhoz történő visszatérést. Amerikai tájékoztatás szerint egyébként a büntetőintézkedések a BT bármelyik állandó tagjának kezdeményezésére is visszaállíthatók lesznek.

A hétfőn elfogadott BT-határozat 10 évig marad érvényben, ám az Iránnal Bécsben megállapodó hat nagyhatalom és az EU múlt héten levélben jelezte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak: további öt évvel meg kívánja hosszabbítani a mechanizmusnak élettartamát, amely fenntartja a büntetőintézkedésekhez való visszatérés lehetőségét.

Az Európai Unió hétfőn hagyta jóvá a bécsi megállapodást, az amerikai kormány pedig azt eljuttatta a kongresszushoz, amelynek 60 napja van a mérlegelésre. Hogy időt adjon az amerikai törvényhozásnak a vizsgálódásra, az új BT-határozat számos rendelkezése 90 napig nem lép hatályba.

A volt NDK területére telepítenének menedékkérőket

Németországban a menedékkérők tartományok közötti elosztására kidolgozott eljárás reformját sürgeti Baden-Württemberg tartomány miniszterelnöke, aki szerint az egykori NDK elnéptelenedő térségeibe kellene telepíteni menedékkérőket.

Winfried Kretschmann szerint az évtizedek óta nem tapasztalt menekülthullám kezelésére kevéssé alkalmas a jelenlegi megoldás, amely az úgynevezett königsteini képlet alapján a lakosság nagysága és az adóbevétel figyelembevételével osztja el a tartományok között a menedékkérőket. A Zöldek politikusa szerint a képletben szereplő változók mellett azt is vizsgálni kellene, hogy "konkrétan hol van hely" menedékkérők elhelyezésére, és nem szabad megfeledkezni arról, hogy míg a nagyvárosokban lakásínség van, a volt NDK területén egész településrészeket bontanak le, mert kiürülnek.

A Spiegel Online hírportál hétfői összeállítása szerint a Kretschmann-féle megoldásnak számos előnye, de több hátránya is lehet. A javaslat mellett szól egyebek között, hogy a keleti tartományokban az elvándorlás miatt sokhelyütt valóban magas az üresen álló lakóingatlanok aránya. A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) legutóbbi adatai szerint például Szász-Anhalt tartományban a lakások 15 százalékában, Szászországban pedig 13,9 százalékában nem laknak, így ezek igénybevételével nem kellene közparkokban kialakított sátortáborokban vagy konténerekben elszállásolni a menedékkérőket.

A menedékkérők a keleti tartományok gazdaságát is erősíthetik, beáramlásuk egyenesen "áldás" lehet a helyi munkaerőpiac számára, hiszen a menekültek, menedékkérők jellegzetesen fiatalok és motiváltak, körükben a foglalkoztatottság hosszabb távon 55 százalékos lehet, nyelvi és szakmai képzési programokkal pedig még tovább emelhető a szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) kutatóintézetének (IAB) egy új tanulmánya szerint. Az országos kézműipari szövetség (ZDH) elnöke éppen egy hétfői lapinterjúban jelezte, hogy az ágazat résztvevői hajlandóak a fiatal menedékkérők képzésére, ha az állam megfelelő jogi környezetet alakít ki.

Ugyanakkor a keleti tartományokban az országos szinthez képest rendkívül alacsony a bevándorló vagy bevándorló családból származók aránya - Németország lakosságának nagyjából az ötöde tartozik ebbe a körbe, a 6 keleti tartományban viszont együttvéve 600 ezren sincsenek -, ami kockázatokat, veszélyeket rejthet magában, nagy számú menedékkérő hirtelen megjelenése erősítheti és idegenellenességet és a szélsőjobboldalt. A szélsőjobboldali erők befolyása eleve nagyobb, mint a nyugati tartományokban, és jelentős az ellenállás a menedékkérőket befogadó otthonok kialakítása ellen, ami demonstrációkban, és számos esetben erőszakos bűncselekményekben is megnyilvánul. A menedékkérők betelepítése azért is társadalmi feszültségeket eredményezhet, mert a ritkán lakott térségekben egy csapásra nagymértékben átalakíthatja a "régiek és újak", a régóta helyben lakók és a frissen beköltözöttek arányát.

A königsteini képlet alapján Baden-Württembergnek a menedékkérők csaknem 13 százalékát kell befogadnia. Ez az idén akár 52 ezer embert is jelenthet. Elszállásolásuk és ellátásuk rendkívüli teher a tartománynak. Az elosztási rendszer megváltoztatása nem egyszerű, de "megpróbálkozunk vele, ha így marad a helyzet" - mondta Winfried Kretschmann.
A szövetségi belügyminiszter elutasítja a felvetést. "El a kezekkel a königsteini kulcstól! Az ilyesmi nem vezet eredményre, hanem csak viszályokat okoz a tartományok között" - mondta a tárcavezető, Thomas de Maiziere a napokban a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) 2015 első hat hónapjában 179 037 új menedékjogi kérelmet adtak be, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, vagyis a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb menedékkérelmet regisztrálták. A BAMF előrejelzése szerint az év végéig 400-450 ezer új kérelmet adhatnak be.