Új felvétel a tragédiáról

Publikálás dátuma
2015.07.18. 07:43
Az egyéves évfordulón tegnap Ausztráliában is megemlékeztek az áldozatokról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/TONY ABBOTT
Megrázó videofelvételeket közölt az ausztrál sajtó arról a kelet-ukrajnai helyszínről, ahol a éppen egy éve - 2014. július 17-én - zuhant le a Malaysia Airlines MH17-es járata, fedélzetén 298 emberrel. Hogy a tragédiát pontosan kik okozták, azt egyelőre még nem tudni, de az biztos, az utasszállítót rakéta találat érte. A gép utána csapódott földnek, a szerencsétlenséget senki sem élte túl.

Akár sördöntő információkkal is szolgálhat a hatóságoknak az a videó, amelyet egy ausztrál napilap, a Daily Telegraph közölt a maláj gép tragédiájának helyszínéről. A lapnál állítják, a képsorok egyenesen az ukrajnai szakadárok donyecki támaszpontjáról kerültek ki, s a szeparatisták készítették nem sokkal a katasztrófa után. A több mint négy perces felvétel valódisága viszont még nem tisztázott, így nem szolgálhat bizonyítékként. Legalábbis Julie Bishop ausztrál külügyminiszter szerint biztosan nem. A arról beszélt, émelyítő a látvány, amelyet a felvételeken örökítettek meg, de a videó hitelességét nem tudja megerősíteni. Bishop aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a képsorokat, éppen egy évvel a történtek után jelentették meg, szerinte viszont a felvétel egyértelműen arra utal, hogy nem baleset történt, hanem szándékos kegyetlenség.

Ha a szándékosság nem is, de a vétkes fél személye mindenképpen kiderülhet a felvétel alapján. A nyilvánosságra hozott részletből ugyanis jól látszik, amint szakadár fegyveresek érkeznek a gép roncsaihoz, de nem az fogadja őket, amire előzetesen számítottak. S a felvételen ennek hangot is adnak: azt hitték egy ukrán katonai repülőgépet lőttek le, de világossá válik számukra, hogy egy utasszállító gép lett a célpont. Ezt pedig a videóban a donyecki központ emberei is megerősítik, majd értetlenkednek, ki adott engedélyt az utasszállítónak, hogy a háborús terület felett repüljön.

A Malaysia Airlines gépéről készült felvétel azonban a bizonyításnál csak másodlagos. A holland szakértőkből álló vizsgálóbizottság jelentése ugyanis már elkészült, s hasonló eredményre jutott - számolt be a hírről a Népszabadság. A lap kiemeli, a jelentés egyelőre csak tervezetként létezik, a szöveg azután válhat hivatalossá, hogy eljutott az érintett országokhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez. Az ő megjegyzéseik figyelembevételével állhat össze a végleges változat, amelynek közzététele október elejére várható.

A jelentésről és annak eredményéről egyébként már Oroszország is tud, az abban szereplő vádakat azonban elutasítják. Az orosz légügyi hatóság saját elemzést készít ugyanis, így Oleg Sztorcsevoj, a hatóság vezetője a holland eredményekre csak annyit reagált: „Több a kérdés, mint a válasz”. Az orosz nyomozóbizottság szóvivője, Alekszej Markin már többet fűzött hozzá, bár új információval ő sem szolgált. Kijelentette, szakértői vélemények és tanúvallomások alapján továbbra is az az álláspontjuk, hogy a Boeinget egy vadászgépről kilőtt, nem orosz gyártmányú rakéta semmisítette meg.

Mindeközben hiábavalónak tűnik az orosz határozottság, Hollandia, Malajzia, Ausztrália, Belgium és Ukrajna már nemzetközi bíróságot állítana fel, hogy az utasszállító repülőgépet megsemmisítő személyeket büntetőjogi eljárás alá vonják. A Kreml erre a tervre közleménnyel válaszolt, melyben csak annyit közöltek, ez még korai lenne. Vlagyimir Putyin orosz államfő szerint ugyanis egy büntetőjogi folyamat elindítása, valamint a bűnösnek bizonyuló személyek elleni vádemelés előtt be kellene fejezni a nemzetközi vizsgálatot. Mark Rutte holland miniszterelnöknek telefonon azt is kifejtette, hogy aprólékos, tárgyszerű, független és pártatlan vizsgálatot vár el. Az oroszok tehát nem sietnének el semmit, Ukrajna pedig a nyugati államok segítségével próbálna továbbra is érvényt szerezni saját igazának.

Szerző

Terror Tennessee-ben

Publikálás dátuma
2015.07.18. 07:39
Gyertyát gyújtanak, virágokat helyeznek el a gyászolók a toborzóközpont előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JASON DAVIS
Vizsgálják a hatóságok, kötődött-e külföldi terrorszervezethez az ámokfutó, aki két katonai létesítményre támadt csütörtökön a Tennessee állambeli Chattanoogában. A 24 éves muszlim férfi négy tengerészgyalogost ölt meg. Mohammad Youssef Abdul­azeez nem volt a terrorizmussal gyanúsított személyek listáján, kiderítették ugyanakkor, hogy tavaly hét hónapot töltött Jordániában.

Két helyszínen, egy haditengerészeti toborzó központnál és a haditengerészet és a tengerészgyalogság tartalékosainak központjánál lövöldözött a támadó, négy tengerészgyalogos életét veszítette, az ámokfutót tűzharcban lelőtték. Egyikük, a 40 éves Thomas Sullivan két küldetésben, kitüntetéssel szolgált az iraki háborúban. Három ember megsérült, egy rendőr, egy toborzótiszt és egy tengerésznő, utóbbi sérülései súlyosabbak.

Egy szemtanú szerint a támadó fehér volt, egy ezüst színű, lehajtható tetejű Ford Mustanggal érkezett, nagy teljesítményű, valószínűleg félautomata fegyverrel. A férfi előbb a toborzóközpont üvegajtajára adott le több sorozatot, majd elhajtott. Egy ott dolgozó toborzótiszt, aki az irodájában ült, előbb egy, majd kis szünet után 30-50 lövést hallott. Az ámokfutó mintegy tíz kilométerrel arrébb, a haditengerészet és a tengerészgyalogság tartalékos központjánál is lövöldözött. A hatóságok több létesítményt elővigyázatosságból lezártak, a közelben található bevásárlóközpontot, két főiskolát és Tennessee kormányzójának rezidenciáját is. A két lövöldözés fél órán belül történt, a zárlatokat utóbb feloldották, a hatóságok úgy ítélték meg, a lövöldözőnek nem volt társa.

Barack Obama a lövöldözés idején Oklahoma államban egy szövetségi börtönt tekintett meg, az elnököt folyamatosan informálták az incidensről. Az amerikai elnök rövid nyilatkozatában együttérzését nyilvánította az áldozatok hozzátartozóival, sajnálkozását fejezte ki, hogy az ámokfutó azokat vette célba, akik hazájuk védelmét szolgálták. Loretta Lynch belügyminiszter közölte, az FBI nemzetbiztonsági vizsgálatot indított. Bill Haslam, Tennessee kormányzója Chattanoogába utazott, a város polgármestere, Andy Berke közölte, a hatóságok belföldi terrorizmusként kezelik az ügyet.

Egyre több részlet került nyilvánosságra pénteken a lövöldözőről, a 24 éves Abdulazeez Kuvaitban született, a középosztálybeli kuvaiti-palesztin család rég megkapta az amerikai állampolgárságot. A Tennessee állambeli Hixsonban nőtt fel, jó tanuló volt, népszerű diák, tagja iskolája birkózócsapatának. A férfi neve nem szerepelt a terrorizmussal gyanúsított személyek listáján, s az FBI egyelőre nem talált bizonyítékot arra, hogy külföldi terrorszervezethez, az al-Kaidához, vagy az Iszlám Államhoz kapcsolata lett volna, ugyanakkor gyanúsnak tartják, hogy a Ramadán vége előtt követte el tettét, az IS ugyanis épp erre szólította fel követőit. A New York Times jelentése szerint annyit sikerült kideríteni, hogy tavaly hét hónapot töltött Jordániában, még nem tudni, kapcsolatban állt-e ott szélsőséges csoportokkal.

Középiskolai évkönyvében ugyanakkor ez állt a fotója alatt: "A nevem nemzetbiztonsági riasztásokat vált ki. Hát a tiéd?". Az NBC News meg nem erősített értesülése szerint az amerikai szélsőségesek tevékenységét monitorozó SITE csoport rátalált Abdulazeez blogjára, ahol több baljós bejegyzés is szerepelt, köztük a következő: "Az élet rövid és keserű." A merénylőnél több fegyvert is találtak. Nemrégiben igazoltatták, valószínűleg marijuanát fogyasztott, július végén kellett volna megjelennie a bíróság előtt.

Bűnös a coloradói lövöldöző
Tizenkét órás vita után tegnap hozott az esküdtszék a coloradói ámokfutó ügyében. A 27 éves James Holmes 2012-ben a Batman-film bemutatóján lövöldözött, 12 embert, köztük egy hat éves kislányt ölt meg, több mint negyvenet megsebesített. A férfi ellen 165 rendbeli gyilkosság, illetve gyilkossági kísérlet miatt emeltek vádat. Kilenc nő és három férfi alkotta az esküdtszéket, a tárgyalás 49 napja alatt 250 tanút hallgattak meg. Az esküdtek elutasították a védelem érvelését, hogy Holmes, a Coloradói Egyetem PHD-diákja nem beszámítható, skizofréniában szenved. Ellene szólt, hogy gondosan kitervelte tették, haját vörösre festette, s még a lakásán is pokolgépet helyezett el. Holmes halálbüntetést kaphat, de ha akár egy esküdt is ellenzi, akkor életfogytiglani börtönre ítélik, erről várhatóan egy hónapon belül döntenek.

Szerző

Hétfőtől jut pénzhez Görögország

Megszavazta a német parlament azt a javaslatot, amelynek értelmében a berlini kormány megkezdheti a tárgyalásokat a harmadik görög mentőcsomagról, amelynek kereteiről hétfőn állapodtak meg az euróövezet vezetői a görög kormánnyal. A javaslat ugyan nagy többséggel ment át a Bundestagon, hiszen 439 képviselő szavazott mellette, 119 ellene, 40 honatya pedig tartózkodott, de Angela Merkel pártja, a CDU/CSU képviselőcsoportjából 60-an nem támogatták az előterjesztést, ami a vártnál nagyobb szám. A koalíciós partner SPD-től csak négyen nyomták meg a nem gombot.

Angela Merkel kancellár a Bundestagban elhangzott beszédében elmondta, hogy a program alternatívája csak a káosz lehetett volna. Hitet tett a német-francia tengely mellett. Elismerte, hogy a csomagban foglalt intézkedések nagyon érzékenyen érintik a görög lakosságot, kiváltképp a nyugdíjasokat, de a görög vezetés hibájának nevezte, hogy idáig jutottak. Utalt arra, ha elengedték volna Athén kezét, az az európai szolidaritás végét jelentette volna. (A parlamenti vitára épp Merkel születésnapján került sor, a kancellárt ez alkalomból külön megtapsolták.)

Sigmar Gabriel a szociáldemokraták elnöke kijelentette, kemény feltételeket fogalmaztak meg Görögország számára, de az athéni parlament elfogadta ezeket. Hozzátette, a nehezén még nincsenek túl, mert az intézkedéseket a gyakorlatba is át kell ültetni.

A legfrissebb felmérések szerint Németországban a többség ellenzi az új hitelmegállapodást. 49 százalék jelezte, hogy nem ért vele egyet, 46 százalék viszont támogatja.

Szintén a pénzügyi mentőcsomagról szóló tárgyalások mellett szavazott tegnap az osztrák és a lett parlament is.

Az Európai Tanács és az Európai Bizottság tegnap 7,16 milliárd eurós áthidaló támogatást szavazott meg Athénnak, amelyhez jövő hétfőtől juthat az ország. A pénzt az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) kapja.

Nem minden pénzintézet nyit majd meg hétfőn Görögországban – közölte a SKAI TV. Előzőleg már Ewald Nowotny, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának tagja is kételkedését fejezte ki a görög bankok megnyitása kapcsán. Mint az osztrák közszolgálati tévének, az ORF-nek elmondta, az a tény, hogy Mario Draghi csütörtökön bejelentette, 900 millió euróval emelik a Görögországnak nyújtott sürgősségi likviditási támogatást, még nem jelenti azt, hogy hétfőn automatikusan megnyithatják kapuikat az athéni pénzintézetek. Elmondta, hogy ehhez különféle felülvizsgálatokra lenne szükség. Mint mondta, az intézkedés inkább azt szolgálja, hogy bizonyos szektorokban könnyítéseket érjenek el. Példaként említette azokat vállalatokat, amelyeknek a gyártás folytatásához külföldi alkatrészekre lenne szükségük, de a könnyítés az egészségügyet is érinti, hiszen lehetővé válik gyógyszerek behozatala az országba.

Görögországban június 29-én zárták be a bankokat, azóta egy bankkártyával napi 60 eurót lehet kivenni az automatákból. Nowotny úgy vélte, hogy elengedhetetlen a görög bankrendszer átalakítása, ami pénzintézetek fúzióját jelentheti. Már korábban is megjelentek hírek arról, hogy a jelenlegi négy görög nagybankból (National Bank of Greece, Eurobank, Piraeus és Alpha Bank) csak kettő maradhat fenn.

Szerző